Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2023/12/04
A paradicsomtermelés jelene és jövője az egyik legfontosabb témaköre a bolygó kertészeti ágazatának. Az Európai Unió legfrissebb mezőgazdasági piaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss (étkezési) paradicsom termelése 2031-ig stabil marad, évente csupán 0,4 százalékos termelési csökkenéssel számolnak. A magyar paradicsomtermelésről Prof. Helyes Lajossal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Doktori és Habilitációs Központ főigazgatójával, az MTA doktorával beszélgettünk.
Prof. Helyes Lajos
a MATE Doktori és Habilitációs Központ főigazgatójá
Helyes Lajos negyven éve vesz részt a paradicsom kutatás-fejlesztésében. A gödöllői agráregyetem kertészeti tanszékén régóta foglalkoznak a paradicsom kutatásával, amely tevékenységhez a professzor 1983-ban csatlakozott, s az óta is aktívan vesz részt benne a kollégáival együtt. Mondhatjuk tehát, hogy Helyes Lajos a hazai paradicsomkutatás atyja.
A paradicsom bolygónk legjelentősebb zöldségfaja, hiszen csaknem hétezer fajtát különböztetnek meg. A paradicsom filogenetikailag, fejlődéstörténeti szempontból fiatal kultúrfaj, hiszen a 17. században még mérgezőnek számított. A paradicsom géncentruma Ecuadorból és Peruból származik, az Andok hegység vonalából, ahonnan gyomnövényként került Mexikóba, s innen, terjedt el mindegyik földrészre. A paradicsom rövid idejű kultúrfajnak számít, hiszen a zöldségnövények egy részét már az egyiptomi fáraók idején, háromezer évvel ezelőtt termesztették (fokhagyma, vörös hagyma, retek, gyökérzöldségek egy része stb.). A néhány száz év alatt azonban odáig fejlődött a termelése, hogy a legnagyobb területen a legnagyobb mennyiségben termelt zöldségnövénnyé vált. Évente több mint 180 millió tonna paradicsomot termelnek bolygó-szerte, ami azt jelenti magyarra lefordítva, hogy a bolygón megtermelt minden 7., 8. kilogramm zöldség, az paradicsom, pedig több mint kétszáz zöldségfaj van. A paradicsom jelentősége a friss, étkezési és -élelmiszeripar területen rendkívül nagy, mondta a professzor.
A paradicsom melegigényes növény, így nem az Andok síparadicsomában él, hanem a tengerszint magasságában, a trópusi körélményeket kedveli. Az ősi típusok folyton növő fajták voltak, később nemesítették a fél-determinált és determinált fajtákat, ez utóbbiak az ipari paradicsomok, mert bokorban nőnek. A professzor oktatói, kutatói vénája szólalt meg akkor, amikor elmagyarázta a három növekedéstípus jellemzőit, amely elsősorban a növény tenyésztőcsúcsában különböznek. Ezek a paradicsomfajták idehaza és Európában nem génmódosítással „készültek”, Californiában viszont termesztenek génmódosított paradicsomot. A professzor felidézte a 2000-ben, Egyesült Államokba tett szakmai útját, ahol a Davis Egyetemen Charles Rick professzorral találkozott, akit a szakma a legnagyobb paradicsom rezisztencia nemesítőnek tartott. Az ő könyvéből fordította le azt a mondatot, hogy „a paradicsom olyan gyümölcs, amit zöldségnövényként ismerünk, és egy olyan évelő növény, amit egyévesként termesztünk”. Az ősi paradicsom ugyanis évelő növény volt, és apró szemű termést hozott. A nemesítőknek köszönhetjük, hogy a mai, megszokott méretű paradicsomokat fogyaszthatjuk. Ellentétben, a bolygó paradicsomtermesztésében tapasztalható trenddel, ahol az ipari paradicsom fogyasztása 20-25 százalékot képvisel, hazánkban a szabadföldi paradicsomtermesztés teszi ki a fogyasztás 50 százalékát.
A világ paradicsomtermelése
A legutóbbi FAO statisztika szerint 2020-ban a világon 5.051.983 hektáron 186.821 millió tonna paradicsomot termeltek, elérve a 37,1 tonna/hektár termésátlagot. A világ első számú termelője Kína 64,768 millió tonnával, azaz a világ össztermelésének 34,67 százalékát termeli. 2020-ban 1. 107.485 hektáron termeltek paradicsomom, hektáronként 58,5 tonna terméshozammal. Kínát, India követte, 812.000 hektáron 20.573 millió tonna paradicsomot termelt. A harmadik helyen Törökország állt, ahol 181.879 hektáron 13.204 millió tonna paradicsomot termeltek, 72,6 tonna/hektár hozammal. A negyedik helyen az Egyesült Államok állt 12.227 millió tonna termeléssel, 110.439 hektáron, 110,7 tonna/hektár hozammal.
Az EU össztermelése 16,5 millió tonna, amely 233.290 hektár paradicsomot jelent. A termésátlag 78,1 tonna/hektár. Európában a legnagyobb termelők az olaszok, akik világviszonylatban a hatodik legnagyobb paradicsomtermelő ország, mivel 2020-ban 99.780 hektáron, 6.247.910 tonna paradicsom össztermést értek el. Ebből mintegy 5,1 millió tonnát a feldolgozóipar használta fel. A termésátlag 62,6 tonna/hektár volt. A spanyol termelés kissé visszaesett az elmúlt évekhez képest. Európában a második, világviszonylatban a nyolcadik legnagyobb paradicsomtermelő ország. 2020-ban Spanyolország 55.470 hektáron termesztett 4.312.900 tonna paradicsomot 77,8 tonna/hektár termésátlaggal. A spanyol termelés fele friss-piaci, fele feldolgozóipari felhasználásra kerül.
A zöldség- és gyümölcsfajok mindegyikéről elmondható, hogy egészséges termék, szüksége van az emberi szervezetnek a zöldségek, gyümölcsök által bevitt rostokra, vitaminokra, karotinoidokra, polifenolokra. A WHO ajánlása szerint naponta 400 grammot fogyasszunk ezekből a termékekből, az egészségünk megőrzése érdekében. A paradicsom azért vált a legjelentősebbek egyikévé, mert nagyon sokféle terméket állítanak belőle elő. Az étkezésünk, főleg a mediterrán régióban erősen kötődik a paradicsomhoz, hiszen igen változatos módon használják fel a gasztronómiában, nem csoda, hogy az egy főre jutó éves paradicsom fogyasztás eléri a 70-90 kilogrammot is. (Csak zárójelben: a magyar ember évente közel ennyi zöldséget, fogyaszt.) A paradicsom táplálkozás-élettani szempontból kiemelkedik a zöldségnövények nagy családjából, hiszen a piros színanyag tartalma, a likopin, ami az utóbbi 1-2 évtized egyik nagy felfedezése, számos betegség megelőzésében klinikailag is bizonyított. A kutatók ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy a vérünkben lévő likopinszint mértéke szoros összefüggésben van a szívinfarktus kockázatával, és a prosztata rák kialakulásának meggátolásában. Érdemes tudni, hogy a nyers paradicsomból nem szívódik fel a likopin, míg a gasztronómiában feldolgozott, hőkezelt paradicsoméból igen, fogalmazott a professzor.
A paradicsom ph értéke, citrom és almasav tartalma miatt igen alacsony, 4,2-4,4. A mai divatos, kisebb bogyó átlagtömegű cseresznye, szilva, datolya, koktél paradicsomok viszont azért kellemes ízűek, mert nagyon magas a Brix-fokuk vagy cukorfokuk, és mivel nagyobb az arányuk a savénál, ezért harmonikus ízűnek érzi a fogyasztó a paradicsomot. A paradicsom beltartalmi értékeit tekintve hasonlítható a csemege szőlőhöz is. Az ősi paradicsom sárga és zöld színű volt, a piros szín, a likopin később, az egyedfejlődés során alakult ki. A mai paradicsomok a piros minden árnyalatában pompáznak, és csalogatják a fogyasztót a megvételére. Az elterjedésében az is közrejátszott, hogy utóérésű termésről van szó, tehát – úgy mint a banánt – ún. érett zölden is leszüretelhetik, mert a betakarítás után is folytatódik az érés, ami hat szakaszból áll, és az utolsó, hatodik szakaszban halmozódik fel a likopin 45-50 százaléka. Az üvegházban, fóliasátorban termesztett paradicsomok LSL hibridek, azaz Long Self Life, hosszan pulton tartható típusok, szemben a tájfajtákkal, de nem GM növények, fogalmazott a professzor.
A hazai paradicsomtermesztés rövid értékelésének kapcsán beszélünk hajtatásról, szabadföldi termesztésről (síkművelésről), és tám-rendszeres termesztésről, míg a felhasználás célját tekintve, friss (étkezési) fogyasztásról és élelmiszeripari (konzerv- és hűtőipar) felhasználásról. A magyar növényházi termesztésben a paprika után a második helyet a paradicsom foglalja el. A mai hajtatási potenciál 131 ezer tonnát is meghaladja. Az uniós csatlakozásunkat, 2004-et követően azért újult meg az ágazat, mert azok, akik nem voltak versenyképesek, azok tönkrementek, és a hajtató felület a harmadára csökkent. Jelenleg, az 1200-1400 hektár helyett, 300-350 hektáron folyik növényházi termelés, de napjainkban 130 ezer tonna termést érnek el a háromszor kisebb területen, szemben a korábbi 100 ezer tonnával. A hajtatásnak rendkívül sok változata van, egy hektáron top technológiával akár 200-250 millió forint termelési értéket is elő tudnak állítani.
Az ipari paradicsomtermelésünk komoly hullámvölgyeket élt meg. Míg a ’60-as, ’70-es években 15-16 ezer hektáron extenzív termelés folyt, és voltak évek, amikor 400 ezer tonna ipari paradicsomot takarítottak be, addig napjainkban 1400-1500 hektáron folyik a szántóföldi paradicsomtermesztés. Az ipari paradicsom termesztése feldolgozóipari háttér nélkül nem lehetséges, és éppen itt keresendő az oka annak, hogy az ipari paradicsomtermesztés területe a tizedére csökkent. Az ipari paradicsomból előállított termékek népszerűek, lásd ketchup, ivólé, sűrítmény, stb. Ezeket a termékeket tízezer kilométerről is szállíthatják, mivel a termék szavatossága több évre szól. A magyar termelő a globalizált piacon nem volt versenyképes, mert a külföldi termékek jóval olcsóbbak a magyarnál. A versenyképesség pedig az egy hektáron termelt mennyiségtől függ. Helyes Lajos az eddig megrendezett 14 paradicsom világkongresszusból 11-en részt vett, legtöbbször előadóként, így nem csoda, hogy a jövőre, a Budapesten megrendezendő világkonferencián a tudományos bizottság vezetését őrá bízták. Ezeken a konferenciákon rengeteg új információ hangzik el a paradicsomtermesztéssel kapcsolatban, többek között az egy hektáron megtermelhető mennyiségről is van új információ.
Budapesten rendezik az ipari paradicsom világkongresszust 2024-ben
Jövőre, június 9-12 között fővárosunk ad otthont a 15. World Processing Tomato Congress (WPTC) rendezvénynek. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE Gödöllő) és az Univer szervezésében Budapesten, a Hiltonban kerül sor a 15th World Processing Tomato Congress és a 17th International Symposium on Processing Tomato ipari paradicsommal kapcsolatos világkongresszusra. A WPTC a rendezvényhez szponzorok jelentkezését várja, akik többféle szponzorációs csomagból választhatnak, ezek értéke 12 ezertől (Silver Package) 50 ezer euróig (Diamond Package) terjed.
Már negyedszázaddal ezelőtt 100 tonna/hektár átlagtermésről beszéltek a konferencián, de ma már a 200 tonna/hektárt is el tudják egyes helyeken, például Ausztráliában érni. A magyar termelő korábban csupán 40-50 tonna/hektár termést tudott csak betakarítani, ami viszont nem rentábilis, ezért igen sokan felhagytak a termeléssel, és ezért csökkent a termőterület. Az ipari paradicsom átvételi ára a globális piac árához igazodóan igen alacsony (25-30 forint/kilogramm), miközben az egy hektárra vetített termelési költség 1,5-1,8 millió forint. A rentábilis termeléshez minimum 60, de inkább 70 tonna hektáronkénti hozamra van szükség, amit ma már a kisebb területen elérik, vagy meghaladják a szántóföldi paradicsomtermesztéssel foglalkozó magyar termelők. De aki nem tudja az öntözést biztosítani, annak nem szabad ennek a növénynek a termesztésbe belefognia, mert nagyon gyorsan tönkre megy. A paradicsom vízigényes növény, s ha nincs öntözés, akkor az eredményes termelésnek 8 százalék az esélye, 36 éves hazai kísérletsorozat eredményei alapján. És igen fontos a tápanyag utánpótlása is, az alapnak számító NPK mellett a Kálcium is szükséges az eredményes termeléshez, amelyet érdemes humuszban gazdag, közép-kötött, jó vízmegtartó képességgel bíró talajon végezni, mutatott rá Helyes Lajos.
A hajtatásban a vírus, a gomba, a baktérium rezisztens fajták előállítására koncentrálnak a nemesítők, mivel ezek a veszélyek a klímaváltozás miatt megszaporodtak. Egy üvegházi beruházás igen drága, félmilliárd forintot is eléri az egy hektáros üvegház blokk megépítése, ezért óriási károk keletkezhetnek egy-egy vírusos fertőzés miatt. Azok a legjobb fajták, amelyeket a legtöbb betegség ellen nemesítettek, így nem a legolcsóbb magot kell megvenni, hanem azokat, amelyek biztonságosan hozzák a termést a mai klimatikus viszonyok között is. Egy üvegházban akár 250 millió forint termelési értéket is megtermelnek egy év alatt. A magyar hajtatás teljesen megfelel a nemzetközi színvonalú technológiáknak. Talán ebből a beszélgetésből is kiderült, hogy más dolog a hobbi kertészkedés, és más az a termesztés, amiből meg szeretnénk élni. Az ipari és a hajtatott termeléshez igen komoly tudásra van szükség ahhoz, hogy versenyképes, eredményes termesztést tudjunk folytatni, mégpedig top technológia alkalmazásával, amelyek napról napra fejlődnek, fogalmazott végezetül Helyes Lajos.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza