2025. 04. 06., vasárnap
Vilmos, Bíborka
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fenntartható megoldás az egészséges talajért

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2023/12/19

A takarmánycélú, ipari méretekben, automatizált körülmények között végzett rovartenyésztés egy új, felfutóban lévő iparág Európában. Bár most még nem annyira köztudott, de a fekete katonalégy lárvából készült takarmányfehérje és -zsír kiváló alapanyaga lehet a kisállateledeleknek és a klasszikus háziállatok tápjának is.

Első hallásra talán idegenkedünk attól, hogy a rovarfehérjét állati takarmányra használjuk, de gondoljunk csak a szabadon tartott csirkékre: kapirgálás során rovarokat és gilisztákat kapkodnak ki a földből, többek között ezért is bír a tojásuk és a húsuk is kiemelkedő élvezeti értékkel. 

Az Agroloop Hungary Kft. a törökkoppányi manufaktúrájában évek óta teszteli az ideális hatékonyságú rovarlárva-tenyésztést és termék előállítást, miközben nemrégiben Üllőn is beköltözött a 13.000 nm-es zöldmezős üzemébe. A 2024-es év ehhez a speciális iparághoz elérhető legkorszerűbb berendezések telepítésével zajlik majd, hogy aztán az év végére megindulhasson az európai méretekben is figyelemreméltó termelés. A tervek szerint az új létesítményben a felfutást követően napi 120 tonna takarmány minősítésű tápot állítanak majd elő a jószágoknak. A rendszer viszonylag kis területen, minimális víz és energiafelhasználással működik, így az sem mellékes, hogy minden más takarmányfehérje típusnál nagyságrendekkel fenntarthatóbb. 

De van egy másik nagy előnye is ennek a körforgásos gazdálkodásnak, amiről ritkábban esik szó: a lárvák természetesen nem csak fogyasztanak, hanem ürítenek is. Méghozzá nem is akármit. Virágföld-szerű ürülékük fermentálva és granulátummá szárítva elsőosztályú talajjavítóvá alakítható. És bár a tervezett napi 20 tonna szerves talajjavító granulátum kibocsátás nem váltja meg a világot, de ahogy nyílnak a hasonló, és még az üllőinél is jóval nagyobb lárvafarmok, úgy egyre inkább elérhetővé válik majd a klasszikus marha- és csirketrágyák mellet a rovartrágyából készült talajjavító is. Minél előbb, minél több, annál jobb, hiszen a tápanyagok pótlására leginkább használt műtrágya mellett egyre inkább jelenik meg az igény a szervestrágyák iránt is. És még, ha sose lesz elegendő önmagában a keletkező szervestrágya mennyisége a termőföld tápanyagainak visszapótlására, csak a szervestrágyákban jelenlévő összetevők képesek a talajéletet serkenteni és a talajszerkezetet is javítani. Így aztán a műtrágya és a szervestrágya nem helyettesítik, hanem a jövőben remélhetőleg kiegészítik egymást.

A GOURMET

– Imádom a rovarfehérjét...

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza