Bolygó-szerte viszik a magyar agrártermékek jó hírét

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtungy, 2023/12/21

Ondré Péter
az AMC ügyvezetője

„Az Agrármarketing Centrum tevékenységének leginkább kétféle fokmérője van: mennyire tudjuk ráirányítani a figyelmet a különböző termékpályák – húsfélék, zöldségek, gyümölcsök – fogyasztásának ösztönzésére, valamint a nemzetközi kiállítási megjelenések alkalmával kiállítóink, vagy az általunk kivitt cégek milyen konkrét üzleti kapcsolatokat tudnak építeni”, kezdte az évértékelést az ügyvezető. Mindkét területen sokat dolgoztak az idei esztendőben is. A Covid utáni, illetve az orosz-ukrán háború által megtépázott gazdasági környezetben, szűkebb anyagi lehetőségek mellett kellett megvalósítani a tervezett projekteket, s a visszajelzések alapján mondható, hogy így is sikerült a már megszokott, magas szakmai színvonalon teljesíteni a feladatokat. 

Összeszokott a csapat

Idén nyolc nemzetközi kiállításon szerveztek megjelenést, hét különböző termékpályához kapcsolódó kampányt folytattak le, és nem utolsó sorban „felpörgött” az élelmiszer exportfejlesztési programjuk is. Ez utóbbinak az egyik legsikeresebb eseményét, a nagyszabású Hungarian Food Summit találkozót az októberi, 81. OMÉK ideje alatt rendezték meg. Tartalmas évet tudhatnak tehát maguk mögött, amelynek egyik legfőbb hozadéka, hogy egyre jobban kikristályosodik, milyen irányokba érdemes tovább haladni a jövőben. A nemzetközi kiállítási megjelenések, valamint a termékpálya kampányok mellett érdemes tovább erősíteni a Hungarian Food Business exportfejlesztési programot, hiszen bebizonyosodott, hogy óriási igény mutatkozik mind a cégek, mind a külföldi importőrök részéről.

Az OMÉK-ot már egy rutinos, összeszokott csapat szervezi, amely bármilyen kihívások közepette helyt tud állni, jelentette ki Ondré Péter. Az idei rendezvény elsődleges kihívása az volt, hogy a korábbiaknál szerényebb lehetőségek mellett kellett szakmailag és a közönség számára is vonzó, magas színvonalú programokat összeállítani. A sikert jelzi, hogy a vásár a három nap alatt több mint ötvenezer látogatót vonzott. A már megszokott programok idén sem hiányoztak, volt őshonos udvar, mezőgépek kiállítása, az ország legnagyobb termelői vásárát rendezték meg, ahová a határon túlról is érkeztek gazdálkodók. A családi programok gyakorlatilag minden korosztálynak szóltak, színvonalas gyermekkoncertekkel, kézműves foglalkozásokkal, népi játszótérrel, ládavasúttal és számos más programmal várták a látogatókat. Nagy sikert aratott a gyerekek körében az a gyűjtőfüzet, amelybe a vásár több pontján kaphattak pecséteket, a végén pedig értékes ajándékokkal gazdagodhattak. Szintén nagy sikert aratott Borbás Marcsi gyermekeknek szóló kertészkedős workshopja és főzőshow-ja is, egyszóval sikerült egy olyan program-mixet létrehozni, amely a vásári jelleg mellett az ismeretterjesztést, a népi hagyományok bemutatását is a zászlajára tűzte.

Hatékonyak a termékpálya programok

Az Agrármarketing Centrum elsődleges feladatai közé tartozik, hogy belföldi fogyasztásösztönző kampányokat szervezzen. Fontos, hogy a hazai kistermelők termékeinek a piaci pozícióját javítsák, növeljék a fogyasztást. A jelenlegi korszellem szerencsére kedvez a tevékenységüknek, hiszen egyre több a tudatos fogyasztó, akinek fontos, hogy jó minőségű, friss, helyben termett élelmiszert vásároljon. Ebbe persze, rengeteg munkát kell beletenni, és talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondjuk, hogy az AMC által szervezett szemléletformáló kampányok is sokat lendítettek azon, hogy a hazai, helyi termékeket, zöldségeket-gyümölcsöket részesítsék előnyben a fogyasztók. A kitűnő magyar meggy, alma vagy dinnye már kapható a nagy áruházláncokban is, miként a fehérjében gazdag sertés, baromfi, hal is. Az idei termékpálya kampányok között megtalálható volt a sertés, a mangalica, a baromfi és a nyúl, de népszerűsítették a hazai idénygyümölcsök, – mint a meggy vagy a dinnye – fogyasztását is.  A kitűnő magyar méz is fókuszba került, méghozzá ebből is egy kevésbé ismert változatot, a hazánkban legnagyobb arányban elérhető fajtamézet, a napraforgómézet ajánlották a fogyasztók figyelmébe. 

Már évek óta prémium kategóriának tekinthető élelmiszereket is promotálnak, amelyeknek szintén helyük van az egészséges táplálkozásban. A magyar mangalica például egy fantasztikus sikertörténet, hiszen az állomány gyakorlatilag a kihálás szélére került, amikor újra kezdték a tenyésztését. Ma pedig már arról beszélünk, hogy a világ legexkluzívabb éttermeinek egyik legdrágább és legkedveltebb fogása a magyar mangalicából készült étel. Szerencsére itthon is egyre inkább felfedezik, hiszen rendkívüli beltartalmi értékkel bír. Ugyanígy, a nyúlhús ismertségének növelésében is van szerepük, hiszen kevesen tudják, hogy ez az egyik legkiválóbb fehérjeforrás, amely már csecsemő kortól bátran fogyasztható. Nyulat anno szinte minden falusi házban tartottak, ma viszont újra fel kell hívni a figyelmet arra, milyen értékes húsféle, amelyet itthon kitűnő minőségben állítanak elő. „Mondhatom azt, hogy tevékenységünk legszebb része, amikor egy-egy hús- vagy gyümölcsfélének bemutathatjuk a különlegességét, vagy ráirányíthatjuk a figyelmet olyan összetevőre vagy beltartalmi értékre, ami eddig nem volt köztudott. Összességében elmondható tehát, hogy sikeres évet tudhatunk magunk mögött e téren is.”, fogalmazott az ügyvezető.

A kkv szektort támogatják

A „Kapj rá!” program sikeresen lezárult. A 2014-2020-as programozási időszak halfogyasztást ösztönző programja során változatos eszközökkel, kis- és nagy rendezvényekkel, roadshow megjelenésekkel, médiakampánnyal, hirdetésekkel népszerűsítették az itthon termelt, kiváló minőségű édesvízi halak fogyasztását. A 2015-ös adatok alapján a magyarországi éves halfogyasztás fejenként alig haladta meg az 5 kilogrammos mennyiséget. A hét éves szemléletformáló program ugyanakkor egyértelműen növelte a halfogyasztási hajlandóságot hazánkban, hiszen ma már csaknem hét kilogrammra nőtt a fejenkénti éves mennyiség. Ebben kulcsszerepe volt a „Kapj rá!” kampánynak is. A tervek szerint a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretein belül újabb kampányidőszak veszi kezdetét, de erről még zajlanak az egyeztetések, mondta az ügyvezető.

Fontos feladata az AMC-nek, hogy a magyar kisvállalkozásokat támogassák az exportpiaci törekvéseikben. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a külföldi kiállításokon való részvétel biztosítása. A közösségi standjaikon történő megjelenés olyan kkv-k számára is elérhetővé teszi a kiállítási részvételt, amelyek egyénileg sem anyagilag, sem szervezési kompetenciáik miatt nem tudnánk részt venni egy nagy nemzetközi eseményen. Idén nyolc nemzetközi kiállításon összesen 136 magyarországi kis- és középvállalkozásnak biztosítottak megjelenési lehetőséget. Vannak olyan kiállítások, amelyekre évről-évre visszatérnek, ilyen Németországban a Fruit Logistica vagy a Biofach, de említhetnénk az ANUGA-t, az amszterdami PLMA, vagy a dubaji Gulfood-ot is. 

Sikeres a Hungarian Food Business Program

Az ilyen események nem csak arra alkalmasak, hogy a cégek bemutathassák termékeiket, de már üzleti kapcsolatok megkötésére is van mód. A dubaji Gulfood-on például, az egyik magyar méztermelő kiállító három konkrét üzletkötést is bonyolított, ami viszonylag ritka. A hazai cégek  nagy számban folytatnak érdemi tárgyalást minden kiállításon. De egy-egy rendezvényt követően az AMC sem engedi el a hazai vállalkozások kezét. A felkészült, több évtizedes tapasztalattal bíró munkatársak szakmai tudása a kulcsa annak, hogy a visszatérő kiállítók megbíznak bennük. A külföldi megjelenés legfőbb értéke, hogy mind anyagilag –  a közösségi megjelenés biztosításával költségeket is átvállalunk a cégektől -, mind pedig szervezőmunkában tehermentesítik a hazai vállalkozásokat. Nem lehet ugyanis elvárni minden kisebb cégtől, hogy nyelveket beszélő, külföldi értékesítési tapasztalatban jártas munkatársak mellett még külpiaci szervezőképességekkel is rendelkezzenek, így a közösségi stand ilyen előnyökkel is jár. Nem lehet általánosítani, de gyakorlatilag minden nemzetközi kiállításon születik valamilyen sikersztori, jelentette ki Ondré Péter.

A 2020-ban indított, majd a 2021-es OMÉK-on bemutatott Hungarian Food Business Program-ot áttételesen a világjárvány hívta életre, hiszen évekig szüneteltek a nemzetközi kiállítások, elmaradtak a személyes találkozáson alapuló rendezvények. Szükség volt egy olyan eszközre, amely személyes érintkezés nélkül is összekapcsolja az exportképes vállalkozásokat és a potenciális beszerzőket. Így született meg az az online katalógus, amelybe ma már 230 magyar élelmiszeripari gyártócég, közel 500 külföldi beszerző vállalat, és további 118 egyéb felhasználó (jellemzően közvetítő szereplők: nagykövetség, főkonzulátus, egyéb szakmai szervezetek) regisztrált, és akikkel azóta is aktív kapcsolatot ápolnak. A kiutazó üzleti delegációk szervezését 2022-ben indították el, és mára tizenegy eseményt hoztak tető alá, többek között Barcelonában, Madridban, Hongkongban, Tokióban, Helsinkiben, Dublinban, illetve Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. A program eddigi legnagyobb eseményét éppen a 81. OMÉK ideje alatt sikerült megszervezni, hiszen a Hungarian Food Summit-ra 124 nemzetközi beszerzőt utaztattak be, akik az OMÉK ideje alatt ezer tárgyalást folytattak 46 élelmiszeripari céggel. Magyarország jóval több embert tud élelemmel ellátni, mint ahányan a határainkon belül él, stratégiai feladat tehát az exportképes élelmiszeripari termékeinknek a helyét megtalálni a világpiacon. A történelmi, 80 százalékos kormányzati társfinanszírozással induló Vidékfejlesztési Program jó alapot ad a közeljövőben a teljesítmény mennyiségi és minőségi növelésére. A program sikerét mutatja, hogy ma már a résztvevő cégek szorgalmazzák leginkább, hogy a Food Summit-hoz hasonló találkozók akár éves rendszerességgel jöjjenek létre, hangsúlyozta az ügyvezető.

Már tervezik a jövő évet

Bár még nincs az idei év lezárva, a jövő évről már elmondható, hogy a tevékenységük alappillérei – mint a nemzetközi kiállításokon való részvétel, illetve a termékpálya kampányok szervezése –, lekötik az erőforrásuk nagy részét 2024-ben is. Jelenleg zajlik a jövő évi programnaptár tervezése, de bizonyos kiállításokon már biztosan ott lesznek a magyar kiállítók is, mint a németországi Fruit Logistica, a Biofach, a dubaji Gulfood, vagy az amszterdami PLMA. A termékpálya kampányok  folytatódnak, jövőre is fontos részét képezik az idénygyümölcsök, illetve a különböző húsfélék promóciója. 

„Távlati terveinket illetően egyértelmű célunk, hogy exportfejlesztési tevékenységünket tovább építsük. Az idei sikereinkből kiindulva azt tapasztaljuk, hogy a segítségünkkel sokkal bátrabban és felkészültebben tudnak a hazai cégek piacra lépni külföldön, a bel- és külföldi üzletember találkozók alkalmával pedig a külföldi importőrök is sokkal hatékonyabban találnak magyar partnerekre. Mivel – ahogy korábban említettem -, a hazai élelmiszeripar kibocsátása kétszer akkora, mint amennyit a magyar piac felvesz, bőven jut exportra. A mi feladatunk az lesz, és ebben 2024-nek kulcsszerepe lehet, hogy ezeket az értékesítési csatornákat közösen megtaláljuk és minél több konkrét üzletkötés létrejöttét segítsük elő”, mondta végezetül Ondré Péter.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Brojleristállók építése