A változások éve lesz 2024

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2024/03/01

Dr. Feldman Zsolt
az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára

- Államtitkár úr, az elmúlt évre rányomta a bélyegét az ukrán árudömping megjelenése az uniós és a magyar piacon. Ennek ellenére, milyen eredményekkel zárt a magyar agrárium?

- Valóban, 2023 az ukrán mezőgazdasági termények európai piacra történő vámmentes bejutásának, és e folyamat következményeinek az éve volt. A gabona és az olajos növények dömpingje az értékesítési lehetőségek és az ár tekintetében jelentős hatással volt a hazai piacra. Azt tapasztaltuk, hogy tavaly jelentősen veszteségessé vált ennek következtében a szántóföldi növényter–mesztési ágazat. Különösen az alföldi régióban élők szenvedték meg az ukrán áru tömeges megjelenését amiatt, mert ők még a 2022. évi történelmi mértékű aszályterheit is magukkal hozták. Tavaly az input költségek ugyan némileg konszolidálódtak, de nem tértek vissza a korábbi árszintekhez, hiszen nagy átlagban másfélszeres áron lehetett beszerezni ezeket a termékeket a háború előtti időszakhoz képest. A gabona piaci ára sem maradt az aszályos évben elért magas árszínvonalon, hiszen a két évvel ezelőtti árszint felére csökkent. Az export teljesítményünkről azt mondhatom, hogy tavaly 5,2 millió tonna hazai gabona és olajos növény talált vevőre a külpiacokon, ami a korábbi évek 7-8 millió tonna átlagához képest nagyságrendileg egyharmaddal ugyancsak kevesebb volt. Az értékesítések révén ugyanakkor a hazai gabonatárolók kiürültek annyira, hogy be tudták fogadni a tavaly betakarított új terményt. A jövőre nézve abban kell bízunk, hogy az ukrán export a régi piacai mellett minél nagyobb mértékben visszatalál a régi, fekete-tengeri útvonalához is. Ez jó nekünk, mivel csökkenti mind a dunai hajózási, mind a vasúti kapacitások leterheltségét a régiónkban és ezzel növeli a magyar exporthoz szükséges elérhető logisztikai kapacitások mértékét.

- Milyen eredményt értünk el az export piacokon?

- A számok ismeretében elmondható, hogy az agrárexport értéke szinte megegyezett a 2022-es évivel, novemberig 12,3 milliárd eurónyi áru került értékesítésre. Az exportszerkezeten belül 2022-höz képest ugyanakkor nőtt a feldolgozott takarmány, valamint a gabona és az olajos növény mértéke. Büszkék lehetünk arra, hogy az agrárexport 3,3 milliárd eurós pozitív szaldójával egyharmadát adta a teljes magyar külkereskedelmi többletnek. Összességében azonban mégis igen nehéz évet zártunk az elmúlt esztendőben.

- Mely ágazatok szenvedték el a legnagyobb károkat?

- A 2023-as évet európai uniós színtéren az ukrán import korlátozásával összefüggő viták kísérték végig. Az import korlátozása mindössze néhány hónapra és néhány termékre valósult meg uniós intézkedés jogi háttér alapján. Nem volt sem kellő nyitottság, sem pedig hajlandóság ennek az uniós alapokon történő folytatására, ezért ahogy a tavalyi év elejétől, úgy szeptember közepétől ismételten nemzeti jogalapon – vállalva az ezzel kapcsolatos uniós szabályok megsértésének ódiumát – széles körű import tilalmat vezettünk be. Az öt érintett kelet-európai uniós tagország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Szlovákia és Magyarország egyazon véleményen volt az ukrán dömpingáruk korlátozása tekintetében, ma pedig egyre több ország hangoztatja hozzánk hasonlóan azt, hogy az ukrán importtal szemben ugyanazokat a termelési követelményeket kellene támasztani, mint amit az uniós gazdálkodóknak előírnak. Az importkorlátozás hozzájárult, hogy Magyarországon befért a tavalyi termés a tárolókba. Látnunk kell, hogy az unión belül az ukrán termékek iránt megnőtt a kereslet, Spanyolországba, Olaszországba, Hollandiába és Németországba az olcsó ukrán exporttermékek 40 százaléka került. Ezzel egy időben a magyar termékek exportlehetőségei óhatatlanul csökkentek. Fentiekből következik, hogy a kérdésére az a válasz, hogy idehaza a szántóföldi növénytermesztők szenvedték el a legnagyobb károkat, de a baromfi ágazat is érintett az ügyben, mert csirkemell filéből, tojásból is a korábbihoz képest óriási mennyiség érkezett Ukrajnából az unió piacára. Több országban is felléptek a gazdák az ukrán árukkal szemben, ennek a tiltakozáshullámnak talán lesz annyi eredménye, hogy az Európai Bizottság automatikusan nem hosszabbítja meg a következő egy évre az ukrán termékek vámmentességét. Azok a demonstrációk, amelyek a beszélgetésünk idején is zajlanak több uniós tagállamban, egyik fő kiváltó oka a zöld adminisztrációs terhek mellett az ukrán importnyomás növekedése, amit csak uniós intézkedéssel lehet megállítani.

- Mi a magyar álláspont ezekben az uniós kérdésekben?

- Már egy éve folyamatosan fogalmazzuk meg más tagállamokkal szövetségben a megoldási javaslatainkat, amelyekben szorgalmazzuk az import–kvóták újbóli bevezetését vagy éppen a tranzitdíj támogatás bevezetését annak érdekében, hogy az ukrán termények elhagyják Európát. Fontos kitétel ugyancsak, hogy ezekkel a termékekkel szemben is támasszanak olyan elvárásokat, mint az uniós termékek esetében, mert így korántsem tisztességesek a versenyfeltételek. Az uniós gazdák folyamatosan komoly versenyhátrányt szenvednek. Mint említettem, számos javaslatot megfogalmaztunk az elmúlt évben, ezekhez tartjuk magunkat, és próbálunk szövetségeseket találni, hogy érvényesítsük ezt a határozott és következetes álláspontunkat az uniós jogalkotási folyamatban. Az öt közép-kelet-európai tagállamon kívül most már Ausztria is támogatna védintézkedéseket tavaly év vége óta, sőt Franciaország is hajlik a véleményünk elfogadására. De a nagypolitikai érdekek sokszor közbeszólnak és felülírják az agrárérdekeket. Az, hogy a mostani gazdademonstrációk hatására hány tagállam fog ebbe a körbe belépni, nem megjósolható, ám ahogy közelednek az európai parlamenti választások, az európai politikai pártok is ráébrednek arra, hogy van egy vidéki Európa igényekkel és elvárásokkal. Bízunk benne, hogy az ukrán termékekkel kapcsolatban végül Brüsszel változtatni kényszerül a korábbi álláspontján.

-  Jó volna, ha az új KAP szemlélete is megváltozna a jövőben, mert rendkívül nagy hatással voltak a zöld pártok, mozgalmak a KAP kialakított támogatáspolitikájára. Olyan szigorú zöld követelményrendszert léptettek életbe a hatásukra, amelyekkel nem lesz jövedelmező a termelés.

- A probléma kettős. Egyrészt gazdálkodói szempontból a termelést közvetlenül befolyásoló előírások vannak a KAP szabályrendszerében, amelyek vagy költséget növelnek, vagy korlátozzák a hatékonyságot. Másrészt annak érdekében, hogy az agrártámogatási rendszerben eredményesen vehessenek részt, ezeket a feladatokat nagyon pontosan kell adminisztrálnia a gazdáknak. Az látszik, hogy a 2023-ban elindult új előírások betartása – részben a kapcsolódó adminisztráció, részben az Európai Bizottság által elvárt többlet ellenőrzések miatt – a kis- és közepes gazdaságnál igen komoly nehézségeket okoz. Egyébként a gazdatüntetések alapkövetelése a bürokrácia csökkentése. Most elindult egy uniós ötletgyűjtés, milyen adminisztrációs egyszerűsítéseket kérnek a tagállamok, de a nagy kérdés az, hogy az Európai Parlament összetétele, amely jelenleg erős zöld párti nyomás alatt áll, az őszi választások után megváltozik-e, és ez a változás kedvezően hat-e majd a mezőgazdaságra. Ha  egy jó forgatókönyv érvényesülne, akkor is kérdés, hogy hajlandó-e érdemben változtatni még a mostani, 2027-ig tartó KAP ciklusának szabályrendszerén vagy ez csak a 2028-ban kezdődő új KAP ciklusra tud nagyobb hatással lenni. A mostani Európai Parlamenti többség jelenleg ugyanis egyáltalán nem mezőgazdaság-barát, hiszen kifejezetten a gazdálkodók munkájának eredményes végzése ellen ható döntéseket hoztak az elmúlt években.

- Hogyan sikerült a magyar gazdák gondjain enyhítenie a tárcának?

- A 2023-as év a legtöbb gazdaság esetében arról szólt, hogy a megmaradásához, a termeléséhez szükséges pénzügyi eszközöket kellett biztosítanunk. Ennek kapcsán két dolgot érdemes kiemelni. Egyik oldalról nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a tavalyi kérelmekhez kapcsolódóan előleget tudjunk fizetni. Éppen ezért – függetlenül attól, hogy új támogatási, ellenőrzési rendszer van –305 milliárd forintot sikerült a Magyar Államkincstáron keresztül kifizetni a terület- és állatalapú közvetlen támogatásokhoz kapcsolódóan. 2023 végéig a gazdálkodók 82 százalékához eljutottak a kifizetések, így biztos vagyok abban, hogy ez a forrás komolyan segítette a gazdálkodókat a forgóeszköz-igényük finanszírozásában. A másik fontos dolog, hogy elindulhatott az Agrár Széchenyi Kártya Max Plusz program, amely mindössze évi 5 százalékos kamatteherrel jár az erős állami támogatásnak köszönhető. Ez a kamattámogatás az idei év júniusáig érhető el, az addig megkötött hitelszerződésekhez jár a kiemelt segítség. Egyébként itt kell említenem, hogy a magyar mezőgazdaságban a forgóeszköz hitelek 80 százaléka kamattámogatott hitelből biztosított. A feldolgozóipar számára pedig ezen felül is számos államilag kamattámogatott hitelkonstrukció vehető igénybe.

- Lesznek-e új támogatott hitelkonstrukciók?

- Most a 2024. évi beruházási pályázatoknál azon dolgozunk, hogy a fejlesztésekhez igénybe venni kívánt hitelek kamatköltségeit is elszámolhatóvá és így támogathatóvá tegyük. Ehhez egyeztetnünk kellett az Európai Bizottsággal és még egyeztetnünk kell a hazai hitelintézetekkel. Mi szeretnénk, ha minél több beruházási projekt valósulhatna meg az ágazatban, hiszen soha ennyi forrás nem állt még rendelkezésre a fejlesztésekhez azzal, hogy a magyar kormány 80 százalékos nemzeti támogatást nyújt a magyar gazdatársadalomnak.

- Nagy István miniszter úrtól idézem, hogy változtatásokra van szükség, a gazdálkodóknak is változtatniuk kell az elkövetkezendő időszakban. Miben, hogy kell változni?

- Az elmúlt két évben, az orosz-ukrán háború okán felborult az európai gabonapiac korábbi két évtizedben kialakult egyensúlya. Jelenleg még azt sem tudjuk, hogy mi lesz a háború végkimenetele. Nem tudjuk, hogy az Ukrajna számára elindított uniós tagfelvételi lehetőség milyen feltételeket fog támasztani az ukrán mezőgazdaság irányába. Akkor vagyunk előrelátóak, ha felkészülünk arra, hogy a jelenlegi piaci helyzet tartósan velünk marad. Ezért is fogalmazunk meg olyan javaslatokat a gazdálkodóink számára - különösen azoknak, akik erősen kitettek a szántóföldi növénytermesztésben sok tekintetben nem is tisztességes versenynek -, hogy és miképpen lehet az új piaci, gazdasági helyzethez alkalmazkodni. Ha nem változik a helyzet, akkor várhatóan folyamatosan számolni kell az uniós piacainkon a konvencionális gabona- és olajos mag piaci szegmensben a jelenlegi alacsony áron értékesíthető ukrán termékekkel. Fontos, hogy az ide termelő gazdálkodók tudatosan növeljék a termelésük hatékonyságát, amit optimalizált input-, valamint precíziós gazdálkodással érhetnek el. Van olyan alternatíva is, hogy abban a piaci szegmensben kell növényt termeszteni, amelyben a kommersz ukrán termény nem lehet versenytárs  Ez a prémium minőséget jelenti. Ezen a piacon stabilabbak az értékesítési lehetőségek. A harmadik lehetőség, amit hangsúlyozni szoktam különösen a kis- és közepes termelők esetében, hogy diverzifikálják a termelési szerkezetet. Olyan növényeket kell bevonni a termelésbe, amelyek nem függnek az ukrán termények árától. Ilyen például a vetőmag, a szója vagy éppen a pillangós növények. Mérlegelhető alternatíva az is, hogy az agrártámogatási rendszerben lévő környezeti kompenzációs termelési formák közül választanak a termelők.

- Az ukrán gabonánál kimutattak GMO tartalmat. A magyar gabona GMO-mentes. Miért nem lehet ezt a különbséget a piacon érvényesíteni?

- Egyedül a szója esetében látom azt, hogy a piac értékeli a GMO-mentességet. A többi terméknél ez nem tapasztalható, mert számos uniós tagországban nem igazán foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Magyarország szigorú, következetes GMO-ellenes stratégiát folytat, melyhez ragaszkodunk.

- Milyen állapotban „fordult rá” az új évre az ágazat?

- Bízunk abban, hogy a gabona és az olajos növények exportja erőteljesebben megindulhat, és folyamatosan kiürülnek a tárolók, így felkészülhetünk az idei termények befogadására. A finanszírozási helyzet feszültségei is enyhülni látszanak, illetve az input anyagok piacán is stabilizálódtak az árszintek. Így talán könnyebb tervezni. Persze, az ukrán termékek nyomásával idén is számolni kell, ezért is van szükség a változtatásokra.

- Idén indul az új támogatási rendszer, a pályázati kiírások. Képes-e az ágazat felhasználni a fejlesztésre szánt 1500 milliárd forintot, amihez 50 százalékos önerő szükséges?

- Valóban, idén tavasszal indulnak el az új vidékfejlesztési pályázatok a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között, amely ciklus 2027-ig tart. Az 1500 milliárd forintot értelmesen, hasznosan, hatékonyan szeretnénk felhasználni. Tavaly októberben közzétettük a pályázati kiírások menetrendjét annak érdekében, hogy a gazdálkodók fel tudjanak készülni a saját fejlesztéseik megvalósítására. Bízunk abban, hogy a gazdálkodók mindegyikéhez eljutott ez a menetrend. Újdonság, hogy a gazdálkodók számára meg tudjuk teremteni bizonyos feltételek között a biztosítékmentes előleghez jutás lehetőségét a beruházásaikhoz. Dolgozunk azon, hogy a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatók legyenek. A pályázati felhívásokat egyébként nem egyszer, hanem legalább még egy alkalommal fogjuk megnyitni ebben a ciklusban, így később is mód nyílik pályázni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai