Az agrárium pozitívan járult hozzá a GDP növekedéshez

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2023/12/01

Font Sándor
az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság elnöke

 - Elnök úr, hogyan alakultak a törvénykezési folyamatok az idei évben?

 - Magáról a törvényekről túlságosan száraz beszélgetést folytathatnánk, ezért inkább az ágazat helyzetéről beszélnék. Az idei év jobban zárul a tavalyinál, de erről sem beszélhetünk túlzottan optimistán. Ennek elsősorban külső okai vannak. Az orosz-ukrán háború következménye, hogy az Európai Unió engedélyezte az ukrán agrártermékek vámmentes behozatalát. Ennek pedig igen nagy árletörő szerepe van a piacokon, ami nagyon sok uniós gazdálkodót hozott igen nehéz helyzetbe. Az unió szándékát értjük, hogy az ukrán nép helyzetén szeretnének könnyíteni, de a probléma az, hogy az Ukrajnában működő nagy, több esetben giga élelmiszeripari, alapanyag termelő cégek nem ukrán kézben vannak, így nem tudni, hogy ki profitál ebben a helyzetben. Az biztos, hogy a magyar gazdák rosszul jártak az ukrán – sok esetben dömping – áruk miatt.

Azt látjuk, hogy új világrend van kialakulóban, sajnálatos, hogy Európa elveszíti koordináló szerepét a világgazdaságban, hiszen már nem csak az Egyesült Államok, hanem Kína és Oroszország is megelőzi az öreg kontinenst. Az ukrán vámmentes termékbehozatala is olyan döntés, amellyel a saját sírunkat ássuk. De említhetem a gázt is, hiszen az unió tagországai leváltak az orosz gázról, helyette jó messziről, az USA-ból  tartályokban hozzuk be a palagázt, amit kétszer kell cseppfolyósítani. A zöldek is figyelhetnének arra, hogy ez mennyire környezetszennyező megoldás, és ne csak azzal foglalkozzanak, hogy hogyan lehet az agrártermelést ellehetetleníteni. Nekünk az az álláspontunk, hogy mi a magyar gazdák érdekeit védjük meg. Ugyanezen az állásponton vagyunk a GM-növényekkel kapcsolatban: nem engedünk semmiféle új típusú génmódosított növényt idehaza termeszteni, függetlenül az Európai Bíróság tervezett döntésétől.

 - Ha már szóba hozta a zöld, állatvédő mozgalmakat: már egyenesen meg akarják tiltani az állattartást, és a húsfogyasztást. Igaz, van már „műhúsból burger”, rovarokból csipsz, és sorolhatjuk, de ezt egyék azok, akik kedvelik a rovarfehérjét. Hagyják meg a fogyasztó választási lehetőségét arra is, hogy mérsékelt módon együnk húst, mert az emberi szervezetnek szüksége van rá.

 - Igen, ez már az unió élelmiszer-biztonságát, élelmiszer-ellátását is veszélyezteti. Az állati fehérje elengedhetetlen az emberi szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Nincs ellene kifogásunk, hogy az Európai Unióban három rovarfajt – lisztkukac, sáska, tücsök – engedélyezték az emberi fogyasztásra is, de ezt egye meg az, aki akarja, nekünk vannak hagyományos húsaink. De visszatérve az Európai Unió globális szerepéhez, komoly recesszióban vannak a tagországok gazdaságai, a magyar gazdaság is csak néhány tized plusszal tudja növelni a GDP-jét. 

 - A magyar gazdát nem csak az ukrán import, hanem a klímaváltozás is sújtja…

 - Az idei évben a biológiai alapok, termelési feltételek a hideg tavasz ellenére az év második-harmadik negyedében jól alakultak. A tavaszi, nyári, őszi növények megkapták azt a csapadékmennyiséget, amelyet tavaly nem, de a növények hozamai már nem a várt mennyiségben alakultak. Kevesebb terményt takarítottunk be, aminek sok oka van, s a valódi okokat még meg kell vizsgálni. Kétségtelen, hogy idén több csapadék hullott, mint tavaly, de az elmúlt két aszályos év vízhiányát nem pótolta az idei csapadékmennyiség. Ezzel együtt azt mondhatom, hogy az idei évben az agrárium pozitív szaldóval járult hozzá a GDP növekedéséhez.

 - Hogyan születnek az agrártörvények?

 - Kétféle módon. Az egyik: éppen az év végi záróülésen tárgyaljuk az agrár „saláta törvényeket”, amelynek keretében 24 törvény kisebb módosítását hajtjuk végre. Erre azért van szükség, mert az eltelt időszakban derült ki, hogy a törvényeken finomítani kell, és jobban kell az élethez igazítani a törvény végrehajtását. Ezt azért tudjuk megtenni, mert az érintett gazdáktól kapjuk a javaslatokat, így kiszűrjük például, a párhuzamos adatszolgáltatási kötelezettséget, csökkenteni tudjuk a gazdák adminisztrációs terheit. Ilyen esetekben derogációt is elvégzünk, mert az uniós igényeknek is meg kell felelnünk. Az idei évben főként ilyen törvénykezési munka folyt annak érdekében, hogy a magyar agrárgazdaság működőképessége, erősítése is megvalósuljon. Jövőre indul teljes gőzzel az új KAP, s ennek kapcsán a kormány ígéretet tett a bürokrácia csökkentésére. A támogatási források igénybevételéhez egyszerűsíteni kell az adminisztratív terheket, mert a kis és családi gazdaságoknak nincs megfelelő szakmai apparátusuk a bonyolult adminisztráció elvégzéséhez. Inkább szakemberhez fordulnak, mert ha rosszul pályáznak, akkor bizony elveszítik a támogatási lehetőséget is. A nagyobb gazdaságok ügyviteli apparátusa már felkészültebb ebből a szempontból. Hozzáteszem, hogy nem mindegyik egyszerűsítési törekvésünket sikerül megvalósítanunk, mert az unió gyakran új korlátokat állít a valós adminisztráció csökkentése elé. A mi célunk azonban az, hogy a gazdálkodók versenyképessége, jövedelmezősége növekedjen, s erre is ösztönözzük őket a pályázatok segítségével. Ha például közösen pályáznak, akkor nagyobb a támogatás mértéke. Köszönet Nagy István miniszter úrnak azért, mert sikerült bevezetni, hogy az üzemméretekhez igazodóan írják ki a különböző pályázatokat. Ez azt jelenti, hogy a kisüzem nem versenyez a pályázati pénzekért a közepes és nagy gazdaságokkal. Ennek következtében hatékonyan tudjuk felhasználni az uniós és a nemzeti forrásokat, amely a korábbihoz képest háromszorosára nőtt a magyar kormány 80 százalékos támogatásával.

 - Melyik a másik törvénykezési mód?

 - Amikor új törvényt alkotunk, akkor minden érintett gazdálkodói szervezetet, megkérünk a törvényjavaslat véleményezésére. A nagy hatású, távlatokba mutató kérdéskörökben – ilyen például a vízgazdálkodás, ezen belül az öntözés témaköre – fontos a társadalmi konszenzus kialakítása. Két éve foglalkozunk a vízgazdálkodás nem könnyű témakörével, és mondhatom, hogy minden szervezetet, hatóságot sikerült egy asztalhoz ültetnünk, így a Duna–Tisza köze vízgazdálkodási terveinek megvalósítása megkezdődhetett. A bizottságnak hat albizottsága is működik, ezekben az albizottságokban folytatjuk le a szakmai vitákat, s az ott született szakmai alapon megszületett konszenzusos eredményekkel tudunk jó törvényeket alkotni. E mellett figyelünk olyan problémák megoldására is, mint például a rendkívüli módon megemelkedett EPR díjakra. Az egyes csomagoló anyagokra vonatkozóan a kormány díjbizottságokat hozott létre, ahol a szakmai csúcs képviselet, az állam, és a végrehajtó MOHU képviselői vesznek részt a díjak felülvizsgálatában.

 - Az elmondottak alapján megerősödött bennem, hogy a Mezőgazdasági Bizottság naprakészen foglalkozik az ágazat problémáival.

 - A bizottság szerepét nem szeretném eltúlozni, mert a mindenkori Agrárminisztérium rendelkezik azzal az apparátussal, kapcsolati tőkével, hatósági háttérrel, amellyel a törvényeket megalkotják. A bizottság országgyűlési képviselőkből áll, akik kapcsolatban állnak a választóikkal, a helyben élő gazdálkodókkal. A gazdálkodóktól kapott információkat gyűjtjük össze, és használjuk fel a jogalkotás során annak érdekében, hogy a gazdálkodói tevékenység jogi védelme megvalósuljon. De eljárni, tiltott növényt kiszántani, állatokat leöletni stb. hatósági feladatkör, mi csak a közbenjáró szerepet töltjük be. S itt mondanám el azt is, hogy az Európai Unió tagországainak a mezőgazdasági bizottsági elnökei évente, kétévente egyszer összeülnek – a soros uniós tagország bizottsági vezetője kérésére – és az uniós ügyeket közösen megvitatjuk. Az új KAP kialakításakor félévente üléseztünk. A V4 országok mezőgazdasági bizottságainak vezetői külön tárgyalunk, egyeztetjük az álláspontunkat, mert egy a sorsunk. A volt szocialista országokba ugyanis jóval kisebb volt a tőkebeáramlás, mint a nyugat-európai tagországokban már évtizedekkel korábban megtörtént. Ezért az egyes szabályozók minket másként érintenek, mint őket. Mi lekövetjük a miniszteri megbeszéléseket a V4-ek esetében. Idén ősszel Horvátországban találkoztak a bizottsági elnökök, és megvitattuk a GM helyzetet is. Jövőre Magyarország a második félévben tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A kormánynak külön munkacsoportja dolgozik azon, hogy milyen témakörökkel kívánunk megjelenni. A stratégiai tárgyalások már megkezdődtek, de ezek még nem nyilvánosak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai