2024. 02. 23., péntek
Alfréd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kiemelten foglalkoznak a Velencei-tó halállományával

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: Hajtun György, 2023/12/10

Hozzá kell szokni, hogy a klímaváltozás, felmelegedés következtében novemberben is járható csónakkal a Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Az utóbbi négy-öt évben gyakran szerepelt a tó neve a médiában, mivel attól is tartottak a szakemberek, hogy a tó lassan kiszárad. De mi a mai helyzet? - kérdeztük Dr. Ferincz Árpád tudományos főmunkatársat, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszék vezetőjét.

A beszélgetés elején tisztázódott, hogy a MATE jogelődje 2017-ben kötött együttműködési szerződést a Magyar Országos Horgász Szövetséggel, melynek folyományaként a Velencei-tó partján, a MOHOSZ Velencei Tavi Kirendeltségének az egyik épületében kapott helyett a kihelyezett tanszék. Az agárdi kirendeltség személyi állománya jelenleg két vezető kutató mellett két doktorandusz hallgatóból áll, de a tanszékez tartozik még két kolléga a Szent István Campuson (Gödöllő) és egy további Kaposváron is. 

Mikroszennyezés

A MATE-AKI Természetes-vízi Halökológiai Tanszékről érdemes tudni, hogy első sorban a természetes vizekkel élővilágával, kiemelten a halállományok ökológiai vonatkozásaival, mint például a halegyüttesek, halközösségek elterjedésével, a közösségszerveződést szabályozó tényezőkkel foglalkozik. Kiemelt figyelmet fordítanak az idegenhonos és inváziós halfajokra, de kutatják a tízlábú rákok elterjedését is. Mindemellett a csapat rendkívül gyakorlatorientált, ami azt jelenti, hogy a horgászcélú halgazdálkodás által jelentkező kihívásokhoz tudományos hátteret igyekeznek biztosítani. A kirendeltség hazai viszonylatban elsőként kezdett foglalkozni a halak és a különböző mikroszennyezők, hatóanyag maradványok vizsgálatával. Ezek a vegyületek a szennyvíztisztítókból jutnak a természetes vizekbe, vízfolyásokba, mivel ezeket az anyagokat a jelenleg használatos technológiai megoldások nem tudják a kommunális és egyéb szennyvízből lebontani, kiszűrni. A mikroszennyezők, gyakran akár 60-80 gyógyszerhatóanyag-maradvány nanogramm/literes koncentráció tartományban van jelen a tisztított szennyvízzel terhelt felszíni vizeinkben, főként a kisebb vízfolyásokban. Ez számos esetben van kimutatható hatással például az ott élő halak test és pikkelyalakjára is.

Hidrobiológia mindenek előtt

A tanszéken természetesen kiemelt feladat az oktatás is. Ferincz Árpád hidrobiológiát tanít agrármérnököknek, környezetgazdálkodási agrármérnököknek és mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnököknek, magyarul és angolul egyaránt. A hidrobiológia, amely a vizek élővilágával foglalkozó tudomány, s amelyhez szorosan kapcsolódnak az ökológia, a mikrobiológia, az állat és növénytan, a fizika, és a kémia tudományágak is. A halgazdálkodásnak is a hidrobiológia az alapja, mert ha nem tudjuk, hogy milyen folyamatok zajlanak az adott víztestben, akkor nem tudunk beavatkozni, a negatív folyamatokat megállítani egy olyan kihívásokkal terhelt időszakban, mint a mostani. Ha nem tudjuk az alap hidrobiológiát, akkor nem tudjuk azokat az okokat sem felderíteni, ami miatt bekövetkezett a halpusztulás, fogalmazott a tanszékvezető.

Ez a diszciplína tehát mindig is fontos volt a halgazdálkodók számára, de a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik ez a tudomány. Woynarovich Elek professzor is hidrobiológusként foglalkozott a haltermeléssel, és hozott forradalmi változást a pontytermelésben. A tanszéknek kiemelt feladata, hogy olyan újszerű összefüggéseket tárjanak fel a víz és a hal kapcsolatában, ami többek között a haltermelők gazdálkodását is hatékonyabbá, eredményesebbé teheti. A jövőt jelenti a halgazdálkodási ágazatban is, hogy minél több olyan autonóm, saját, önálló mérésre képes eszközt kell beszerezni, amelyek adatai alapján, felhasználói beavatkozással, vagy esetleg teljesen automatizált módon be tudnak avatkozni a vízben zajló negatív folyamatok megállítására, annak érdekében, hogy elkerüljék a havária helyzetet, vagyis a tömeges halpusztulást.

Ha magas a koncentráció

A Velencei-tó egy sekély, szikes tó, amelyekre általánosan jellemző, hogy nagy a vízszint ingadozása. Mindez egyúttal hozzájárul a szikesedési folyamathoz a nátriumionok koncentrációjának növekedéséhez is. A víz iontartalmát a fajlagos elektromos vezetőképesség mérésen keresztül a legegyszerűbb meghatározni. A tó üzemi vízszintje 160 centiméter, ami a tavalyi negatív rekord (53 centiméter) után idén novemberre 82 centiméterre nőtt, de így is hozzávetőleg a vízkészlet fele hiányzik. A vízben oldott sók párolognak el a vízzel, ezért koncentráltabban vannak jelen, és nagy vezetőképességet produkálnak. Az 5500-6000 μS/cm vezetőképesség a hidrobiológiai definíció szerint már nem az édesvizekre jellemző kategória.

Persze, ez még messze nem éri el a tenger só tartalmát, de jóval meghaladja az európai tavakra jellemző értéket. A magas ionkoncentrációt az egyes halfajok különböző mértékben tolerálják. A ponty egészen jól érzi magát ebben a vízben, míg a keszegfélék és a harcsa már nehezebben viseli el ezt a koncentrációt. A szikes tavak másik jellemzője a magas pH, vagyis alkalinitás (azaz lúgosság), amit a Velencei-tóban is tapasztalnak. A betöményedés hatására a Velencei-tó pH-ja jelenleg 9,7 körüli, amely szintén jelentős stresszt jelent a tóban élő állatoknak, fogalmazott a tanszékvezető.

Vízutánpótlás

A tó jelenleg eléggé stresszes élőhely, mert ha nem volna elég a vázolt magas sókoncentráció és pH, akkor az alacsony vízszint, és a nyári meleg következtében adódó extrém meleg víz is hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzet kialakulásához. Az elmúlt három évben több nagy halpusztulás is bekövetkezett a tóban. A 2017-es halállomány felmérés során 22 halfajt találtak a tóban, míg az idei, szeptemberi átfogó vizsgálat során összesen tíz halfajt sikerült azonosítani a több mint ötezer megfogott halegyedből. Az állományszerkezet nagy mértékben átalakult, a korábbi, elsősorban őshonos halfajok által dominált halegyüttes létszáma jelentősen lecsökkent. Jelenleg az invazív ezüstkárász a domináns halfaj, mely az elektromos halászgépes fogás több, mint 80 százalékot jelentette. A pontyállománnyal nincs probléma, jelentős természetes szaporulat és a telepítések következtében az állomány erős. A keszegfélék és a ragadozó halak korábban tömeges jelenléte viszont rendkívül lecsökkent.

A víz lehetséges utánpótlásával kapcsolatban a tanszékvezető elmondta, hogy az ökológus énje szerint nem tudja, hogy melyik ujjába harapjon. Az egyik álláspontja, hogy a sekély vízű tavakat szélsőséges vízállások jellemzik, ezért a természetes folyamatoknak kell teret adni. De ezt egy olyan rendszerben, amely az elmúlt 50 év beavatkozásainak következtében már erősen módosított, illetve a mikrorégió gazdasága számára létfontosságú a Velencei-tóra épülő rekreációs turizmus (halgazdálkodási szakemberként kiemelten a horgászturizmus) nyilvánvalóan nem lehetséges. A klímaváltozással a szélsőséges vízjárású időszakok gyakorisága nőni fog, s ha a tavat rekreációs, horgászati, turisztikai, üdülési, hajózási szempontból kívánjuk tovább hasznosítani, akkor nyilvánvaló szükség van beavatkozásra. Akkor is, ha nagyon nehéz megjósolni azt, hogy egy külső vízgyűjtő területről bejövő víznek milyen hatása lenne az ökológiai rendszerre. A beavatkozás szempontjából a leginkább a dunai vízpótlás volna az optimális megoldás, mert ott adott a kellő vízhozam, jó a vízminőség. A szabályozások előtti időkben a Velencei-tó a szélsőségesen magas dunai árvizek ártereként is működött, vagyis ide folyt be a dunai víz.

WaLiSe, az okos bója

Ferincz Árpád külön is szólt arról az együttműködésükről, amely az Embedded Systems Hungary Kft.-vel jött létre, és amelynek eredményeként megszületett az ESH Kft. által kifejlesztett WALISE névre hallgató mérőállomás immár sorozatgyártásra alkalmas kivitele, amely képes a teljes vízoszlopban folyamatos, valós idejű vízminőség monitoring-feladatok tartós és automatikus ellátására. A természetes vízfelületeken való, teljes éven át autonóm működésre való képesség ugyan nem teljesen újszerű, de a teljes vízoszlopban, annak meghatározott mélységű rétegeiben történő monitorozás egyedülálló és korábban nem látott szintű előrejelzési lehetőségeket nyithat meg. A valós idejű működtetés, a modern felhő alapú adatvizualizáció és gazdálkodás-automatizálási képesség ugyancsak kiaknázatlan az iparágban.

Az eszköz rugalmasan kezeli az akár drasztikusan változó vízmélységeket, különleges fenékérzékeléssel rendelkezik. Felügyelete egy egyszerű, webes felületről elvégezhető. A valós idejű víz alatti adatokat online elérhetők és különféle módokon megjeleníthetők, akár valós időben, akár meghatározott idő-intervallumban. Jelzéseket, riasztásokat ad, és beköthető a levegőztetési vagy zsilipszabályzó berendezések vezérlésébe. Üzemeltetése és karbantartása egyszerű, akár a vízen elvégezhető. Ezzel összhangban örömteli tény, hogy az egyik legnívósabb hazai műszaki konstrukciós seregszemlén, a 2023. évi Magyar Ipari Célgép Nagydíjon, az okos bója nyerte el az „Év környezettudatos öko-célgépe” díjat. Ezek kombinációja egy olyan víz alatti monitorozási megoldást hoz létre, amely európai szinten is egyedülálló támogatója lehet a vizeinken gazdálkodóknak.

Szakmai hátteret nyújtanak

A Velencei-tó multifunkcionális, számos ágazatot érintő hasznosítását körültekintően kell végezni, mert minél nagyobb mértékben használják (terhelik) a tavat és a vízgyűjtőt, annál nagyobb a halállomány veszélyeztetettsége is. A tó alacsony vízállása miatt jelen állapotában kevésbé alkalmas a nagy tömegű horgászturizmus kiszolgálására. A Tanszék az említett együttműködés keretében igyekszik halgazdálkodási-szakmai szempontból segíteni a MOHOSZ munkáját. Többek között azért végezték el a 2023 szeptemberében a tó halállományának komplex felmérését, mert így naprakész módon lehet a telepítéseket is tervezni, illetve a telepítőanyag piaci elérhetőségének függvényében végrehajtani. 

A klímaváltozás 2022-ben „berúgta az ajtót”, másképpen fogalmazva megmutatta a valós arcát. Mindenki a saját bőrén tapasztalta a negatív hatásokat. Magyarország alapvetően jó helyzetben van a vízellátottság tekintetében, de a víz tározására sokkal nagyobb energiát kell fordítani, számos vízügyi (nagy)beruházást kell ehhez végrehajtani. Ha ezeket szakmai alapon, ökológiai szempontok figyelembe vételével sikerül megvalósítani, akkor közép és hosszútávon fenntartható lesz Magyarország vízgazdálkodása. Ehhez persze szükség van olyan jól képzett és (anyagi szempontból is megbecsült) szakemberekre is akik értenek a hidrobiológiához, a vizekhez, mondta végezetül Ferincz Árpád.

A vízhiány oka

A Velencei-tó 2019-2021 között elveszítette a vízmennyiségének a 44 százalékát. A tapasztalható alacsony vízállásnak számos oka van, többek között a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható egyre gyakoribb kánikula, illetve az egyre magasabb átlagos hőmérséklet jelentősen növeli a tó természetes párolgását. Ezt szemlélteti az, hogy 40 fokos kánikulában a tó vizét csökkentő párolgás meghaladhatja a napi 1 centimétert. A tó vízszintjére szintén negatív hatással van a tó elsődleges vízforrásául szolgáló Császár-víz területén az elmúlt 10 évben végzett rehabilitációs projekt, mely révén Csákvártól délre a Csíkvarsai-réten elárasztásra került egy közel 500 hektáros terület (ez a Pátkai-víztározó jelenlegi méretének négyszerese), ami ezáltal jelentősen csökkenti a Császár-víz vízhozamát. 2021 augusztusában bejelentették, hogy a tó megmentése érdekében, a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres és elkészít egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.

Érdemi csapadékmennyiség híján 2021 szeptembere és decembere között a Zámolyi-víztározó teljes leengedéséből kapott utánpótlást a tó. 2022 júliusában mindössze 4 centiméterrel magasabb vízállást mértek az egy évvel korábbihoz képest: 77 helyett 81-et, miközben 130 cm lenne az optimális vízszint. A tartós aszály eredményeként Agárdon 2022. augusztus 2-án süllyedt a tó a korábbi negatív rekord, az 1949-es 63 centiméter alá. Ez augusztus 9-ére 58 centiméterre apadt. A meleg és száraz időjárás hatására a vízszint tovább süllyedt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai alapján 2022. szeptember 22-én a tó elérte az 53 centiméteres vízállást is, amely új negatív rekordot jelentett. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvészDrónpilóta képző oktatás az ISM Tech-nél

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A legfontosabb földügyi változások 2023-ban
Jól ismert, hogy a magyar birtokpolitika gerincét a Földforgalmi szabályozás és a Termőföldvédelmi törvény adja. Ezeknek a változását mindig kiemelt figyelem övezi, hiszen a termőföldek tulajdonjogát és használatát egy ország mindig stratégiai kérdésnek tekinti.
Nagy István: a sikeres agrártermelés alapja a minőségi vetőmag
Vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés, a hazai vetőmagszektor nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Siófokon, a 30 éves Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jubileumi rendezvényén.
Nem mondanak le az új, magyar növényfajták nemesítéséről
Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.
Elhúzták a mézesmadzagot
Ismerje meg a napraforgó ezer titkát egy csepp mézben – ezzel a szlogennel hirdetett kampányt a napraforgóméz népszerűsítéséért az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
A közép-ázsiai piacra törne be Magyarország
Közép-Ázsia legjelentősebb élelmiszer- és ital szakkiállításán, a kazahsztáni FoodExpo Qazaqstan-on képviseltetik magukat a magyar élelmiszergyártók az Agrármarketing Centrum közösségi standján.
Bolygó-szerte viszik a magyar agrártermékek jó hírét
Mozgalmas évet zár 2023-ban az Agrár Marketing Centrum (AMC). Az immár megszokott programokon kívül sikeresen zárták a kétévente megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt, az OMÉK-ot, amely az idén már a 81. agrár seregszemlét jelentette. Ondré Péterrel, az AMC ügyvezetőjével értékeltük az idei évet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza