Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2023/12/25
Dr. Kruppa József agrármérnök, növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár, neve közismert az agrárszakmában, mivel több, mint 40 éves szakmai (kutatási, nemesítési, termesztési, felsőfokú oktatási és szaktanácsadási) tapasztalattal rendelkező agrármérnök. A nevével fémjelzett Kruppa-Mag Kutató Kft. 2006-ban alakult családi vállalkozás, melynek alapítója és ügyvezető tulajdonosa, valamint vezető kutatója is. A cégtulajdonos joggal büszke a családjára, mert a generációváltást családon belül megoldotta, ugyanis a családtagok közül hárman (2 agrármérnök, 1 biológus és 1 mg. technikus) folytatják, viszik tovább az édesapa tevékenységét.
Dr. Kruppa József
ügyvezető tulajdonos
Ha méltatni szeretnénk Kruppa József eddigi munkásságát, amely még korántsem zárult le, akkor bizony igencsak vastag kötetekből álló könyvsorozatot kellene írni. A tevékeny életút középpontjában mindig is a növénynemesítés, a kutatás és fejlesztés állt, és áll ma is. A Kisvárdáról induló fiatalember az 1981-ben Szarvason, majd 1988-ban szerzett debreceni agrármérnök diplomájával a zsebében a kisvárdai Teichmann Vilmos kutatóintézetnél töltött el több, mint egy évtizedet, ahol többek mellett együtt dolgozott Vágó Mihály növénynemesítővel és id. Béres Józseffel is, aki 1972-ben megalkotta a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humán gyógyászati készítményét, a későbbi Béres Cseppet.
A kutatás-fejlesztés mellett fontos a végtermék, a vetőmag termesztése, és kereskedelme is, ezért is építették fel a cég tevékenységét ezekre a tevékenységekre. A szántóföldi növényfajok közül Kruppa József a nemesítési munkája során a rozsra, a tritikáléra, a burgonyára és a lucernára fordította a figyelmét. A cégvezető a burgonya fejlesztésével ma már nem foglalkozik, mert a hazai burgonyatermesztés folyamatosan zsugorodik, esik vissza. Valamikor több tízezer hektáron termesztettük a burgonyát, manapság alig éri el a termőterülete a hétezer hektárt. A Kisvárdán magánalapon végzett burgonya nemesítés eredményeként egy új korai, leromlásnak ellenálló és jó gazdasági értékmérő tulajdonságokkal rendelkező fajta jött létre. A Pannónia fajta felkerült a hazai fajtalistára, mint minden más fajtája, ez is fajtaoltalomban is részesült, így a köztermesztésben is szerepet kapott. A cégvezető által nemesített, államilag elismert burgonyafajta sárga héjú.
A sárga héjú burgonya azonban idehaza nem tartozik a kedvenc piaci termékek közé, mivel a piros héjú burgonyát helyezik előtérbe a vásárlók. Száz évvel ezelőtt, amikor a lengyel, a német sárga héjú burgonyák megjelentek idehaza, azok magas keményítőtartalmuk miatt szeszipari, takarmányozási célú felhasználásra voltak alkalmasak, mert nem volt jó ízük. A Teichmann Vilmos által nemesített gülbaba, kisvárdai rózsa burgonyafajták piros héjúak, jó ízűek voltak, így ez terjedt el. A sárga héjú burgonyákról azt mondták, hogy a disznóknak való eledel. S még ma is él ez a szemlélet, holott a héjszín csak formalizmus, sőt, a sárga héjú burgonyánál a genetikai előrehaladás sokkal nagyobb a pirosénál, és ma már több jó sárga héjú fajta van. A határon túli magyar területeken nincs az a formalizmus, mint idehaza, mert például Erdélyben, Kárpátalján a sárga héjú burgonyák dominálnak, és ott ma is termesztik a Pannónia burgonyát - mondta Kruppa József.
A Ryefood rozs – aminek a fajtatulajdonosa szintén a cégvezető – a hazai körülményekre nemesített étkezési és takarmány (malomipari, abrak és szilázs) rozsfajta. Az állami elismerése 2005-ben történt, míg a növényfajta-oltalom megadásának éve 2006. Diploid, félig felálló növekedési típusú, magas szárú, félig lehajló közepes-hosszú kalászú, közepes-hosszú zöld szemszínű és nagy szemméretű, szabad elvirágzású őszi fajtáról van szó, amely idegentermékenyülő. (1. kép)
A gazdasági értékét az jelzi, hogy magas fehérje- tartalmú fajta, amely alkalmas étkezési gabona, takarmánygabona és zöldtakarmány (szilázs) termesztésére egyaránt. Lisztjéből önmagában is jó minőségű rozskenyér süthető. A belőle készült kenyér fogyasztása javasolható a betegségmegelőző, egészséges táplálkozásban. Gyenge termékenységű- és homoktalajokon a legnagyobb termésre képes fajta. Télállósága, szárazságtűrése, valamint bokrosodó - és gyomelnyomó képessége is kiváló. Rezisztens a gabonalisztharmatra. Kitűnő rezisztencia tulajdonságai és gyomelnyomó képessége lehetővé teszik kis ráfordítású integrált, és öko-termesztését, biotermék előállítását is. Várható termés: 3-5 t/ha szemtermés, vagy 20-30 t/ha szilázs. A belőle kalászolás előtt készült szilázs takarmány értéke kiváló: nyersfehérje tartalma (fehérje:18-21 %), szerves anyag- és rost emészthetősége (72-78%), energiatartalma: 6 MJ. Rozs szilázs kategóriában országosan a legjobb minőséget adja. Korán (április közepén) biztosít kiváló minőségű tömegtakarmányt (szilázs) és betakarítása (kaszálása) után még tavaszi növények (siló) kukorica, napraforgó stb.) vethetők. Kiváló a termésbiztonsága. A Reyfood rozs vetőmagja igen népszerű a hazai gazdák körében, nem véletlen, hogy e rozsfajta vetőmagja a legfontosabb bevételi forrása a cégnek.
A Dimenzió tritikálé nemesítése ugyancsak Kruppa József nevéhez fűződik. Ez a tritikálé őszi takarmány és étkezési tritikálé fajta. Állami elismerése, növényfajta-oltalom megadásának éve 2019. Rekombinációs hexaploid tritikálé. Közép-magas szárú, nagy zöld tömeget (szalma is) is adó fajta, kalásza erősen viaszolt és éréskor erősen színesedő, a szálkák hosszúsága közepes. Szabad elvirágzású, öntermékenyülő, őszi fajta. (2. kép)
A Hungaro és Dimenzió tritikálé magas fehérjetartalma alapján kiváló abraktakarmány és zöldtakarmány. Mindkettő étkezési célra is minősített fajta. Főként a durum búza és rozs genomot egyesítik, de az étkezési búzától is örököltek kedvező tulajdonságokat. Télállósága, szárazságtűrése, bokrosodó, és gyomelnyomó képessége is kiváló, így lehetséges az öko-termesztésük is. A Hungaro fajta Gabonalisztharmatra rezisztens, levélrozsda fogékonysága kisebb a standard fajtáknál. A fuzáriummal szemben a búzáknál ellenállóbbak. Termőképességük eléri a legjobb takarmány standard fajták szintjét, érésidejük is azokéval azonos. Jó sütőipari minőségi tulajdonságokkal rendelkeznek, Várható hozamuk: 5-8 t/ha szemtermés, vagy 20-40 t/ha zöld termés (szilázs). A belőlük kalászolás előtt készült szilázs takarmány értéke kiváló. Korán (április közepe-vége között) a rozs kaszálása után biztosítanak kiváló minőségű tömegtakarmányt (szilázs) és betakarításuk (kaszálása) után még tavaszi növények (silókukorica, cirok, szója, napraforgó stb.) vethetők. Termésbiztonságuk kiváló!
A lucerna nemesítésében is meghatározó szerepet tölt be Kruppa József. Négy fajta (Klaudia, Jozsó, Olimpia, Kopirnyó) nemesítése is a nevéhez fűződik, amelyek közül az Olimpia lucernáé a vezető szerep. A Klaudia és Kopirnyó fajták is államilag elismert fajták, és a cégvezető a fajtafenntartójuk is. Az Olimpia tarka virágú fajhibrid lucerna fajta. Genotípusában hordozza a svéd lucerna kedvező tulajdonságait is. Állami elismerése 2006-ra datálódik, miként a növényfajta-oltalom megadásának éve is. Közepes-magas növénymagasságú, felálló növekedési formájú, vékony szárú, leveles típusú, túlnyomóan kék virágú lucernafajta. (3. kép)
A gazdasági értéke figyelemre méltó, hiszen kiváló fehérjehozamú fajta. Szárazanyag termése a hivatalos kísérletekben 4 év alatt összesen: 61,9 t/ha (15,5 t/ha/év). Fehérje termése a vizsgált 4 évben összesen: 12,4 t/ha (3,6 t/ha/év). Magas a fehérje tartalma (23 %). Télállósága, szárazságtűrése kiváló. Maghozama közepesen jó. A felszínhez közel dúsabban elágazó és egyben mélyre hatoló gyökérzete révén jobban hasznosítja a talaj kisebb tápanyag- és vízkészletét. Nemesítése savanyú, gyenge termékenységű homok- és erdőtalajokon folyt, ezért alkalmas ilyen talajokon történő eredményes termesztésre is.
A hazai növénynemesítésben és vetőmagtermesztésben a külföldi cégek vették át a vezető szerepet, ennek elsősorban anyagi okai vannak, s emiatt a magyar kis tőkével rendelkező cégek kiszorulnak a versenyből. Ennek a magyar termelő látja a kárát, mert az itthon elvetett szántóföldi vetőmagok 80 százaléka külföldi fajtákból származik. Ez nagy kockázatot jelent nem csak a magyar termelők számára, hanem élelmezés-biztonsági (nemzetbiztonsági) szempontból is, mondta végezetül Kruppa József.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza