A versenyképesség növelésére kell a hangsúlyt helyezni

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2023/12/14

DR. CSORBAI ATTILA
a BTT elnök-igazgatója

Igazgató úr, hogyan élték meg az idei, eléggé hektikusnak mondható évet?

Szervezetünk rendszeres adatgyűjtéseiből, sajnos látjuk, hogy milyen következményei vannak a külső hatásoknak. Az értékelés szempontjából vissza kell lépnünk a tavalyi évhez, mert onnan örököltünk áthúzódó gazdasági hatásokat, amelyek közül néhányat ki kell emelni. Az egyik: az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború kellős közepén zöld kártyát adott Ukrajnának ahhoz, hogy szabadon kereskedhet az ukrán élelmiszerek egy csoportjával. Ezzel párhuzamosan történelmi aszály sújtotta az országot, aminek következtében a takarmány ára jelentősen megnőtt. A bizonytalan helyzet miatt kialakult egy energiaválság is. Mindent egybevéve a mezőgazdaság gépezetének normális működését nem egy porszem, hanem egy homokkupac akadályozta, ami a termelők, a feldolgozók munkájára egyaránt negatívan hatott. A tavaly őszi időszakban – akárcsak idén – itthon is megjelent a madárinfluenza vírusa, és több gazdaság állatállományát kellett megsemmisíteni. Idén január-február hónapban viszont – éppen az alacsony ukrán gabonaárak miatt – ugyan mérséklődtek a takarmányárak, de akik korábban felhalmoztak készleteket a drága alapanyagból, azoknak ez nem jelentett könnyítést. A magas input árak pedig nem kedveztek annak sem, hogy a termékek árait csökkenteni tudják a termelők.

Az év második negyedévétől azonban már világossá vált, hogy fordulat következik be a negatív folyamatokban…

Ez részben igaz, hiszen néhány hónap után kiderült, hogy lesz gáz, lesz elegendő takarmány, és a betakarítás után az árak is normalizálódtak. Ugyanakkor az ukrán termékek is egyre nagyobb mennyiségben éppen ebben az időszakban találták meg az utat az Európai piacokra, így az étkezési tojás és a baromfi hús, valamint a sertés és a pulykahús is nagy mennyiségben érkezett a térségbe, így bár némiképpen növekedett volna a kereslet, ebből sajnos keveset érzékelhettünk. Az ukrán import mára rémálommá változott több EU tagország és több termékpálya esetében is. Érdemes tudni, hogy az ukrán mezőgazdaság és élelmiszeripar rendkívül koncentrált, néhány gigacég állítja elő az ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari termék nagy részét. A politikai kedvezménnyel tulajdonképpen nem a háborútól szenvedő ukrán népet, hanem néhány nagyvállalkozás egyes számú képviselőjét segítettük meg, mert az unió piacán egyre nagyobb mennyiséget értékesítettek, és értékesítenek most is. Mindez azért probléma, mert ezeket a termékeket nem a szigorú uniós állatjóléti, környezetvédelmi szabályozás szerint állítják elő, így komoly versenyhátrányt szenvednek az uniós termelők.

A problémát megítélésem szerint csak Uniós szinten lehet rendezni, hiszen az EU belső szabályzói miatt kialakult piacvédelemről van szó. Az nem megengedhető, hogy miközben az uniós termelőket igen szigorú szabályozáshoz kötve engedi termelni az ellenőrizetlen import termékek beömlenek az EU piacaira. Így azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi intézkedések egyenlőtlen versenyfeltétéleket teremtenek, mely miatt már középtávon is kockáztatjuk az élelmiszer-biztonság stabilitását és az élelmiszer-ellátás területén is kiszolgáltatottá válhatunk. 

Szerintem is, ez a gúzsba kötve táncolás tipikus esete. Milyen hatással volt, van mindez az európai és hazai fogyasztásra?

A gazdasági környezet negatív hatásai a vásárlóerőben is megmutatkoztak, s mivel a fogyasztók ár érzékenyek, leginkább a magasabb áru termékek iránt csökkent a kereslet. Bízunk abban, hogy az ünnepek közeledtével élénkülni fog a fogyasztás és azt ki is tudjuk szolgálni jó minőségű hazai termékekkel. Tény, hogy a termelési költségek oldaláról csökkenést tapasztalhattunk az elmúlt időszakban, így várhatóan a fogyasztói árak is mérséklődnek a jövőben. Ez lehetőséget ad a fogyasztás növekedésére és hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez is. Ez azonban egy folyamat mely jelenleg is zajlik, s értelemszerűen különbözőképpen jelentkezik fajonként (termelési ciklus) cégenként. Bízom abban, hogy ez lehetőséget ad a baromfifogyasztás normalizálódására később pedig növekedésére.

Egyre nagyobb a hangjuk a magukat zöldeknek, állatvédőknek nevező mozgalmak képviselőinek. Betiltanák a ketreces tojástermelést, az állattartást, mert a vegán étrend elkötelezett hívei.

Az emberi evolúció következményeként mindenevő fogazattal és emésztőrendszerrel rendelkezünk, az állati termékekben található táplálóanyagok pedig szükségesek szervezetünk egészséges működésének fenntartásához. Sajnálatos, hogy mára a ténykérdés is ideológiai kérdéssé válik… és egyre hangosabbak azok a politikai erők, amelyek az állati termékek termelését és fogyasztását akarják korlátozni az európai térségben. Olyan „tudományos” állatjóléti tanulmány született nemrégiben, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az európai baromfitermelést és fogyasztást, az egységnyi káros anyag kibocsátása pedig többszöröse a jelenleginél. Talán nem véletlen, hogy a Bizottság nem hozza nyilvánosságra egy ilyen ostobaság következményeit, a részletes hatástanulmányokat (gazdasági, környezetvédelmi, szociális, állategészségügyi, élelmezésbiztonsági, élelmiszer-biztonsági, stb). Esetünkben például az becsülhető, hogy ezen érzelmi, politikai alapon tett tanulmány javaslatai harminc évvel vetnék vissza a tenyésztési munka, az állategészségügyi-, élelmiszer-biztonsági- és élelmezés-biztonsági státuszt, iszonyatos költségeik miatt megfizethetetlenné tennék a terméket, így az gazdasági, társadalmi katasztrófát okozna. Az ilyen kontármunkákban megfogalmazott butaságokat vissza kell utasítani. 

Ugyanakkor utaljunk vissza arra jelenségre, hogy egy oldalról a saját termelőinket megpróbáljuk még szigorúbb technológiára szorítani, ugyanakkor külföldről olyan termékeket hozunk be, amelyek a jelenlegi szabályozásnak sem felelnek meg az európai piacon. Ez szerintem a kettős mérce, amit sajnos az Európai Unió több tekintetben is képvisel. Az európai politikában nekem úgy tűnik, eltűntek azok a szakmai és társadalmi normapontok, melyekhez minden politikai iránynak és ideológiának alkalmazkodnia kellene. Érthetetlen, hogy szakmai kérdésekben miért nem szakemberekkel konzultálnak, miért ideológiai eszméket hirdető hangos, tüntető, kisebbségi véleményeket képviselnek. Az ilyen politizálásnak beláthatatlan következményei lehetnek az ágazatokra, az élelmiszer-gazdaságra, az élelmiszer-biztonságra, és ellátásra. Piac vezérelt és nem ideológia vezérelt intézkedésekre van szükség.

A magyar baromfiágazat az elmúlt időszakban növekvő pályára állt, stabil fejlődést valósított meg. Megtörik-e ez a lendület?

A külső körülmények ellenére összességében stabil a baromfiágazat, persze, az egyes termékpályák között vannak különbségek. A hazai csirke termékpálya hosszú távú növekedése biztosított, mert mind a világ -, európai- és hazai fogyasztási trendek is növekedéssel számolnak a jövőben. Több nyugat-európai országban a nemzeti szabályozások miatt nem lesznek képesek e növekvő fogyasztói igényt előállítani, főleg úgy, hogy termelési kapacitásaikat érdemben és minőségben nem tudják növelni. Megítélésem szerint ez jó piaci lehetőséggel kecsegtet, de ehhez fejleszteni és fejlődni kell.

A csirke esetében egy mérsékelt, de tartós növekedésre számítok, s ez év végére 5-6 százalékkal nőhet a termelés mennyisége. A pulyka esetében egy kicsit más a helyzet. Bár a folyamatok és hatások hasonlóak voltak, a termék előállítás – a csirkéhez képest - csak magasabb költséggel valósítható meg, s a prémium terméknek számító pulykahús fogyasztás európai szinten is csökkent. A termékpálya egészén innovációra és befektetésekre van szükség, hogy újra elfoglalja méltó helyét a fogyasztásban. Hazánkban az idén mintegy 7 millió pulykát fogunk előállítani, melyből mintegy 5,5 milliót dolgozunk fel itthon. A víziszárnyas ágazatok esetében a termelés volumene leginkább a madárinfluenza járványhullámok károkozásának mértékétől függ. A többi termékpályához képest itt jellemzően extenzívebb termelés, a faji és termelési sajátosságok miatt ezen termékpályák esetében a madárinfluenza fertőzés megjelenése nagyobb. Az őszi (november-december) és tavaszi (március-április) vadmadár vándorlás, valamint az ebben az időszakban jellemző klimatikus viszonyok (hőmérséklet, szél, csapadék) a vírus terjedésének ideális körülményeket teremt.  A betegség elleni védekezés legfőbb eszköze – továbbra is – a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása lehet. 

Mit tesz a terméktanács és a szakmai szervezetei a tagság felkészültségének a növeléséért?

Minden szakmai szervezetnek elsődleges a tagsága felkészítése a változásokra, a kihívásokra. Nagy öröm számomra, hogy a tojástermelők szövetsége európai uniós pályázat keretében jelentős uniós forrásokat nyert a tojás népszerűsítésére fókuszáló kampányra. Jó bornak is kell a cégér, vagyis a szakmai közösség ugyan tudja, hogy az általa termelt árunak milyen egészséges, jó az emberi szervezetre gyakorolt hatása, de ezt a tudást, ismeretet el kell juttatni a nagyközönséghez, ezen belül a fiatal generációhoz is. Ehhez pedig digitális kampányra van szükség. 

Minden évben megrendezzük az ágazati szintű (lásd tojás és baromfi világnap, pulyka konferencia stb.) tanácskozásokat, rendezvényeket, amelyeken elsőkézből kaphatják meg tagjaink a hazai és külföldi neves szakmai előadóktól az aktualitásokat, a legkülönbözőbb szakterületekről (állategészségügyi, genetikai, állatjóléti, takarmányozási, technológiai, stb). 

Arra ösztönözzük a tagjainkat, hogy személyre/cégre/vállalkozás szabott stratégiát dolgozzanak ki annak érdekében, hogy a változó környezetben talpon maradhassanak és ne vesztesként zárják az évet. Egy okos ember régebben azt mondta, hogy mindig a legjobb 25 százalék közé kell tartozni, mert a gazdasági evolúció mindig „hátulról” szedi áldozatait…így lehet túlélni, s egyben fejlődni is. Folyamatosan nyitottnak kell lenni a változásra, az újdonságra és a fejlődésre. Az ami ma még kitűnő, az holnap már csak jó, jövőre vagy két év múlva már csak átlagos vagy éppen megfelelő…

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai