Az agráriumban elengedhetetlen a hozzáadott érték növelése

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | Szerző: Hajtungy, 2024/03/02

Papp Zsolt György
az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika Végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára

- Helyettes államtitkár úr, először tisztázzuk az anyagiakat. Mennyi pénz áll rendelkezésre a KAP-ban az elkövetkezendő öt évben?

- Az elkövetkezendő öt év költségvetése a hazai KAP-ban összesen 14,7 milliárd euró, ami magyar forintban nagyságrendileg 5400 milliárd forintot jelent. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, az Európai Uniótól mintegy 8,46 milliárd euró forrás érkezik. A KAP forrásait két pilléren osztjuk el. Az I. pillér teljes költségvetése 6,84 milliárd euró, azaz (365 forintos euróárfolyamon számolva) 2497 milliárd forint. Ezen belül a közvetlen támogatásokra fordítható összeg 6,63 milliárd euró, azaz 2421 milliárd forint, ami teljes egészében uniós forrásból érkezik. Az I. pillér a terület- és állatalapú támogatásokat tartalmazza, azokat, amelyeknek a döntő többségét a gazdálkodók egységes kérelemben igénylik áprilisban. Ennek történik meg az előleg fizetése október 16-át követően.
A II. pilléres vidékfejlesztésre 7,93 milliárd euró, azaz 2896 milliárd forint jut. Ebből az uniós forrás mindössze 20,6 százalék, 1,63 milliárd euró, azaz 597 milliárd forint. A fennmaradó 79,4 százalékát - kormányzati döntés alapján - hazai forrásból fedezzük, amelynek teljes összege a következő 5 évre 6,3 milliárd euró, azaz 2298 milliárd forint. A példátlan mértékű, maximálisan nyújtható hazai társfinanszírozás alkalmazásával a magyar kormány célja a vidékfejlesztési források növelése, ezáltal pedig a hazai agrárium további, nagyfokú fejlesztése.

- Mire használhatjuk fel a II. pillér forrásait?

- A vidékfejlesztési forrásokat három területre érdemes bontani. Az első terület a gazdaságfejlesztésé, mondhatni a beruházásoké, itt a keretösszeg több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre megy. A második halmaz az összes forrás 36 százalékát használja fel, ez több mint 1000 milliárd forint, s a környezettudatos, fenntarthatósági, zöld célok megvalósítását szolgálja majd. Ezeknek a fejlesztéseknek a jelentős hányada több éves támogatási ciklust foglal magában. A harmadik halmaz a vidékfejlesztési forrásokat tartalmazza, ezekre az intézkedésekre 300 milliárd forintot szánunk. Ennek keretében az önkormányzati, egyházi kezdeményezéseket, a kis- és családi gazdaságok segítését, a helyi piacok létrejöttét, valamint – s ez a nagy szegmens – a LEADER programot támogatjuk. A LEADER programban, az elmúlt ciklusban 103 helyi akciócsoport végezte a munkát, aminek köszönhetően közel 13,5 ezer darab támogatói okirat született, ami 66,5 milliárd forintnyi támogatás odaítélését jelenti. A támogatások okos felhasználásával a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszerese nőhet az évtized végére.

- Szóljunk részletesen a II. pillér gazdasági fejlődését szolgáló szakpolitikai céljairól. Milyen beruházásokat támogatnak? 

- A kormány figyelembe véve a felgyorsult világfolyamatokat, úgy döntött, hogy a KAP vidékfejlesztési támogatásainak keretében a legfontosabb fejlesztési prioritás az élelmiszeripar lesz, a mezőgazdaságban pedig egyrészt az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését tűztük ki célul, másrészt a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházási támogatásokat helyezzük előtérbe. Nemzetközi mércével mérve is versenyképes, erőforrás-hatékony, magas hozzáadott értéket termelő innovatív mezőgazdaságot és élelmiszeripart kívánunk létrehozni, amely az eddigieknél ellenállóbbá válik a külső gazdasági sokkhatásokkal, és a termelést közvetlenül sújtó természeti tényezőkkel szemben. Mindennek érdekében kiszámítható, és hatékony eszközökkel kívánjuk segíteni a kis- és közepes agrárgazdaságok, valamint az élelmiszeripar tudás- és technológiaalapú versenyképességét.

Kiemelten kezeljük a kisgazdaságokat, akik számára széles körű lehetőséget kívánunk adni saját gazdaságuk erősítésére, a helyi értékesítésben való aktívabb részvételre vagy éppen a termelési értékláncokban történő részvétel feltételeinek megteremtésére. A kisebb gazdaságok helyzetének erősítése érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzésére. Fontos, hogy értékteremtő gazdálkodás jöjjön létre, különös tekintettel az élelmiszer feldolgozásához kapcsolódó tevékenységek keretében, mert így a termékpályán keletkező jövedelem igazságosabb eloszlása valósul meg. A mezőgazdasági termelésintenzitás további növelése érdekében kiemelten kezeljük az állattenyésztéshez kötődően a baromfi, tej, sertés ágazatot és a kapcsolódó takarmány előállítást, az ipari zöldségtermesztést, a kertészeti kultúrákat, a vetőmagtermesztést és mindezek feldolgozását. Az állattenyésztés esetében a termeléshez kötött támogatásokon, és a beruházási támogatásokon túl az eddiginél jóval szélesebb körben kívánjuk az állatjóléti többletvállalásokhoz kapcsolódó támogatási formákat bevezetni. Mint már említettem, komplexebb beruházásokban gondolkodunk, s a megjelenő felhívások szempontrendszerében növeljük a beruházási projektek pénzügyi megalapozottságának fontosságát, s a fenntarthatósági szempontokat.

 - Mit tartalmaznak a zöld jövőt szolgáló szakpolitikai célok?

 - A zöld felépítményben természetesen megtalálhatók az ágazati támogatások egyes zöld elemei, illetve egyes, főleg az energia- és erőforrás-hatékonyságot, valamint a megújuló energia használatát célzó beruházások, az erdészeti intézkedések az erdőtelepítéstől kezdve az erdészeti környezetvédelmi programig, valamint a genetikai erőforrások megőrzését, és az állatjólétet célzó támogatások is. Javítani szükséges a mezőgazdasági termelés erőforrás-hatékonyságán, arra törekszünk, hogy a gazdálkodók széles rétege használjon környezetkímélő termelési technológiát és eljárásokat, ennek következtében a gazdatársadalom fenntarthatóbb módon kezelje a természeti erőforrásokat. Fontos szempont, hogy mérsékeljük a klímaváltozást, és növekedjen a biológiai sokféleség is. Olyan komplex megközelítést alkalmazunk a környezeti állapot javítását, és a természeti erőforrások fenntartható kezelését szolgáló előírásrendszerünkben, amelynek révén a termelőinket észszerűen ösztönözzük a gazdálkodási gyakorlataik megújítására. Beavatkozásaink révén minden korábbinál erősebb védelmet kap a talaj, és annak szerves anyag tartalma, minden korábbinál erősebben ösztönözzük a vízvisszatartást a talajban, a tájban egyaránt, és nem utolsósorban a vizeink védelmére is nagy hangsúlyt helyezünk.

 - Önnek szívügye a fiatal generációval való foglalkozás, a generációváltás folyamatának felgyorsítása. Ez miképpen jelenik meg a támogatáspolitikában?

 - A megújuló vidéket szolgáló szakpolitikai célokban ez a kormányzati törekvés világosan kiolvasható, hiszen a Stratégiai Tervben nagy súlyt helyezünk a generációváltás ösztönzésére, támogatást nyújtunk ahhoz, hogy az idősebb, az önálló gazdaságot már tovább vinni nem tudó gazdálkodók megnyugtatóan rendezhessék a gazdaságuk sorsát azzal, hogy átadják azt a fiatalabb generáció egy tagjának. Külön támogatjuk az átadó és az átvevő gazda együttműködését, amelynek keretében az átadó, a nyugdíj korhatárt elért gazda támogatást kap az átadás lebonyolításához. Folytatjuk a fiatal (40 év alatti) mezőgazdasági termelők induló támogatását, közkeletű nevén a „fiatal gazda” támogatást, emellett a fiatal mezőgazdasági termelők kiemelt támogatási intenzitás mellett valósíthatják meg beruházásaikat.

 A gazdálkodók több lábon állása erősíti a jövedelembiztonságot, ezért támogatjuk többek közt a gazdálkodói tevékenységek mezőgazdaságon kívüli irányba történő diverzifikációját (pl. turisztikai szolgáltatás), a helyi termelők áruinak értékesítésére szolgáló piacok létesítését, a helyi termékek hasznosítását elősegítő közkonyhák kialakítását, vagy a helyi termelők és a fogyasztók értékesítési közösségeinek létrehozását stb. Ezek a tevékenységek fejlesztik az életszínvonalat meghatározó alapszolgáltatásokat a vidéki térségekben és javítják a helyi foglalkoztatást. Az elkövetkező időszakban kiemelt cél a gazdatársadalom alkalmazkodóképességének növelése, melynek egyik pillérét az információkat hatékonyan közvetítő tudáshálózat megteremtése képezi. Ezt segíti elő a falugazdász hálózat, valamint az ágazati szakmai szervezetek szakértői bázisának megerősítése, az agrár közép- és felsőfokú oktatási intézmények tangazdaságainak modern bemutatóüzemmé fejlesztése, a gazdák képzési programokba történő bevonása.

 - Hány intézkedés fog születni a II. pillér keretében?

 - Az előzetes terveink szerint 69 pályázati felhívásban gondolkodunk, ami azért jó szám, mert az előző ciklusban több mint 120 kiírást jelentettünk meg. Az volt a célunk, hogy próbáljuk meg összevonni, egyszerűsíteni, csökkenteni azokat az adminisztratív terheket, amelyek egy-egy gazdálkodót érintenek. Jó példa rá, hogy az előző ciklusban az ültetvény felhívásban külön volt a telepítés, külön a támrendszer. Nos, ilyen és ehhez hasonló összevonásokra utaltam, mert azt szeretnénk, hogy egy-egy területen a támogatható tevékenységek egy felhívásban, komplex módon jelenjenek meg, így elegendő legyen egy kérelmet benyújtani és egy projektet megvalósítani – ahol erre lehetőség van. Kertészeti példával élve megemlíteném, hogy nem csak az üveg- és hűtőház kialakítására, hanem a technológia mellett a gépek beszerzésére is együtt lehet majd pályázni.

 - Mondhatjuk-e hogy a kevesebb intézkedéssel nem csorbulnak a gazdálkodók pályázati lehetőségei?

 - Nem csorbulnak, a pályázati felhívások előkészítésénél ez volt az egyik legfontosabb szempont, vagyis, hogy ne szűkítsük a lehetőségeket oly módon, hogy egy tevékenységben külön, több projekttel lehessen csak a fejlesztéseket megvalósítani.

 - Kétségtelen tény, hogy Ön, és az Agrárminisz– térium nyitott a párbeszédre, az egyeztetésekre, és széles körű társadalmi egyeztetéseket tartottak már a KAP program kialakításakor…

 - Köszönöm a megjegyzését, örvendetes hogy a külvilág is így látja a szerepünket. Annak érdekében, hogy minden gazdálkodó a számára lehető legmegfelelőbb támogatásokat elérje, az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a folyamatos tájékoztatást. A hazai KAP Stratégiai Terv elfogadását megelőzően is hosszú műhelymunkát végzett a minisztérium a kormányzati portálon, az országos- és szaksajtóban, illetve számos szakmai konferencia keretében közzétette a szabályozási terveket, és információkat. A jövőben is online és jelenléti formában szakmai fórumokat szervez a szaktárca az induló új támogatási rendszeréről, a változásokról és az újdonságokról, amelyekről nyomtatott kiadvány is készült az Agrárkamarával együttműködésben. Folyamatosan kapnak felkészítést a falugazdászok, az idei év elejétől pedig egy tematikus honlap ugyancsak az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatos információk közzétételét szolgálja majd. Az egyeztetések lezárása után a felhívást elküldjük a monitoring bizottság tagjainak, s ezután bocsájtjuk társadalmasításra.

 - Mennyire kötött a mozgásterük az uniós előírások betartása miatt?

 - Minden esetben meg kell felelni az uniós szabályozásnak. De óriási mozgásteret biztosít az, hogy a magyar kormány 80 százalékos nemzeti hozzájárulást rendelt a vidékfejlesztési uniós forrásokhoz. Így akkora összeg áll az agrárium rendelkezésére, amelyre eddig nem volt példa.

 - Valóban, ekkora összeggel még nem rendelkezett egyetlen KAP forrás sem, de ez az ágazat szereplőire is nagy nyomást gyakorol azzal, hogy az önerőt elő kell teremteniük. Ehhez viszont elkerülhetetlen a kedvező hitelkonstrukció, ami most nem áll rendelkezésre. Tárgyalnak-e erről a bankokkal?

 - Alap esetben a támogatottság intenzitása 50 százalékos, ami további 15 százalékkal növekedhet a fiatal gazda, illetve a gazdaságot átvevő gazdálkodók esetében, de az ökotermelők is 10 százalékkal növelt támogatásra számíthatnak. A kedvező hitelkonstrukciókra azért van nagy szükség, mert minden projekt utólagosan finanszírozott, vagyis a gazdálkodó csak a projekt megvalósítása után kapja meg a teljes beruházási összeget. De hogy lesz-e, kamattámogatás, azt még nem tudom megmondani, dolgozunk rajta, de ez függ az Európai Unió jóváhagyásától is.

 - Felgyorsul-e a pályázati elbírálás, a kifizetés menete?

 - Számos egyszerűsítést vezetünk be annak érdekében, hogy tartani tudjuk a határidőket, és ne csússzunk ki az elvárt néhány hónapos döntéshozatali mechanizmusból. Szeretnénk egy-egy támogatási kérelmet – amennyiben nincs szükség hiánypótlásra – 2,5 hónap alatt elbírálni, s ha hiánypótlásra van szükség, akkor négy hónapra tolódik ki ez az idő. De jó támogatási kérelmeket kell a gazdálkodóknak is beadniuk ahhoz, hogy ezt a négy hónapot tartani tudjuk, és a támogatási döntéseket kézbesíthessük. Ugyanakkor a pályázati felhívások meghirdetése és a kérelmek beadása között legalább 30 napot szeretnénk biztosítani a gazdálkodók felkészülésére.

 - Végezetül mit javasolt a gazdáknak? Mikorra várható az első II. pilléres pályázati felhívás?

 - Az idei év első felében már jelennek meg pályázati felhívások. A tervezett menetrendet már nyilvánosságra hoztuk, ennek mentén arra kérjük a gazdákat, hogy már most tájékozódjanak, és a fejlesztési elképzeléseiket már most tervezzék meg, hogy ne kelljen versenyt futniuk az idővel. Az Irányító Hatóság munkatársai azon lesznek, hogy e viszonylag rövid idő, öt év alatt, hatékonyan, jól használjuk fel a meglévő óriási támogatási forrást. A magyar kormány számára a vidék jövőjének alakítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is alapvető fontosságú. A támogatáspolitika célja, hogy megújítsuk Magyarország vidéki területeinek gazdaságát, és az ott élő honfitársaink számára vonzó életkörülményeket és munkalehetőséget biztosítsunk. A vidéki Magyarország számára a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, az élelmiszer feldolgozás, és a kapcsolódó gazdasági ágazatok gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlődése olyan lehetőséget jelent, amelynek révén saját erőforrásaira építve képes értéket teremteni és megélhetést biztosítani. A magyar vidéki térségek jelentős része komparatív előnyökkel, felhalmozott tudással rendelkezik a mezőgazdasághoz kapcsoló gazdasági tevékenységek tekintetében, erre érdemes és kell építeni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai