Lesz-e előrelépés a vadkár rendezésében?

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Agrárium infó, 2024/03/03

GYŐRFFY BALÁZS
a NAK elnöke

Győrffy Balázs szűk körű sajtótájékoztatón avatta be az újságírókat a javaslatának a lényegébe. A NAK a gazdálkodók érdekeit képviseli, mert az elmúlt két évtizedben szinte folyamatosan emelkedett a vadkárok mértéke, ugyanakkor régi probléma, hogy annak csak töredékét térítik meg a gazdálkodók számára. Évente körülbelül 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak kártétele miatt hazánkban, aminek mostani értéke 21 milliárd forint. A drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása: hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt, napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években. 

Prof. Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, a MATE VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője a 30. FeHoVa-n „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” címmel megrendezett konferencián is megerősítette, hogy olyan helyeken (síkvidéki nyílt mezőgazdasági területeken) is folyamatosan nőtt a vadpopuláció úgy a vaddisznó, mint a gím- és dámszarvas esetében, ahol a vadnak semmi keresnivalója nincs, s amelyek egyébként nem a fajok tipikus élőhelyei. Mára a gím-, a dámszarvas és a vaddisznó minden olyan területet belakott az országban, amit belakhatott. A professzor azt is hangsúlyozta, hogy a nagyvadállomány létszáma nem a vadeltartó képességen, hanem inkább a tűrőképességen alapuló kérdés. Itt ütközik egymásba a pénzügyi-gazdasági, vagyis az ökonómiai kérdés a biológiai-ökológia kérdéskörrel. Tudományos számítások szerint összesen mintegy 800 ezer nagyvad él hazánkban, ez a felduzzadt állomány évente 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el. Ennek mindössze 8 százalékát (110 ezer tonnát) juttatják ki vadtakarmányként a területükre a vadgazdálkodási egységek, a többit az erdőből és a szántóföldekről fogyasztja el a vad.

Az elszaporodott nagyvadállományt gyakorlatilag a mezőgazdasági gazdálkodók, és az erdőgazdaságok tartják fenn. A gazdák pedig joggal várhatják el, hogy a nagyvad táplálkozásával okozott évi 21 milliárd forintnyi veszteséget megtérítsék számukra. A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni. Az agrárgazdasági kamara ezért úgy döntött, hogy céget alapít, ami ahhoz szükséges, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseit, és lefolytassa a vadásztársaságokkal az eljárásokat. A NAK ezzel szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászatra jogosultaktól a gazdálkodói követelések teljesítése tekintetében.

- Mi abból indultunk ki, hogy a vadak által elfogyasztott táplálék a fele annak, amit mező- és erdőgazdasági szempontból hasznosított területen fogyasztanak el, tehát ez ott tényleges kárt okoz. A törvény szerint ennek a kárnak a 10 százalékát a gazdálkodó köteles tűrni. Ha ebből a 21 milliárdból levonjuk ezt a 10 százalékot, még a fennmaradó összeghez képest is óriási a különbség a megfizetett és ki nem fizetett kár között. Tény, hogy a gazdálkodók nem tudják vagy nem akarják érvényesíteni a vadkárt, mert az nekik társadalmi konfrontációt és sok utánjárást jelent. Viszont az elmúlt évek meglehetősen súlyos, az agrárgazdaságot nem kímélő változásainak hatására a gazdálkodóknak ez ma már vállalhatatlan nagy terhet jelent. Úgy gondoltuk, hogy nekünk, mint ennek az ágazatnak a legnagyobb hatáskörrel és legszélesebb tagsággal rendelkező szervezete, kötelességünk tenni valamit, ami segíti a tagjainkat a jogos vadkárigények elszámolásában, - fogalmazott az elnök. 

A Kamara által működtetett cég, ha kell, már a bírósági szakaszba lépés előtt, annak minden terhével együtt átveszi az ügyet a gazdáktól. Ha bíróságra kerül az ügy, akkor a NAK által létrehozandó cég lesz a peres fél, amely előzetesen már átvállalja a vadkárigényt a károsulttól, vállalva a perrel járó anyagi és jogi terheket. És mivel ezt alapvetően nonprofit feladatként értelmezik a Kamaránál, ezért abban érdekeltek, hogy a megegyezések még a bírói szakaszba lépés előtt létrejöjjenek. Első lépésként abba az irányba terelnék a problémát, hogy az érintett felek próbáljanak meg egymással megegyezni, mert mindenkinek az a legjobb, ha nem pereskednek és nem kérik ki harmadik fél segítségét.

Győrffy Balázs azt is kiemelte, hogy semmilyen formában nem akarnak új szabályokat bevezetni, mivel a jelenlegiekkel is megoldható a vadkár kényes kérdése, hiszen sem a vadászatra jogosultnak, sem pedig mező-, illetve erdőgazdálkodónak nem keletkezik egyetlen új jogosultsága vagy kötelezettsége sem. A meglevő jogszabályi kereteken belül kívánják a tagok érdekeit képviselni. Az elnök azt is kiemelte, hogy nem elhanyagolható a száma azon vadászatra jogosult személyeknek sem, akik teljesen korrekt módon partnerségre és együttműködésre törekednek a gazdálkodókkal. Szerinte mind a két félnek ez a megfelelő együttműködés az érdeke, hogy a vadkár a lehető legkisebb mértékben sújtsa őket.

Hogy milyen ügyeket képvisel a NAK cége, az azon múlik, hogy jogszerűen igazolható-e a vadkárigény. A vadkár igazolását a NAK szakemberei végzik el, s ők igazolják annak jogszerűségét. Ha a vadkár érvényesítésének jogszabályi gátja van, azt az esetet a Kamara sem vállalja fel. A vadászatra jogosult érdekeit, cselekvéseit is mérlegelik, s csak a bíróságon is érvényesíthető vadkárokkal fognak foglalkozni. Az elnök a gazdálkodók figyelmét is felhívta arra, hogy az ügyük átvállalásával továbbra is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a vadkárokat megelőzzék, ami a törvényben pontosan szerepel. A Kamara fontos feladatának tartja a gazdálkodó e téren történő képzését, ezért a teljes országot lefedő falugazdász-hálózatot felkészítik arra, hogy tájékoztassák a károsult gazdákat a vadkárok észlelése után szükséges teendőkről, lehetőségekről, mivel nem az a cél, hogy több peres ügy legyen, hanem épp az ellenkezője az igaz. „Azt szeretnénk elérni, hogy a felek megegyezzenek, és a gazdálkodók mihamarabb, pereskedés nélkül hozzájussanak a jogos vadkárigényeikhez. Úgy hiszem, a gazdák érdekérvényesítő képessége jelentősen erősödik majd ezzel az új felállással”, hangsúlyozta végezetül Győrffy Balázs.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai