2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nem mondanak le az új, magyar növényfajták nemesítéséről

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2023/12/25

Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.

Dr. Kruppa József 
ügyvezető tulajdonos

Ha méltatni szeretnénk Kruppa József eddigi munkásságát, amely még korántsem zárult le, akkor bizony igencsak vastag kötetekből álló könyvsorozatot kellene írni. A tevékeny életút középpontjában mindig is a növénynemesítés, a kutatás és fejlesztés állt, és áll ma is. A Kisvárdáról induló fiatalember az 1981-ben Szarvason, majd 1988-ban szerzett debreceni agrármérnök diplomájával a zsebében a kisvárdai Teichmann Vilmos kutatóintézetnél töltött el több, mint egy évtizedet, ahol többek mellett együtt dolgozott Vágó Mihály növénynemesítővel és id. Béres Józseffel is, aki 1972-ben megalkotta a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humán gyógyászati készítményét, a későbbi Béres Cseppet.

A kutatás-fejlesztés mellett fontos a végtermék, a vetőmag termesztése, és kereskedelme is, ezért is építették fel a cég tevékenységét ezekre a tevékenységekre. A szántóföldi növényfajok közül Kruppa József a nemesítési munkája során a rozsra, a tritikáléra, a burgonyára és a lucernára fordította a figyelmét. A cégvezető a burgonya fejlesztésével ma már nem foglalkozik, mert a hazai burgonyatermesztés folyamatosan zsugorodik, esik vissza. Valamikor több tízezer hektáron termesztettük a burgonyát, manapság alig éri el a termőterülete a hétezer hektárt. A Kisvárdán magánalapon végzett burgonya nemesítés eredményeként egy új korai, leromlásnak ellenálló és jó gazdasági értékmérő tulajdonságokkal rendelkező fajta jött létre. A Pannónia fajta felkerült a hazai fajtalistára, mint minden más fajtája, ez is fajtaoltalomban is részesült, így a köztermesztésben is szerepet kapott. A cégvezető által nemesített, államilag elismert burgonyafajta sárga héjú.

A sárga héjú burgonya azonban idehaza nem tartozik a kedvenc piaci termékek közé, mivel a piros héjú burgonyát helyezik előtérbe a vásárlók. Száz évvel ezelőtt, amikor a lengyel, a német sárga héjú burgonyák megjelentek idehaza, azok magas keményítőtartalmuk miatt szeszipari, takarmányozási célú felhasználásra voltak alkalmasak, mert nem volt jó ízük. A Teichmann Vilmos által nemesített gülbaba, kisvárdai rózsa burgonyafajták piros héjúak, jó ízűek voltak, így ez terjedt el. A sárga héjú burgonyákról azt mondták, hogy a disznóknak való eledel. S még ma is él ez a szemlélet, holott a héjszín csak formalizmus, sőt, a sárga héjú burgonyánál a genetikai előrehaladás sokkal nagyobb a pirosénál, és ma már több jó sárga héjú fajta van. A határon túli magyar területeken nincs az a formalizmus, mint idehaza, mert például Erdélyben, Kárpátalján a sárga héjú burgonyák dominálnak, és ott ma is termesztik a Pannónia burgonyát - mondta Kruppa József.

A Ryefood rozs – aminek a fajtatulajdonosa szintén a cégvezető – a hazai körülményekre nemesített  étkezési és takarmány (malomipari, abrak és szilázs) rozsfajta. Az állami elismerése 2005-ben történt, míg a növényfajta-oltalom megadásának éve 2006. Diploid, félig felálló növekedési típusú, magas szárú, félig lehajló közepes-hosszú kalászú, közepes-hosszú zöld szemszínű és nagy szemméretű, szabad elvirágzású őszi fajtáról van szó, amely idegentermékenyülő. (1. kép)

 A gazdasági értékét az jelzi, hogy magas fehérje- tartalmú fajta, amely alkalmas étkezési gabona, takarmánygabona és zöldtakarmány (szilázs) termesztésére egyaránt. Lisztjéből önmagában is jó minőségű rozskenyér süthető. A belőle készült kenyér fogyasztása javasolható a betegségmegelőző, egészséges táplálkozásban. Gyenge termékenységű- és homoktalajokon a legnagyobb termésre képes fajta. Télállósága, szárazságtűrése, valamint bokrosodó - és gyomelnyomó képessége is kiváló. Rezisztens a gabonalisztharmatra. Kitűnő rezisztencia tulajdonságai és gyomelnyomó képessége lehetővé teszik kis ráfordítású integrált, és öko-termesztését, biotermék előállítását is. Várható termés: 3-5 t/ha szemtermés, vagy 20-30 t/ha szilázs. A belőle kalászolás előtt készült szilázs takarmány értéke kiváló: nyersfehérje tartalma (fehérje:18-21 %), szerves anyag- és rost emészthetősége (72-78%), energiatartalma: 6 MJ. Rozs szilázs kategóriában országosan a legjobb minőséget adja. Korán (április közepén) biztosít kiváló minőségű tömegtakarmányt (szilázs) és betakarítása (kaszálása) után még tavaszi növények (siló) kukorica, napraforgó stb.) vethetők. Kiváló a termésbiztonsága. A Reyfood rozs vetőmagja igen népszerű a hazai gazdák körében, nem véletlen, hogy e rozsfajta vetőmagja a legfontosabb bevételi forrása a cégnek.

A Dimenzió tritikálé nemesítése ugyancsak Kruppa József nevéhez fűződik. Ez a tritikálé őszi takarmány és étkezési tritikálé fajta. Állami elismerése, növényfajta-oltalom megadásának éve 2019. Rekombinációs hexaploid tritikálé. Közép-magas szárú, nagy zöld tömeget (szalma is) is adó fajta, kalásza erősen viaszolt és éréskor erősen színesedő, a szálkák hosszúsága közepes. Szabad elvirágzású, öntermékenyülő, őszi fajta. (2. kép)

A Hungaro és Dimenzió tritikálé magas fehérjetartalma alapján kiváló abraktakarmány és zöldtakarmány. Mindkettő étkezési célra is minősített fajta. Főként a durum búza és rozs genomot egyesítik, de az étkezési búzától is örököltek kedvező tulajdonságokat. Télállósága, szárazságtűrése, bokrosodó, és gyomelnyomó képessége is kiváló, így lehetséges az öko-termesztésük is. A Hungaro fajta Gabonalisztharmatra rezisztens, levélrozsda fogékonysága kisebb a standard fajtáknál. A fuzáriummal szemben a búzáknál ellenállóbbak. Termőképességük eléri a legjobb takarmány standard fajták szintjét, érésidejük is azokéval azonos. Jó sütőipari minőségi tulajdonságokkal rendelkeznek, Várható hozamuk: 5-8 t/ha szemtermés, vagy 20-40 t/ha zöld termés (szilázs). A belőlük kalászolás előtt készült szilázs takarmány értéke kiváló. Korán (április közepe-vége között) a rozs kaszálása után biztosítanak kiváló minőségű tömegtakarmányt (szilázs) és betakarításuk (kaszálása) után még tavaszi növények (silókukorica, cirok, szója, napraforgó stb.) vethetők. Termésbiztonságuk kiváló!

A lucerna nemesítésében is meghatározó szerepet tölt be Kruppa József. Négy fajta (Klaudia, Jozsó, Olimpia, Kopirnyó) nemesítése is a nevéhez fűződik, amelyek közül az Olimpia lucernáé a vezető szerep. A Klaudia és Kopirnyó fajták is államilag elismert fajták, és a cégvezető a fajtafenntartójuk is. Az Olimpia tarka virágú fajhibrid lucerna fajta. Genotípusában hordozza a svéd lucerna kedvező tulajdonságait is. Állami elismerése 2006-ra datálódik, miként a növényfajta-oltalom megadásának éve is. Közepes-magas növénymagasságú, felálló növekedési formájú, vékony szárú, leveles típusú, túlnyomóan kék virágú lucernafajta. (3. kép)

A gazdasági értéke figyelemre méltó, hiszen kiváló fehérjehozamú fajta. Szárazanyag termése a hivatalos kísérletekben 4 év alatt összesen: 61,9 t/ha (15,5 t/ha/év). Fehérje termése a vizsgált 4 évben összesen: 12,4 t/ha (3,6 t/ha/év). Magas a fehérje tartalma (23 %). Télállósága, szárazságtűrése kiváló. Maghozama közepesen jó. A felszínhez közel dúsabban elágazó és egyben mélyre hatoló gyökérzete révén jobban hasznosítja a talaj kisebb tápanyag- és vízkészletét. Nemesítése savanyú, gyenge termékenységű homok- és erdőtalajokon folyt, ezért alkalmas ilyen talajokon történő eredményes termesztésre is.

A hazai növénynemesítésben és vetőmagtermesztésben a külföldi cégek vették át a vezető szerepet, ennek elsősorban anyagi okai vannak, s emiatt a magyar kis tőkével rendelkező cégek kiszorulnak a versenyből. Ennek a magyar termelő látja a kárát, mert az itthon elvetett szántóföldi vetőmagok 80 százaléka külföldi fajtákból származik. Ez nagy kockázatot jelent nem csak a magyar termelők számára, hanem élelmezés-biztonsági (nemzetbiztonsági) szempontból is, mondta végezetül Kruppa József.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza