A hőstressz megelőzése és csökkentése

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/03/10
Címkék: hőstressz, kánikula, istállótechnika, szellőztetés, sertésállomány, baromfiállomány, istálló

Az utóbbi években a nagy meleg okozta károk még inkább rámutattak arra, hogy a nyári hőséget és az azzal együtt járó hőstressz következményeit nem szabad alábecsülni.

A hőstressz kártételei

A nagy melegben azzal kell számolni, hogy megnő az állatok létfenntartási energiaigénye, mivel többlet energiafelhasználással jár a felesleges hőmennyiség leadása. Ilyenkor növekszik az állatok légzésszáma, csökken az aktivitásuk és az étvágyuk is, így a takarmányfelvételük is. Amikor az állatnak hőmérsékleti komfortzónáját túllépő hőmérsékleti viszonyok között kell termelnie, jelentős mértékű termeléscsökkenés következhet be. A haszonállatok között fajok szerint és korcsoportonként is változó az optimális hőkomfort zóna.

A tejtermelő telepeken körülbelül 10–35 százalékos tejtermelés csökkenést okozhat a hőstressz előfordulása. A szárazonállás idejében ért hőstressz miatt csökkenhet a megszülető borjak testtömege, és a későbbi laktációs teljesítményre is kihat a nagy meleg. A tejtermelés időszakában a hőmérsékleti komfortzóna megváltozása során csökken a napi szárazanyag-felvétel és a termelés. A tőgygyulladás előfordulása is gyakoribbá válhat pláne akkor, ha a hőstressz mellett a higéniai körülmények sem optimálisak. A szaporodásbiológiai mutatók jelentősen romlanak, hiszen csökken az ivarzó egyedek száma, nő a spermaindex, gyakoribb lesz az embrióelhalás, vetélés.

Minden állat szenved tőle

A sertések esetében is jelentős termelés visszaesés lép fel a nagy meleg hatására. A sertések nem tudnak izzadni, így nehezen tudnak megszabadulni a felesleges hőtől. Amikor a hőmérséklet 30 °C fölé kúszik, könnyen bekövetkezik a hőstressz.

A hőmérséklet mellett a relatív páratartalom is ugyanakkora jelentősséggel bír a termelés visszaesésben. A nagy melegre a szoptató kocák akár 15–30 százalékos takarmányfelvétel-csökkenéssel is reagálhatnak. E miatt csökken tejtermelésük, ami hátrányosan érinti az almokat, másrészt pedig az elégtelen takarmányfelvétel hatására, jelentős testtömeg veszteséggel kerülnek ki a fiaztatóból a kocák. A választás és első termékenyítés közötti napok száma nő, ahogy a kocasüldők kora az első ivarzáskor. Szintén nő a visszaivarzók aránya, a leváló petesejtek száma csökken, az embrióelhalás nő. A következő alomszám csökken, és a választott alomtömeg is. A kanok spermamennyisége kisebb, és növekszik az élettelen spermiumok részaránya.

A baromfitartók hőstressz okozta közvetlen veszteségei jelentős mértékű elhullásból, súlygyarapodás-csökkenésből, a keltetőtojás-kiesésekből, a termékek minőségromlásából tevődik össze. Kutatások szerint tojótyúkoknál például 30 °C-on akár 30–35 százalékkal is visszaeshet a takarmányfelvétel a 20–22 °C-on mért értékhez viszonyítva.

Párásítással a komfortérzetért

Az állattartó telepeken többféle hűtő-fűtő megoldás is terjed az optimális komfortzóna kialakításáért. A meleg nyári napok káros hatásainak csökkentésére megoldásként terjed a talajhőcserélők alkalmazása, ami új beruházás esetén az istálló alatt helyezhető el.

Korszerűsítésre kerülő épületek esetében a rendszer kiépítésére külön területet kell biztosítani. Így a föld alatt vezetett légcsatornákon keresztül a nyári szellőző levegő hűtve, a téli pedig előmelegítve jut be az istállóba. A telepeken szintén gyakori a víz párolgáshőjét kihasználó hűtőpaneles megoldás, amelyben a beszívott friss levegőt vízzel átitatott, papírfilces hűtőpanelen keresztül áramoltatják.

A rendszeres nyári drasztikus hőmérséklet-emelkedés miatt terjedőben van a nagyon jó hatásfokkal működő hűtő-párásító rendszerek kiépítése. A nagy melegben a légtérbe permetezett vízcseppek párolgáshője hűtőhatást fejt ki, ezzel javítva az állatok komfortérzetét. A párologtató hűtéssel működő rendszereket egyre többen alkalmazzák, mivel hatékony és a hőstresszel járó kártételekhez viszonyítva olcsónak számít. Az üzemelési költségük nem olyan jelentős, a beruházás mértéke a telep méretétől és igényeitől függően változik. Általánosságban elmondható, hogy az istállóépületekbe telepített párásító rendszerek árai négyzetméterenként ezer forint körüli összeget jelentenek.

A nyári forróságban alkalmazásuk biztosítja azt, hogy a vízcseppek elpárolgása jelentős hőmérséklet-visszaeséssel jár együtt. Különböző rendszerek ajánlásaiban 5–15 °C-os hőmérséklet-csökkenésről számolnak be akár kültéri keretek között is.

Fontos a kipermetezett víz minősége is, hiszen a szennyeződött víz porlasztása üzemi problémákkal is társulhat. Megfelelő minőségű ventilátorokkal, szórófejekkel, elegendő teljesítményű szivattyúkkal és nyomásálló csővezetékrendszer kiépítésével a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazatban rövid időn belül megtérülhet a befektetés.

Elkerülhető hullámvölgy

Hazánkra a szárazföldi vagy kontinentális éghajlat a jellemző, és mostanában talán a globális klímaváltozás jelei is. Hogy megelőzhető legyen a nyári időszakban előforduló termelési hullámvölgy, a telepeknek adottságaik, lehetőségeik szerint minél hamarabb foglalkozniuk kell azzal a kérdéssel, hogyan védekezhetnek még hatékonyabban a hőstressz ellen. A hűtőberendezések átnézése, a már meglévő vízporlasztó, ködösítő rendszerek karbantartása rendkívül fontos a téli leállás után. Az újabb beruházások kivitelezésére is van még idő a nagy meleg beálltáig. Ezek között vannak takarmányozáshoz tartozó változtatások, például egyes speciális készítmények alkalmazása, és vannak a technológiai rendszereket igénylő beruházások.

Ajánlott kiadványokBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelésBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás

Ez is érdekelhetiTenyészsüldők tartása, neveléseA hízósertések tartástechnológiájaKorszerű baromfiistállók