Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Cseh Tibor András főtitkár, MAGOSZ, 2023/12/28
Jól ismert, hogy a magyar birtokpolitika gerincét a Földforgalmi szabályozás és a Termőföldvédelmi törvény adja. Ezeknek a változását mindig kiemelt figyelem övezi, hiszen a termőföldek tulajdonjogát és használatát egy ország mindig stratégiai kérdésnek tekinti.
Az idei módosítások célja – hasonlóan a korábbi évekhez – a birtokpolitikai irányok következetes megerősítése és a gyakorlatban jelentkező kiskapuk bezárása, emellett hangsúlyosabbá vált a fiatal gazdálkodók földhöz jutása.
Az első 10 hektár megszerzésére nem kell alkalmazni az elővásárlási jog szabályait, ez a lehetőség elsősorban a pályakezdő, fiatal gazdálkodóknak jelent majd komoly segítséget.
Ezzel a lehetőséggel az a földműves élhet, akinek
■ sem most, sem a korábbiakban nem volt több termőföld összesen a tulajdonában, mint 10 hektár (ideszámolva a most megszerzendő föld területét is), egyúttal
■ már legalább 3 éve maximum 20 km-en belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik
Modellezve egy ilyen esetet: ha egy személy valaha már rendelkezett összesen 5 hektár földdel, hiába nincs már azóta az a tulajdonában, ezt a méretet is figyelembe kell venni. Ebben az esetben 5 hektár vásárolható kifüggesztés nélkül. Kormányhivatali jóváhagyásra és kamarai vizsgálatra viszont továbbra is szükség van.
Időközben egy veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ág esetén, illetve ilyen mellett „kivett” alrészletet tartalmazó földrészlet vonatkozásában lehet alkalmazni ezt a lehetőséget, a szűkítő szabályt pedig a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Amire tehát nem vonatkozik a fenti lehetőség: a szőlő, kert, gyümölcsös, erdő vagy nádas művelési ág esetén (akkor sem, ha több alrészlet közül csak egy szerepel ilyen művelési ágban).
[424/2023. Korm. rendelet]
A helyben lakó szomszéd a módosítás alapján már megelőzi a kiemelt tevékenységek végzőit (pl. ökogazdálkodó, vetőmagtermesztő, állattartó).
Az új rangsor tehát:
1) A Magyar Állam
2) A tulajdonostárs (közös tulajdon esetén)
3) A földhasználó
4) A helyben lakó szomszéd
5) A kiemelt tevékenységet végző földműves
6) A többi helyben lakó
7) A 20 km-en belüli földműves
Erdő vagy szőlő esetében természetesen ettől eltérő a rangsor, de abban most nincs változás.
[Földforg. tv. 18. § (2) bek.]
Adásvételénél a hirdetményi közlés (a „kifüggesztés”) időtartama az eddigi 60 nap helyett 30 napra csökken. Ennek kapcsán azonban van egy másik fontos változás is, mégpedig az, hogy ha valaki elfogadó nyilatkozatot tett egy szerződésre, azt mostantól már legkésőbb a kifüggesztés végéig vonhatja csak vissza, utána viszont már kötve van az elfogadó nyilatkozatához (a visszavonó nyilatkozatot ugyanúgy a jegyzőhöz kell benyújtani). Ez a szigorítás vonatkozik az elővásárlási és az előhaszonbérleti elfogadó nyilatkozat visszavonására is.
[Földforg. tv. 21. § (10) bek. illetve 49. § (10) bek.]
Mind az elővásárlási, mind az előhaszonbérleti elfogadó nyilatkozatot legkésőbb a kifüggesztés végéig lehet csak visszavonni, azt követően viszont már nem. A visszavonó nyilatkozatot a jegyzőhöz kell benyújtani.
[Földforg. tv. 21. § (10) bek. illetve 49. § (7) bek.]
A korábbi szabályok alapján, ha a haszonbérlő nem fizette meg a bérleti díjat és nem is reagált a felszólításra, a haszonbérbeadónak kellett bíróságra vinnie az ügyet, komoly költségeket előlegezve a másik fél mulasztása ellenére. Ez a logika fordult most meg, hiszen csak akkor kell bírósághoz fordulnia, ha a haszonbérlő kifejezetten, írásban tiltakozik a felmondás ellen. Ha ezt a bérlő nem teszi meg 30 napon belül, úgy a bérlet megszűnéséhez elegendő lesz az írásbeli felmondás is. Ezt a könnyítést a 2023. január 1-je után kötött haszonbérleti szerződéseknél lehet alkalmazni.
[2013. évi CCXII. tv. 61. § (1) bek.]
Jó tudni, hogy a haszonbérlet az osztatlan közös tulajdon kimérése után sem szűnik meg, az eredeti szerződés tehát változatlan feltételekkel fennmarad. A helyzet érdekessége, hogy ilyenkor új helyrajzi számok jönnek létre, de a haszonbérlet még az eredeti hrsz-re vonatkozik. A mostani jogszabályi változás alapján viszont a földhivatal már köteles lesz átvezetni az új helyrajzi számokra a földhasználatot.
[356/2007. Korm. rend. 13. § (5) bek.]
A jogszabály általános jelleggel mondja ki, hogy aki a termőföldet más célra hasznosítja (legyen az akár időleges vagy végleges kivonás), annak földvédelmi járulékot kell fizetnie. Végleges kivonás (például. belterületbe vonás) esetén ez egyszeri fizetési kötelezettséget jelent, míg az időleges más célú hasznosításkor mindaddig fizetni kell a járulékot, amíg a terület eredeti állapotának helyreállítása meg nem történik. A termőföldek védelme érdekében 2024. január 1-től a háromszorosára nő a földvédelmi járulék mértéke.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza