A fejlesztés nem csak előremenekülés a DélKerTÉSZ-nél

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2023/12/03

Nagypéter Sándor
a DélKerTÉSZ elnöke

Nagypéter Sándort, aki Szentesen született, 2019-ben, 38 évesen választották meg a szövetkezet elnöki posztjára úgy, hogy 2004-ben közgazdász diplomával a zsebében lépett be a mindmáig egyetlen munkahelyére, a Délalföldi Kertészek Szövetkezethez. Itt végigjárta a ranglétra mindegyik fokát, s az elnöki poszt eléréséig folyamatosan képezte magát. Az alap diplomája mellett a többi között adó tanácsadói, mérlegképes könyvelői, termékdíj-ügyintézői, kereskedői, valamint mezőgazdasági technikusi végzettséggel is rendelkezik a szakember. Nagypéter Sándor azért is vezeti kiválóan a szövetkezetet, mert átlátja a gazdaságban zajló folyamatokat, és jól menedzseli, irányítja a szövetkezet „autóját”. Az elmúlt években is jelentős fejlődés zajlott a szentesi központban, idén tavasszal átadták a 3 milliárd forintból felépített logisztikai központot.

Elnök úr, emlékezetes ünnepség keretében adták át idén tavasszal a logisztikai központjukat. Ott elhangzott, hogy még nincs vége a beruházásnak. Befejeződtek-e a munkálatok, és milyen segítséget jelent az új komplexum?

Az új logisztikai épület 10.500 négyzetméteren megépült, de a csomagoló, válogató infrastruktúrát még be kell telepítenünk. Az új csomagoló gépek beszerzése folyamatban van, ez is szükséges ahhoz, hogy a logisztikai tevékenységünk az eddigieknél valóban hatékonyabbá váljon. A korábbi logisztikai épületet átadtuk a termelőknek, ahol nagyobb teret kaptak a válogatás elvégzéséhez. Az új központban 16 rámpás előkészítő részhez kapcsolódnak a kamionok, így rendkívül felgyorsítottuk a kamionok rakodását, hiszen időkapuval dolgozunk, és nem húzódnak el a munkafolyamatok. Átláthatóbb módon kezeljük a készleteket, ami a nyomon követhetőség, az élelmiszer-biztonság szempontjából, és nem utolsósorban a sérült áru mennyiségének a csökkentésében rendkívül fontos. Az első három negyedévben 20 millió forinttal csökkent a selejt, és a hiány értéke, mint tavaly. A régi épületben egyébként idén három új csomagoló-válogató gépet is elhelyeztünk, így hétre növeltük a gépek számát, aminek következtében új családok is bekapcsolódhattak a válogatásba. Az új központban egyébként az a célunk, hogy olyan csomagoló, válogató gépsort telepítsünk, amely kiváltja a kézi munkaerőt. Ezeknek a gépeknek a beszerzése folyamatban van.

A csaknem félezer termelő éves termelési mennyisége – a szántóföldi termékekkel együtt - meghaladja az 56 ezer tonnát. Ez óriási mennyiség, amelynek a logisztikai hátterét is a mai kornak megfelelően kell biztosítani…

Pontosan. Az ipari termelés az 56 ezer tonnából 31 ezer tonnát jelent, amely termésmennyiség nem jelenik meg a telepen. Jelenleg 25 ezer tonna árut viszünk el a hazai és a nemzetközi piacokra, és célunk, hogy 30-32 ezer tonna friss piaci termékre nőjön ez a mennyiség. Jó úton haladunk, de nagyon sok támogatásra van szükség a termelők számára a jelenlegi turbulens időszakban.

Csomagolási oldalról a gépek beszerzése már folyamatban van. De felkészültek-e a csomagolóanyagoknál várható változásokra?

Együtt kezeljük a két témát. Az Európai Unióban a csomagolóanyagokkal kapcsolatosan minél jobban ki akarják iktatni a csomagolóanyag hulladékot. Két dolgot ne felejtsünk el. Az egyik: a zöldség-gyümölcs esetében különösen fontos, hogy az előírt higiéniai előírásokat be tudjuk tartani. Az unió által megkövetelt higiéniai biztonság elengedhetetlen, de a harmadik országokból bejövő termékeket nem azzal a szigorúsággal állítják elő, mint az unió termelői. A másik: nem a csomagoló anyaggal van baj, hanem annak a körforgásos gazdálkodásban betöltött szerepével. Az újra hasznosítást kell sokkal magasabb szinten megoldani, s ennek megvalósulását a lakosságtól kezdve minden termelőnek, gyártónak, mondhatnám társadalomnak elő kellene segíteni. Szerintem olyan csomagoló anyagokat kell gyártani, amelyek alkalmasak a körforgásos gazdálkodásban való felhasználásra is.

A termelők helyzetét tovább nehezíti, a nemrég életbe lépett kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR). Az EPR-díj többszörösen magasabb, mint az eddigi környezetvédelmi termékdíj. Mit jelent ez forint összegben?

Az egyik nagy változás, hogy mindenkit érint a díj megfizetése, aki csomagolási tevékenységet végez. Aki a csomagolószert adja, az 22 ezer cég, aki viszont a csomagolást végzi, az 300-350 ezer vállalkozás. A DélKerTÉSZ-nél ebben a negyedévben a korábbi 8 millió forint helyett 60 millió forintos kiadást jelent az EPR-díj, míg egész évre nagyjából 150 millió forintra rúg ez a költség – mivel leginkább a második és harmadik negyedév erős a friss-piaci termékeknél -, szemben a 25 millió forintos termékdíjjal. A jelenlegi rendelet túlzott adminisztrációval is jár a mikro,- kis,- és közepes vállalkozásoknak. További problémát jelent még, hogy nem tesznek különbséget a gyűjtői csomagolás és a fogyasztói csomagolás között, mivel a fogyasztói csomagolás rendkívül megdrágult. A díj bevezetése összességében jelentős pluszköltséget jelent a gazdák számára, és ez megjelenhet az árakban is. Bízok abban, hogy hosszú távon egy olyan rendszer jön létre, amely segíti a körforgásos gazdálkodást érintő célok hatékony bevezetését a termelők munkájába.

Milyen problémákkal kellett a termelőknek megküzdeniük az idén?

Továbbra is elsődleges szempont, hogy minél ellenállóbb, rezisztens fajtákkal dolgozzanak a termelők a paprika és a paradicsomtermesztésben egyaránt. A legnagyobb probléma ugyanis az új növényi vírusok megjelenése, amelyek jelentősen befolyásolják a hozamot és a minőséget is. A másik nagy probléma a kártevők nyomása, ami az integrált biológiai növényvédelemben használt növényvédő-szerek kérdésköre. Az integrált biológiai növényvédelmet csak akkor tudjuk fenntartani, ha az ún. foltkezelésekhez megfelelő számú hatóanyagok állnak rendelkezésre. A hajtatásnál monokultúra van, és a hosszú termesztési ciklus alatt többféle növényvédő-szerre van szükség, ezért jó volna, hogy amely hatóanyag az EU-ban rendelkezésre áll, azt ne eseti engedéllyel használhassuk idehaza is. Hozzáteszem, minden hajtatásos termelőnek meg kell vizsgálnia a saját technológiáját abból a szempontból, hogyan tud alkalmazkodni a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. A technológia fejlesztéseket mindenkinek el kell végeznie.

Hajlandóak-e a termelők a változtatásra?

A szövetkezet sok fórumot tart annak érdekében, hogy a változásokra felhívjuk a figyelmet, s ehhez anyagi segítséget is nyújtunk. Az elmúlt időszakban sokkal többen keresnek minket azzal, hogy valamilyen kisebb-nagyobb változtatásokat akarnak megvalósítani a technológiájukban. Aki ebből a munkából akar megélni a következő évtizedekben is, az hajlandó a változtatásra. Persze, vannak, akik ragaszkodnak a megszokott tevékenységükhöz, velük nem tudunk mit kezdeni. De aki nálunk jelentkezik új elképzeléssel, annak pályázat útján az anyagi forrás biztosításának a megszerzéséhez is tudunk segítséget nyújtani. Szem előtt kell tartani a hatékonyság, a versenyképesség növelését, így elemi érdekünk ezen termelők támogatása.

Önök öt hazai áruházlánc beszállítói, de felerősödött az export tevékenységük is. Milyen a piacuk?

A belföldi áruházlánci forgalmazásunkat az idei év első kilenc hónap adatai alapján pozitívan értékeljük, mert 7 százalékkal nőtt a volumen. Nőtt a külpiacon értékesített mennyiség is. A fogyasztás azonban nem növekszik, és félek attól, hogy ez a csökkenés folytatódni fog jövő év első negyedében is, mert a vásárlóerő alakulását a téli rezsi is jelentősen befolyásolja. De miután a piaci értékesítésünk palettája széles, ez biztonságot is ad a termelőink számára, mert az árut el tudjuk adni. A kérdés persze, hogy milyen áron. A tavalyi árakhoz azonban nem szabad viszonyítani az idei árakat, mert a tavalyi gazdasági környezet segített ahhoz, hogy jó árakat érjünk el. Az árfolyamszint is máshol volt, mint az idén, hiszen 45-50 forinttal csökkent az euró ára. Az európai piacok egységárai 2 eurocenttel alacsonyabbak voltak tavaly, amikor 420 forint volt az euró árfolyama, s a kettő együttes hatása negatív volt az idei paprika, paradicsom árakra, és más exportárat eredményezett. A paradicsom esetében az európai piacon strukturális változás is történt, ami alatt azt kell érteni, hogy a hollandok a magas energiaárak miatt változtattak a termelésükön, így ugyanabban az időszakban jelentek meg a termékeikkel a piacokon, mint mi. Ez is csökkentette a paradicsom árszínvonalát. A piac mindig megtalálja az egyensúlyt a kereslet és kínálat között.

Ön a legutóbbi sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az áruházláncok akciói – ami a kormány inflációt letörő intézkedésének hatására elszaporodott – vonzzák a fogyasztókat…

Egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. Fogyasztáscsökkenés még nem történt, mivel az árral lehetett kompenzálni. Az év első három negyedévében az inflációt el nem érő szinten tudtak csak növekedni a termelői árak. Sőt van olyan friss-piaci zöldség, mint a fürtös paradicsom, ahol deflációs körülmény alakult ki. Jelenleg a paprikafélék őszi árai elmaradnak a tavalyi őszi áraktól. A termelők szempontjából azonban majd lesz egy lélektani határ, hogy meddig gazdaságos a termelés, meddig lehet csökkenteni az árakat a fogyasztás szinten tartásáért. Ez különösen igaz a hidegebb hónapokra, amikor a termelés fűtött üvegházakban és fóliákban történik, ezeknek a fenntartása ugyanis költséges. A jövő év első fele tehát nehéznek ígérkezik.

A szentesi paprika hungarikum lett, a piaci karrierje felfelé ível. De mi a helyzet a paradicsommal, a kutatás-fejlesztéssel?

Nekünk az a fontos, hogy a szentesi paprika itt, a közép-európai térségben váljon minél jobban elfogadottá, mert a nyugati tagországokban inkább a harmadik országból származó paprikát, ami jóval olcsóbb a szentesinél, helyezik előtérbe. A kutatás-fejlesztés nem a mi feladatunk, mi csak az új fajták termesztésbe vonásának a feltételeit vizsgáljuk. A fajtanemesítés kizárólag a fajtanemesítők dolga, nekik ehhez a pénz és paripa rendelkezésükre áll. A mi feladatunk, hogy azokat a precíziós eszközöket, új fajtákat vizsgáljuk a gyakorlati használatban, amelyeket végül rentábilisan lehet köztermelésbe vonni. Fontos, hogy egy semleges helyen kísérleti kertet hozzunk létre, ahol ezeket a kísérleteket el tudjuk végezni. A termelőnek ugyanis nincs energiája a kísérletek elvégzésére.

Szerintem jó hír, hogy saját üzletet kapnak a szentesi termelők, jönnek a fiatalok.

A szövetkezet saját fizikai és online bolttal is meg fog jelenni a nagyközönség számára. A bolt a jövő év első negyedév végére, húsvét körül nyithat meg Budapesten, ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is értékesítsünk. A tervek szerint a friss-piaci szezonra már nem csak a boltláncokban, de a saját üzletben is elérhetőek lennének a szentesi zöldségek. Itt mondanám el, hogy sokat teszünk a kertészeti szakma utánpótlásának biztosításáért is. Az utánpótlás-képzés célja, hogy 10-15 év múlva is legyenek naprakész tudással rendelkező szakemberek, és aktív termelő kertészek. A termelői tagság fiatalítása érdekében egy hosszú távú mentorprogramot indítunk jövőre az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal, és a Bartha János Kertészeti Technikummal, amely oktatási intézményekkel közösen egy közös gyakorlati kutatókertet hozunk létre. Célunk, hogy a végzős diákok a szakmában maradjanak, és saját gazdaságukban termeljenek. A hallgatók az elméleti tudás mellett korszerű gyakorlati tudásra is szert tehetnek, ha pedig elkezdenek dolgozni, akkor a termesztő berendezések beszerzésében is jelentős segítséget és biztos piacot biztosítunk. Emellett a kísérleti kertben a termelési módszereket, jövedelmezőséget, hatékonyságot javító kísérleteket is végzünk majd.

Végezetül arról kérdezem, hogy jövőre már megindul az új Vidékfejlesztési Program. Lesz-e igény az új támogatási források igénybevételére?

A nagy termelők biztosan gondolkoznak a további fejlesztéseken. Kérdés persze, hogyan alakulnak a kamatfeltételek. A hajtatásos ágazatban most is volna olyan növényfajta, amelyet érdemes volna nagyobb mértékben termelni, lásd kaliforniai paprika, kígyó uborka, padlizsán. E három termék termelésében rosszul állunk. A termelőknek is fel kell ismerniük azt a piaci rést, ahová még jó eséllyel betörhetnek, de ehhez a termék portfóliójukat kellene megváltoztatni. És még egy dolog: a termálvíz jogi hátterét úgy kellene változtatni, hogy a termelő hosszú távon, biztonságosan tudjon termálvízzel fűteni. Jelenleg ugyanis 2027. december 31-ig él még a moratórium a termálvíz vissza sajtolásának kötelező végrehajtásáról, és a szennyvízbírság mértékéről, mivel jelenleg 3 százalékot kell fizetni a száz százalék helyett. A moratórium lejárta pedig jelentősen befolyásolja a hitelfelvételt, a kamatfeltételeket is.

A DélKerTÉSZ 2023-ban

A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19 milliárd forintra rúgott az első háromnegyed évben, ez éves szinten 4 milliárd forintos növekedést jelent. Az év végére a várakozások szerint az árbevétel elérheti a 22 milliárd forintot. Összességében pedig 3,5 milliárd forinttal többet fizettek az idei első háromnegyed évben a termelőknek, mint tavaly. A szakember hozzátette, hogy a külföldi értékesítésben látszik az árfolyamhatás is, a cseh és szlovák piacon alacsonyabb egységárral tudott értékesíteni a szövetkezet, mint tavaly. Az export 2023 első 9 hónapjában 3,3 milliárd forintra rúgott, közel 300 millió forinttal és 250 tonnával több, mint az előző évben.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai