Őszi adócsomag a 2024-es évre

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2023/12/09

Szokatlan módon a törvénytervezet a benyújtást követően egy komolyabb módosításon esett át, ami az egyéni vállalkozók adózását érintette volna.

Szja

Ez a végül elvetett módosítás az egyéni vállalkozó adózását jelentősen kívánta átszabni, azonban egy bizottsági módosító javaslat szinte minden elemét törölte további egyeztetések szükségességére hivatkozva. Az alapelképzelés értelmében az egyéni vállalkozók „kvázi társaságként” való adóztatása megszűnt volna, helyette egy egyszerűbb költségelszámolási rendszert kívántak bevezetni. Ebben kizárólag a vállalkozói tevékenységhez használt tárgyi eszközök tekintetében egy összegben, az üzembe helyezés évében lett volna lehetőség az eszközök beszerzési árának elszámolására. Az ebből fakadó esetleges negatív adóalap a veszteségelhatárolás szabályai szerint a következő 5 évben keletkező vállalkozói jövedelemmel szemben pedig elszámolhatta volna a vállalkozó. A nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszközöknél az átalányérték csökkenés a bevétel 1 százalékáig történt volna, a nyilvántartási érték 50 százalékára vonatkozó korlát nélkül. Ezzel együtt a saját szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolhatósága is megszűnt volna, cserébe a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a jövedelem 89 százaléka lett volna. 

Ezen felül a járulék szabályokat is egyszerűsíteni kívánták oly módon, hogy kvázi tételessé teszik azt. Eszerint társadalombiztosítási járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozók csak a minimálbérig fizetik meg, a másodfoglalkozású egyéni vállalkozók pedig szintén egy tételes járulékalap, a minimálbér 30 százaléka után teljesítették volna a járulékfizetési kötelezettségüket. Ez utóbbi ugyanakkor nagy port kavart, mivel a korábbi szabályozástól eltérően itt is megjelent a járulékfizetés, függetlenül attól, hogy főfoglalkozás keretében már fizetett járulékot a magánszemély. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a magasabb ellátási alap (pl.: táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében lehetősége nyílt volna magasabb járulékalap választására.

Ugyanakkor néhány területen azért a végleges verzió is tartalmaz változást az SZJA-t érintően. Így jövőre adómentes lesz a lottózás, vagyis a szerencsejátékok közül a számsorsjátékokon elért nyeremény után nem kell megfizetni az SZJA-t. 

Nevesítésre kerülnek az úgynevezett induló vállalkozások is. Jövőre a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre fog megfelelni az induló vállalkozás fogalmának. Az a magánszemély, aki ilyen vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést, az nem fog bevételnek minősülni, ha a szerzést, vagy a jogszerzés megnyíltának a lehetőségét követő három évig nem értékesíti.

A korábban bevezetett, emelt összegű családi kedvezmény, mely a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személy után jár, már nem csak a családi pótlékra jogosult gyermek után, hanem a 18. életévét betöltött személy után is jár, ha fogyatékossági támogatásban részesül.
A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül és kizárólag a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lehet igénybe venni 2024-től.

ÁFA

Több éves várakozás után az elfogadott javaslat értelmében életbe lép, tehát 2024-től elindul az eÁfa rendszer. A kezdeti verziótól eltérően nem bevallás tervezet készít majd a NAV, hanem az adóhivatal nyilvántartásaiban szereplő adatokat kiajánlva és azokat felhasználva egyszerűen készíthető majd el az áfa bevallás az adózók részére. Ennek értelmében 2024. január 1-jétől az adózók a már megszokott bevallás benyújtás mellett választhatják azt, hogy az adóhatóság által biztosított webes felületen elérhetővé tett adatok felhasználva a felületen keresztül generálják meg az áfa bevallásukat vagy úgynevezett gép-gép kapcsolattal (M2M) importálják az adatokat ügyviteli rendszerükbe, majd az elkészített bevallást visszatöltik a NAV rendszerébe.  

Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, egyúttal nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem, ami jelentős adminisztratív könnyebbséget jelenthet. 

Az áfatörvény módosítás meghatározza e-nyugta szabályait. A 2025-től hatályos szabályok szerint a kibocsátott e-nyugtát egy vevői alkalmazás segítésével lehet majd elérni, papíralapú nyugtát pedig csak a vevő kifejezett kérésére adnak az eladók. Az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. E-nyugta esetén a bizonylaton többek között szerepelnie kell az alábbi tartalomnak:

• az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
• az alkalmazott adómértéknek megfelelő, bruttó összeghez képest számolt áfa százalék;
• adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
• a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.

Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A módosítás értelmében 2024. január 1-jétől 18 százalékos áfa kulcs alá sorolja többek között a Túró Rudit is (mint desszert jellegű sajtkészítmény). Ezen túl pedig, 5 %-os kulcs alá kerül az egyes művészeti alkotások importja.

Globális minimumadó

Az egyik legjelentősebb változás a jogszabályban megjelenő globális minimumadó szabályozása.  A törvény értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, melyeknél a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót. A kiegészítő adót azoknak a cégeknek kellene megfizetni, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet jelentős létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnának, egyúttal az is világos, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot. Az első bevallás esedékessége 2026. június 30. Több címen is érvényesíthető lesz átmeneti, vagy részleges mentesség, illetve az adóalap- és adókedvezmények érvényesítésére feltételek mellett továbbra is lehetőség lesz.

KIVA

A KIVA-törvény módosítása megnyílik a lehetőség KIVA-s cégek átstrukturálására. A jelenlegi szabályok alapján a KIVA szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, anélkül, hogy elveszítenék a KIVA szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. A mostani módosítás ezt oldja fel egy meghatározott kör részére. Ugyanis abban az esetben, ha Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnne meg az adóalanyiság, akkor abban az esetben válaszhatja a társaság a KIVA alanyiságot, ha az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz az adóalanyiság választását bejelentik - az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek – betartásával. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre.

A jogszabály módosítás kiegészíti a KIVA alanyiság megszűnésére vonatkozó feltételeket azzal, hogy az alanyiság abban az esetben is megszűnik, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző napon.

Egyebek

A jelenlegi literenként 3,5 forintról 10 forintra nő a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg árufuvarozás és meghatározott kategóriájú személyszállítás esetén. 

Továbbra sem kell reklámadót fizetni, jövő év végéig meghosszabbították az adó felfüggesztését. 2024-től nem kell közműadót sem fizetni a hírközlési vezetékek után, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezték a közműadótörvényt.

Jelenleg is mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól a CSOK igénybevételével megszerzett lakóingatlan a vásárlása. Ezt a mentességet a „falusi” CSOK-ra is kiterjesztik, valamint a CSOK Plusz kölcsön esetén az eddiginél korlátozottabb terjedelemben legfeljebb 80 millió forint illetékalapig vehető igénybe az illetékmentesség.

Mivel 2024. január 1-jétől megszűnik a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetősége, ezért azt a – bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél –készpénz-átutalási megbízással (sárga postai csekken) is megfizetheti.

Eljárási szabályok

Az egyik szembetűnő változás, hogy a nagy összegű adóhiánnyal, adótartozással rendelkező adózók közzététele egységesen 100 millió forint felett merülhet csak fel. A jelenlegi szabály szerint természetes személy esetében ez 10 millió forint. Továbbá, a helyi adók vonatkozásában ez az érték szintén egységesen 500 ezer forint lesz (jelenleg természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint).

A jelenlegi szabályok szerint végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés során az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben nem lehetséges észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy ez sok esetben hátrányosan érintette az adózókat, ezért az új törvénytervezet megteremti annak lehetőségét, hogy a jegyzőkönyvvel szemben, annak kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni. A rendelkezés a kihirdetést követő 30 napon lép hatályba és az azt követően indult ellenőrzésekben lehet alkalmazni.

A jövedelem végrehajtásra vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy ha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

Könnyitett adózás

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai