A paradicsom bolygónk legjelentősebb zöldségfaja

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2023/12/04

Prof. Helyes Lajos
a MATE Doktori és Habilitációs Központ főigazgatójá

Helyes Lajos negyven éve vesz részt a paradicsom kutatás-fejlesztésében. A gödöllői agráregyetem kertészeti tanszékén régóta foglalkoznak a paradicsom kutatásával, amely tevékenységhez a professzor 1983-ban csatlakozott, s az óta is aktívan vesz részt benne a kollégáival együtt. Mondhatjuk tehát, hogy Helyes Lajos a hazai paradicsomkutatás atyja.

Rövid idejű kultúrfaj

A paradicsom bolygónk legjelentősebb zöldségfaja, hiszen csaknem hétezer fajtát különböztetnek meg. A paradicsom filogenetikailag, fejlődéstörténeti szempontból fiatal kultúrfaj, hiszen a 17. században még mérgezőnek számított. A paradicsom géncentruma Ecuadorból és Peruból származik, az Andok hegység vonalából, ahonnan gyomnövényként került Mexikóba, s innen, terjedt el mindegyik földrészre. A paradicsom rövid idejű kultúrfajnak számít, hiszen a zöldségnövények egy részét már az egyiptomi fáraók idején, háromezer évvel ezelőtt termesztették (fokhagyma, vörös hagyma, retek, gyökérzöldségek egy része stb.). A néhány száz év alatt azonban odáig fejlődött a termelése, hogy a legnagyobb területen a legnagyobb mennyiségben termelt zöldségnövénnyé vált. Évente több mint 180 millió tonna paradicsomot termelnek bolygó-szerte, ami azt jelenti magyarra lefordítva, hogy a bolygón megtermelt minden 7., 8. kilogramm zöldség, az paradicsom, pedig több mint kétszáz zöldségfaj van. A paradicsom jelentősége a friss, étkezési és -élelmiszeripar területen rendkívül nagy, mondta a professzor.

A paradicsom melegigényes növény, így nem az Andok síparadicsomában él, hanem a tengerszint magasságában, a trópusi körélményeket kedveli. Az ősi típusok folyton növő fajták voltak, később nemesítették a fél-determinált és determinált fajtákat, ez utóbbiak az ipari paradicsomok, mert bokorban nőnek. A professzor oktatói, kutatói vénája szólalt meg akkor, amikor elmagyarázta a három növekedéstípus jellemzőit, amely elsősorban a növény tenyésztőcsúcsában különböznek. Ezek a paradicsomfajták idehaza és Európában nem génmódosítással „készültek”, Californiában viszont termesztenek génmódosított paradicsomot. A professzor felidézte a 2000-ben, Egyesült Államokba tett szakmai útját, ahol a Davis Egyetemen Charles Rick professzorral találkozott, akit a szakma a legnagyobb paradicsom rezisztencia nemesítőnek tartott. Az ő könyvéből fordította le azt a mondatot, hogy „a paradicsom olyan gyümölcs, amit zöldségnövényként ismerünk, és egy olyan évelő növény, amit egyévesként termesztünk”. Az ősi paradicsom ugyanis évelő növény volt, és apró szemű termést hozott. A nemesítőknek köszönhetjük, hogy a mai, megszokott méretű paradicsomokat fogyaszthatjuk. Ellentétben, a bolygó paradicsomtermesztésében tapasztalható trenddel, ahol az ipari paradicsom fogyasztása 20-25 százalékot képvisel, hazánkban a szabadföldi paradicsomtermesztés teszi ki a fogyasztás 50 százalékát.

A világ paradicsomtermelése

A legutóbbi FAO statisztika szerint 2020-ban a világon 5.051.983 hektáron 186.821 millió tonna paradicsomot termeltek, elérve a 37,1 tonna/hektár termésátlagot. A világ első számú termelője Kína 64,768 millió tonnával, azaz a világ össztermelésének 34,67 százalékát termeli. 2020-ban 1. 107.485 hektáron termeltek paradicsomom, hektáronként 58,5 tonna terméshozammal. Kínát, India követte, 812.000 hektáron 20.573 millió tonna paradicsomot termelt. A harmadik helyen Törökország állt, ahol 181.879 hektáron 13.204 millió tonna paradicsomot termeltek, 72,6 tonna/hektár hozammal. A negyedik helyen az Egyesült Államok állt 12.227 millió tonna termeléssel, 110.439 hektáron, 110,7 tonna/hektár hozammal.

Az EU össztermelése 16,5 millió tonna, amely 233.290 hektár paradicsomot jelent. A termésátlag 78,1 tonna/hektár. Európában a legnagyobb termelők az olaszok, akik világviszonylatban a hatodik legnagyobb paradicsomtermelő ország, mivel 2020-ban 99.780 hektáron, 6.247.910 tonna paradicsom össztermést értek el. Ebből mintegy 5,1 millió tonnát a feldolgozóipar használta fel. A termésátlag 62,6 tonna/hektár volt. A spanyol termelés kissé visszaesett az elmúlt évekhez képest. Európában a második, világviszonylatban a nyolcadik legnagyobb paradicsomtermelő ország. 2020-ban Spanyolország 55.470 hektáron termesztett 4.312.900 tonna paradicsomot 77,8 tonna/hektár termésátlaggal. A spanyol termelés fele friss-piaci, fele feldolgozóipari felhasználásra kerül.

Sokféle módon felhasználható

A zöldség- és gyümölcsfajok mindegyikéről elmondható, hogy egészséges termék, szüksége van az emberi szervezetnek a zöldségek, gyümölcsök által bevitt rostokra, vitaminokra, karotinoidokra, polifenolokra. A WHO ajánlása szerint naponta 400 grammot fogyasszunk ezekből a termékekből, az egészségünk megőrzése érdekében. A paradicsom azért vált a legjelentősebbek egyikévé, mert nagyon sokféle terméket állítanak belőle elő. Az étkezésünk, főleg a mediterrán régióban erősen kötődik a paradicsomhoz, hiszen igen változatos módon használják fel a gasztronómiában, nem csoda, hogy az egy főre jutó éves paradicsom fogyasztás eléri a 70-90 kilogrammot is. (Csak zárójelben: a magyar ember évente közel ennyi zöldséget, fogyaszt.) A paradicsom táplálkozás-élettani szempontból kiemelkedik a zöldségnövények nagy családjából, hiszen a piros színanyag tartalma, a likopin, ami az utóbbi 1-2 évtized egyik nagy felfedezése, számos betegség megelőzésében klinikailag is bizonyított. A kutatók ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy a vérünkben lévő likopinszint mértéke szoros összefüggésben van a szívinfarktus kockázatával, és a prosztata rák kialakulásának meggátolásában. Érdemes tudni, hogy a nyers paradicsomból nem szívódik fel a likopin, míg a gasztronómiában feldolgozott, hőkezelt paradicsoméból igen, fogalmazott a professzor.

A paradicsom ph értéke, citrom és almasav tartalma miatt igen alacsony, 4,2-4,4. A mai divatos, kisebb bogyó átlagtömegű cseresznye, szilva, datolya, koktél paradicsomok viszont azért kellemes ízűek, mert nagyon magas a Brix-fokuk vagy cukorfokuk, és mivel nagyobb az arányuk a savénál, ezért harmonikus ízűnek érzi a fogyasztó a paradicsomot. A paradicsom beltartalmi értékeit tekintve hasonlítható a csemege szőlőhöz is. Az ősi paradicsom sárga és zöld színű volt, a piros szín, a likopin később, az egyedfejlődés során alakult ki. A mai paradicsomok a piros minden árnyalatában pompáznak, és csalogatják a fogyasztót a megvételére. Az elterjedésében az is közrejátszott, hogy utóérésű termésről van szó, tehát – úgy mint a banánt – ún. érett zölden is leszüretelhetik, mert a betakarítás után is folytatódik az érés, ami hat szakaszból áll, és az utolsó, hatodik szakaszban  halmozódik fel  a likopin 45-50 százaléka. Az üvegházban, fóliasátorban termesztett paradicsomok LSL hibridek, azaz Long Self Life, hosszan pulton tartható típusok, szemben a tájfajtákkal, de nem GM növények, fogalmazott a professzor.

Megújult a növényházi termesztés

A hazai paradicsomtermesztés rövid értékelésének kapcsán beszélünk hajtatásról, szabadföldi termesztésről (síkművelésről), és tám-rendszeres termesztésről, míg a felhasználás célját tekintve, friss (étkezési) fogyasztásról és élelmiszeripari (konzerv- és hűtőipar) felhasználásról. A magyar növényházi termesztésben a paprika után a második helyet a paradicsom foglalja el. A mai hajtatási potenciál 131 ezer tonnát is meghaladja. Az uniós csatlakozásunkat, 2004-et követően azért újult meg az ágazat, mert azok, akik nem voltak versenyképesek, azok tönkrementek, és a hajtató felület a harmadára csökkent. Jelenleg, az 1200-1400 hektár helyett, 300-350 hektáron folyik növényházi termelés, de napjainkban 130 ezer tonna termést érnek el a háromszor kisebb területen, szemben a korábbi 100 ezer tonnával. A hajtatásnak rendkívül sok változata van, egy hektáron top technológiával akár 200-250 millió forint termelési értéket is elő tudnak állítani.

Az ipari paradicsomtermelésünk komoly hullámvölgyeket élt meg. Míg a ’60-as, ’70-es években 15-16 ezer hektáron extenzív termelés folyt, és voltak évek, amikor 400 ezer tonna ipari paradicsomot takarítottak be, addig napjainkban 1400-1500 hektáron folyik a szántóföldi paradicsomtermesztés. Az ipari paradicsom termesztése feldolgozóipari háttér nélkül nem lehetséges, és éppen itt keresendő az oka annak, hogy az ipari paradicsomtermesztés területe a tizedére csökkent. Az ipari paradicsomból előállított termékek népszerűek, lásd ketchup, ivólé, sűrítmény, stb. Ezeket a termékeket tízezer kilométerről is szállíthatják, mivel a termék szavatossága több évre szól. A magyar termelő a globalizált piacon nem volt versenyképes, mert a külföldi termékek jóval olcsóbbak a magyarnál. A versenyképesség pedig az egy hektáron termelt mennyiségtől függ. Helyes Lajos az eddig megrendezett 14 paradicsom világkongresszusból 11-en részt vett, legtöbbször előadóként, így nem csoda, hogy a jövőre, a Budapesten megrendezendő világkonferencián a tudományos bizottság vezetését őrá bízták. Ezeken a konferenciákon rengeteg új információ hangzik el a paradicsomtermesztéssel kapcsolatban, többek között az egy hektáron megtermelhető mennyiségről is van új információ.

Budapesten rendezik az ipari paradicsom világkongresszust 2024-ben

Jövőre, június 9-12 között fővárosunk ad otthont a 15. World Processing Tomato Congress (WPTC) rendezvénynek. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE Gödöllő) és az Univer szervezésében Budapesten, a Hiltonban kerül sor a 15th World Processing Tomato Congress és a 17th International Symposium on Processing Tomato ipari paradicsommal kapcsolatos világkongresszusra. A WPTC a rendezvényhez szponzorok jelentkezését várja, akik többféle szponzorációs csomagból választhatnak, ezek értéke 12 ezertől (Silver Package) 50 ezer euróig (Diamond Package) terjed.

Öntözés nélkül nem szabad termelni

Már negyedszázaddal ezelőtt 100 tonna/hektár átlagtermésről beszéltek a konferencián, de ma már a 200 tonna/hektárt is el tudják egyes helyeken, például Ausztráliában érni. A magyar termelő korábban csupán 40-50 tonna/hektár termést tudott csak betakarítani, ami viszont nem rentábilis, ezért igen sokan felhagytak a termeléssel, és ezért csökkent a termőterület. Az ipari paradicsom átvételi ára a globális piac árához igazodóan igen alacsony (25-30 forint/kilogramm), miközben az egy hektárra vetített termelési költség 1,5-1,8 millió forint. A rentábilis termeléshez minimum 60, de inkább 70 tonna hektáronkénti hozamra van szükség, amit ma már a kisebb területen elérik, vagy meghaladják  a szántóföldi paradicsomtermesztéssel foglalkozó magyar termelők. De aki nem tudja az öntözést biztosítani, annak nem szabad ennek a növénynek a termesztésbe belefognia, mert nagyon gyorsan tönkre megy. A paradicsom vízigényes növény, s ha nincs öntözés, akkor az eredményes termelésnek 8 százalék az esélye, 36 éves hazai kísérletsorozat eredményei alapján. És igen fontos a tápanyag utánpótlása is, az alapnak számító NPK mellett a Kálcium is szükséges az eredményes termeléshez, amelyet érdemes humuszban gazdag, közép-kötött, jó vízmegtartó képességgel bíró talajon végezni, mutatott rá Helyes Lajos.

A hajtatásban a vírus, a gomba, a baktérium rezisztens fajták előállítására koncentrálnak a nemesítők, mivel ezek a veszélyek a klímaváltozás miatt megszaporodtak. Egy üvegházi beruházás igen drága, félmilliárd forintot is eléri az egy hektáros üvegház blokk megépítése, ezért óriási károk keletkezhetnek egy-egy vírusos fertőzés miatt. Azok a legjobb fajták, amelyeket a legtöbb betegség ellen nemesítettek, így nem a legolcsóbb magot kell megvenni, hanem azokat, amelyek biztonságosan hozzák a termést a mai klimatikus viszonyok között is. Egy üvegházban akár 250 millió forint termelési értéket is megtermelnek egy év alatt. A magyar hajtatás teljesen megfelel a nemzetközi színvonalú technológiáknak. Talán ebből a beszélgetésből is kiderült, hogy más dolog a hobbi kertészkedés, és más az a termesztés, amiből meg szeretnénk élni. Az ipari és a hajtatott termeléshez igen komoly tudásra van szükség ahhoz, hogy versenyképes, eredményes termesztést tudjunk folytatni, mégpedig top technológia alkalmazásával, amelyek napról napra fejlődnek, fogalmazott végezetül Helyes Lajos.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai