Ne legyünk elégedettek!

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/12/17

A tanácskozást megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Szabó Ferenc, az MTA állatnemesítési, tenyésztési, takarmányozási és gyepgazdálkodási tudományos bizottságának elnöke elmondta, hogy a tenyésztés-szervezés jelenlegi rendszere negyedszázada alakult. Ez pedig jó alkalom arra, hogy összegezzük a múltat és felvázoljuk a jövő lehetőségeit.

Múlt és jelen

„Az eltelt időszak alatt a tenyésztőknek sikerült megőrizni és megteremteni azokat a genetikai alapokat, amire büszkék lehetünk. Azt a genetikai potenciált, amivel a mai gazdasági haszonállataink rendelkeznek, sajnos nem minden esetben tudtuk olyan mértékben a magunk javára fordítani, mint ahogy azt lehetett volna vagy szeretnénk. Az elmúlt 25 év ezzel együtt is a hazai tenyésztésszervezés sikerének tekinthető” – mondta Szabó Ferenc.

Nem csak a genetikai alapok megalapozásában volt eredményes a mögöttünk álló időszak. Az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke, Németh Tamás elmondta, hogy a mezőgazdaság azért is volt és lehet a jövőben eredményes ágazat, mivel hosszú időkre visszanyúló, egymásra épülő szakmai szervezetek hatékony együttműködése jellemzi.

„Az MTA Agrártudományok Osztálya és bizottságai tevékenyen részt vesznek az alapkoncepciók meghatározásában, és széles kapcsolataik révén együtt tudnak működni a társadalommal és a szakmai szervezetekkel” – jegyezte meg az elnök

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egy az Unióban felmerülő törekvésre hívta fel a figyelmet, miszerint a tenyésztésszervezést és velejáró tevékenységeket tőkeerős cégek vennék kezükbe. „Sem közép sem hosszútávon nem érdeke a magyar agráriumnak, hogy ez bekövetkezzen, ezért fontos, hogy ebben az ügyben közösen és határozottan foglaljunk állást ”– hangsúlyozta az elnök.

Azt is megjegyezte, hogy a COPA-COGECA-ban, amely a legjelentősebb agrárlobbi ernyőszervezet az Unióban. „Viszonylag szerencsés helyzetben van Magyarország, mert érdemben tudunk lobbizni. Pillanatnyilag is pozícióharc folyik a szervezeten belül, mivel egy új tervezési időszak elején tartunk. A tagországok saját érdekeiket próbálják érvényesíteni. Bízunk benne, hogy helyzetünket tovább tudjuk erősíteni” – tette hozzá Györffy Balázs.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt egy év mozgalmas volt az állattenyésztés szempontjából. Kiemelte a sertés-áfa csökkentését és fontosnak tartja, hogy a Kormány más állatfajokra is kiterjessze az áfa csökkentését. Megemlítette, hogy egyes ágazatokban az egyharmad arányt is meghaladja a feketegazdaság aránya.

„Külön munkacsoport foglalkozik az áfa kérdéskörével és a súlyosan érintett ágazatok viszonyai rendezésének lehetőségeivel. Folyamatban van annak a javaslatcsomagnak a kidolgozása, amely hamarosan a kormány asztalára kerülhet. Bízom abban, hogy a kitűzött célokat mihamarabb el tudjuk érni” – mondta Györffy Balázs.

A sajtótájékoztatón Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) elnöke megjegyezte, hogy az utóbbi évek állatállományát figyelembe véve talán minden idők legcsekélyebb állatszámával szembesültünk. A KSH közelmúltban végzett felmérése szerint azonban már állománynövekedés figyelhető meg. A sertéságazatban az áfacsökkentés kedvező hatásai valóban érzékelhetőek. A létszámemelkedés egyelőre még nem a valós bővülést mutatja, inkább az ágazatban mindezidáig megjelenő feketegazdaság kifehérítéséből adódik. Ez a hatás azonban rendkívül fontos, ezért jó hír, hogy jövőre 5 százalékra csökkentik a szarvasmarha, a juh és a kecske „köztes” áfáját is – emlékeztetett Fekete Balázs.

„Magyarországon is jelen vannak azok a fajták, amelyekkel a világ más országaiban dolgoznak. Egyes ágazatokban több is van nálunk a kelleténél. Sokkal nagyobb genetikai előrehaladást lehetne elérni, ha kevesebb fajtára összpontosítanánk az erőinket” – hívta fel a figyelmet az elnök.

Hozzátette, hogy nagyon erős, profitorientált tenyésztővállalkozások vannak szerte a világban, míg nálunk a hazai tenyésztőszervezetek társadalmi formában műkődnek. Velük versenyezni nagyon nehéz, noha a szakmai háttér idehaza is rendelkezésre áll. Mások a lehetőségeink, de követni kell mindazokat a változásokat, amelyek elősegítik a magyar állattenyésztés jövőjét. Arra is felhívta a figyelmet a MÁSZ elnöke, hogy a világfajták mellett foglalkoznunk kell hagyományos őshonos fajtáinkkal, hiszen más ezt nem fogja megtenni helyettünk.

A tenyésztésszervezési feladatok finanszírozására a jövő évben 815 millió forint áll majd rendelkezésre – derült ki a sajtótájékoztatón, ugyanakkor a MÁSZ számítása szerint 2020-ig évente legalább 1,2 milliárd forint központi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar tenyésztésszervezési rendszer végre erőre kapjon és lassan saját lábra állhasson.

Kihívások előtt az állattenyésztők

A tanácskozáson Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára fontos a tenyésztési szuverenitás megőrzése.

„A következő évtized arról is fog szólni, hogy sikerül-e megtalálni a helyét a magyar tenyészállat-előállítóknak ebben a folyamatosan élesedő versenyben, meg tudjuk-e őrizni tenyésztési szuverenitásunkat, az árutermelést mekkora arányban tudjuk saját magunk által nemesített tenyészállatokkal biztosítani, el tudjuk-e látni a lakosságot és a külpiacokat minőségi magyar állati termékkel” – vázolta a jövő kihívásait Fazekas Sándor.

A rendezvény nyitóelőadásában Fésüs László és Wagenhoffer Zsombor a hazai tenyésztésszervezés történelmi áttekintésével és a jövőre vonatkozó javaslatokkal igyekeztek perspektívába helyezni a tanácskozást.

Az állattenyésztés genetikai alapjai hazánkban a legtöbb fajta és hibrid esetében lehetővé teszik a versenyképes, jövedelmező állattartást, állatitermék-előállítást. Wagenhoffer Zsombor szerint nemzetközi együttműködésekre nyitott, de nemzeti keretek között folytatott tenyésztésre kell törekednünk. Az állatitermék-előállítást tekintve fontos cél, hogy a belső piacot minél nagyobb arányban idehaza előállított és feldolgozott termékekkel lássuk el.

„Azért dolgozunk, hogy az állattenyésztésnek ne csak dicső múltja legyen Magyarországon, de sikeres jövője is!” – ezzel a mottóval zárta előadását a MÁSZ igazgatója.

Feldmann Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a tenyésztésszervezés szabályozásáról és az állami szerepvállalás lehetőségeiről beszélt. Szólt az 1993-as Állattenyésztési törvényről, amely az állattenyésztés szervezését három pillérre helyezte. A törvény lehetőséget teremtett a tenyésztési tevékenység társadalmasítására. El is indult egy kedvező folyamat így a két évtized alatt több mint 100 elismert tenyésztőszervezet alakult meg, mely több mint 200 hazai és nemzetközi állatfajta tenyésztését, törzskönyvezését végzi. Az állattenyésztési törvény hatályba lépése óta eltelt húsz év megmutatta, hogy tenyésztésszervezési rendszerünk működőképes, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség reformokra.

Jois Buiting meghívott előadó „A tenyésztésszervezés nemzetközi tendenciái: a holstein-fríz példája” címmel tartott előadást, bemutatta a holland CRV nevű tenyésztő vállalkozást, amely a kezdetekkor társadalmi alapokon szerveződött, mára azonban annyira eredményes, hogy a holland tenyésztőkön túl számos ország tejtermelőit is kiszolgálja. A szakember rámutatott, hogy a tej iránti kereslet évente 20 millió tonnával nő a világban. Folyamatosan fejlődő piac részesei tehát a tejtermelők, akik között hatalmas a verseny. Ebben az erős versenyben a magas színvonalú tenyésztést végző, korszerű technológiával felszerelt, tőkeerős gazdaságok lehetnek csak sikeresek.

Eredményes 25 év

Mihók Sándor a MÁSZ társelnöke előadásában az elmúlt 25 év tenyésztőszervezeti eredményeit és a távlati célokat, lehetőségeket ismertette. Mindezekhez hozzáfűzte a tennivalókat is. Előadásának végén azt mondta: „A magyar tenyésztésszervezés az elmúlt 25 évben megmutatta a benne rejlő erőt és a benne rejlő lehetőségeket, ugyanakkor ez az erő és lehetőség senkiben ne okozzon megelégedést, mert abban a pillanatban, amikor megelégedettek leszünk az eredményekkel, azonnal romboljuk azt, amit eddig elértünk” – zárta előadását Mihók Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai