Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2023/12/19
A takarmánycélú, ipari méretekben, automatizált körülmények között végzett rovartenyésztés egy új, felfutóban lévő iparág Európában. Bár most még nem annyira köztudott, de a fekete katonalégy lárvából készült takarmányfehérje és -zsír kiváló alapanyaga lehet a kisállateledeleknek és a klasszikus háziállatok tápjának is.
Első hallásra talán idegenkedünk attól, hogy a rovarfehérjét állati takarmányra használjuk, de gondoljunk csak a szabadon tartott csirkékre: kapirgálás során rovarokat és gilisztákat kapkodnak ki a földből, többek között ezért is bír a tojásuk és a húsuk is kiemelkedő élvezeti értékkel.
Az Agroloop Hungary Kft. a törökkoppányi manufaktúrájában évek óta teszteli az ideális hatékonyságú rovarlárva-tenyésztést és termék előállítást, miközben nemrégiben Üllőn is beköltözött a 13.000 nm-es zöldmezős üzemébe. A 2024-es év ehhez a speciális iparághoz elérhető legkorszerűbb berendezések telepítésével zajlik majd, hogy aztán az év végére megindulhasson az európai méretekben is figyelemreméltó termelés. A tervek szerint az új létesítményben a felfutást követően napi 120 tonna takarmány minősítésű tápot állítanak majd elő a jószágoknak. A rendszer viszonylag kis területen, minimális víz és energiafelhasználással működik, így az sem mellékes, hogy minden más takarmányfehérje típusnál nagyságrendekkel fenntarthatóbb.
De van egy másik nagy előnye is ennek a körforgásos gazdálkodásnak, amiről ritkábban esik szó: a lárvák természetesen nem csak fogyasztanak, hanem ürítenek is. Méghozzá nem is akármit. Virágföld-szerű ürülékük fermentálva és granulátummá szárítva elsőosztályú talajjavítóvá alakítható. És bár a tervezett napi 20 tonna szerves talajjavító granulátum kibocsátás nem váltja meg a világot, de ahogy nyílnak a hasonló, és még az üllőinél is jóval nagyobb lárvafarmok, úgy egyre inkább elérhetővé válik majd a klasszikus marha- és csirketrágyák mellet a rovartrágyából készült talajjavító is. Minél előbb, minél több, annál jobb, hiszen a tápanyagok pótlására leginkább használt műtrágya mellett egyre inkább jelenik meg az igény a szervestrágyák iránt is. És még, ha sose lesz elegendő önmagában a keletkező szervestrágya mennyisége a termőföld tápanyagainak visszapótlására, csak a szervestrágyákban jelenlévő összetevők képesek a talajéletet serkenteni és a talajszerkezetet is javítani. Így aztán a műtrágya és a szervestrágya nem helyettesítik, hanem a jövőben remélhetőleg kiegészítik egymást.
A GOURMET
– Imádom a rovarfehérjét...
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza