2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Az étkezési tojástermelés főbb technológiai elemei

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2023/12/17

Az élelmiszertermelésben az állattenyésztési ágazatok között komoly verseny van, aminek eredménye részben függ a kérdéses régió földrajzi adottságaitól és gazdasági feltételrendszerétől, másrészről az ott élő emberek kultúrájától és tradícióitól. A tojás az egyik legolcsóbb és lényegében bárhol megtermelhető élelmiszer, ami mindemellett egy fontos, magas biológiai értékű állati fehérje forrásunk.

A XX. században az intenzív árutermelés feltételei és gyakorlati módszerei az állattenyésztési ágazatok közül először a baromfitenyésztésben alakultak ki és valósultak meg. A tyúkfaj biológiai sajátosságai - a nagy szaporaság, a kedvező energia- és fehérjetranszformáló képesség, az ökológiai tűrőképesség - jelentős szerepet játszottak ebben. Kétségtelen, hogy a nagy hatékonyságú, intenzív termelési feltételek megteremtése a tojástermelésben jelentős beruházásokat igényel, de a ráfordítások viszonylag hamar megtérülnek. A termelés ezen módjához ma már igen nagy tojástermelő képességű, korszerű hibridekkel rendelkezünk. A tartási és takarmányozási technológia maradéktalan betartásával - pontosabban helyes adaptálásával - az étkezési tojástermelés gazdaságos tevékenység lehet mind a jelentősebb állatlétszámmal dolgozó és intenzív termelést folytató nagyüzemekben, mind pedig a kisebb üzemméretű farmgazdaságokban.


Frissen beólazott középnehéz testű tojóhibridek intenzív padlós tartásban
(rácspadló – mélyalom kombináció, a háttérben tojófészekkel)

Az állati termékeket programozott, intenzív módszerekkel előállító országokban a növekvő mennyiségű és jó minőségű étkezési tojás egyre jelentősebb hányadát korszerű tojóhibridekkel és döntően ketreces tartásban termelik, nagy állománykoncentráció és munkatermelékenység mellett. Ugyanakkor a termelésnek ezt a formáját elsősorban a fogyasztói társadalmakban már az 1960-as évektől kezdődően több szempontból kritikával illették, mi több támadták, ezért az európai étkezési tojástermelés gyakorlatában ma már számos jogszabályi követelménynek és társadalmi elvárásnak is meg kell felelni. Látjuk tehát, hogy az emberiség biológiai szükségleteinek kielégítése mellett, napjainkban egyre erőteljesebben fogalmazódnak meg a környezet- és állatvédelmet érintő igények, valamint a fajok sokszínűségének és a fajták egyediségének megőrzését célzó törekvések.


Kétszintes, volier tipusú zárttéri alternatív tojótyúk tartási rendszer

Az étkezési tojástermelő ágazat legfontosabb feladata még is az, hogy magas biológiai értékű, ellenőrzött körülmények között megtermelt és piacra juttatott, a fogyasztó számára semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentő, alapvető fontosságú élelmiszerrel lássa el az egyre növekvő népességet. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a baromfitartás környezeti terhelése és erőforrás-igénye a különböző állati termékeket (hús, tej, tojás) előállító ágazatok versenyében kellő hatékonyságú kell, hogy legyen, amire a tyúk faj biológiai sajátossága és transzformációs képessége alapján minden feltétel biztosított.

Mi az a technológia?

A korszerű baromfitenyésztésben a termék-előállítás szigorú előírások szerint folyik, melyet technológiának nevezünk. Állattenyésztési technológián az állati termék előállítás anyagi-, műszaki-, biológiai tényezőinek rendszerbe foglalt egységét értjük, amely az ember által irányított termelési folyamat egészében ölt testet. 

Ennek a rendszernek a középpontjában a biológiai tényező, tehát az állat helyezkedik el, a baromfi esetében többnyire mesterséges vagy részben természetszerű környezetben, és ezt az általunk választott tartásmódba illesztett biológiai tényezőt összekapcsoljuk a kiszolgálás és a különböző anyagok áramlásának leírásával. 

A technológiában - sok egyéb mellett - ezért kell definiálnunk: az állatok elhelyezésének módját; a telepítési sűrűség nagyságát; a különböző fázisok, azaz életszakaszok hosszát; a takarmányozás, az ivóvíz biztosítás és a megvilágítás módját, eszközeit és programját; a légcserére (a szellőztetésre) vonatkozó követelményeket; az állomány kezelésének, manipulálásának, valamint az állategészségügyi beavatkozásoknak a pontos menetrendjét; a keletkező termék-esetünkben a tojások-gyűjtésének, tárolásának, jelölésének módját; a legfontosabb munkaműveletek leírását és az ott követendő előírásokat, valamint szabályokat.

Nagyon leegyszerűsítve az étkezési tojástermelés - a jércenevelés és a tojóidőszak - technológiájának főbb elemei a következők:

1. Tartásmód (elhelyezés)
2. Állománysűrűség
3. Fűtés
4. Szellőztetés
5. Világítási program
6. Takarmányozási program
7. Etető- és itató berendezések
8. Állománykezelés (csőrkurtítás, testtömeg ellenőrzés, áttelepítés, selejtezés)
9. Vakcinázási- és immunbiológiai ellenőrző program
10. Nyilvántartások, adatgyűjtés.

Egy technológia akkor tekinthető komplettnek, teljes körűnek, ha egy adott fajta vagy hibrid termelésbe állítására vonatkozó speciális igényeket is figyelembe véve az előbb felsorolt elemeket kellő részletességgel leírja. Hangsúlyozni kell, hogy a baromfitartásban, ott, ahol a termelés körülményei viszonylag jól függetleníthetők a természetes környezett tényezőktől, ott sincs - konkrétan az étkezési tojástermelésnek sem - egyetlenegy, kizárólagos és minden tekintetben üdvözítő módszere. Mindig számos lehetőség áll rendelkezésre, melyek közül a tojástermelés általános alapelveinek és a tojótyúk igényeinek szem előtt tartásával, a lehetőségeket mérlegelve kell a legjobb, a leghatékonyabb megoldást kiválasztani. Mivel az ehhez szükséges körülményeket a folyamatokat irányító ember teremti meg, mindig abból induljunk ki, hogy az állat számára nehezen elviselhető feltételeket az soha nem fogja magas színvonalú termeléssel honorálni. Ugyanakkor ez fordítva is igaz.

A genetika determinál, a környezet realizál

A termék előállítása során azt, hogy egy állomány milyen teljesítményt tud realizálni, a környezeti feltételek határozzák meg. Környezetnek nevezzük az élő szervezet fennmaradását, fejlődését szolgáló tényezők összességét, melyekkel egységet alkot, és azokkal szoros kölcsönhatásban van.
Fontos hangsúlyozni, hogy a technológiának, mint komplex rendszernek a gyakorlati megvalósításában számos törvény (lásd: az állattenyésztésről szóló trv., az állatok védelméről szóló trv., a környezetvédelemről szóló trv.), továbbá végrehajtási utasítás, azaz rendelet és jogszabály előírásait kell alkalmazni, miközben a jövedelmező gazdálkodás érdekében igyekszünk a szakmai ajánlásoknak megfelelni. A különböző tenyésztő vállalatok és tenyésztő szervezetek, a saját fajtáikra, hibridjeikre kidolgozott részletes útmutatókat, önálló kiadványban - Nevelési és tojástermelési technológiában - a nemzetközi szóhasználatban Management Guide-ban foglalják össze.

A termelési technológia rendszert alkot, amely a gazdaságos termelés érdekében igénybe vett összes anyagi- és szellemi erőforrás egybekapcsolt, rendszerré szervezett láncolatát jelend. A technológia nem egy elszigetelt tevékenység, hanem egy folyamatot képez, és az adott termék előállításában (étkezési tojás) az állat és a takarmány beszerzésétől a termelés körülményeinek biztosításán keresztül a végtermék értékesítéséig tart. A technológia kicsit leegyszerűsítve magában foglalja a termeléshez igénybe veendő termelőeszközöket, ezek felhasználásának módját és időpontját, valamint az elvégzendő munkafolyamatokat. A fentieket röviden úgy is lehet jellemezni, hogy mit, mivel, mikor és hogyan kell végezni.

Pupos Tibor, Sütő Zoltán és Szöllősi László szerkesztésével összeállított Versenyképes tojástermelés című átfogó kötet azoknak szól, akik üzemmérettől és a vállalkozási formától függetlenül, de programozott termelési viszonyok között akarnak étkezési tojástermelést folytatni, és ehhez a munkához gazdálkodási, valamint baromfitartási szakismeretekre, technológiai ajánlásokra, összehasonlító modellszámításokra, ötletekre vagy tanácsra van szükségük. A gyakorlatias szakkönyv felépítésével, ismeretanyagával és kézikönyv jellegével sokat tud segíteni és haszonnal forgatott munka minden tojástermelő számára.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza