Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K, 2024/03/04
Alkalmazkodni kell a piaci és éghajlati körülményekhez, a gabona- és olajosnövény-termelőknek pedig csak akkor szabad kitartaniuk ezeknél a kultúráknál, ha megfelelő a hatékonyságuk, ugyanakkor a terület 20-30 százalékán érdemes alternatív növények termelésébe belefogni – szűrhető le a AGROmashEXPO és AgrárgépShow nemzetközi kiállítás szakmai konferenciáin elhangzottakból. Az immár a Hungexpo mind a nyolc pavilonját elfoglaló gépészeti és technológiai bemutatón Nagy István agrárminiszter beruházásra biztatta a gazdálkodókat. A kiállított gépek valóban a legkorszerűbb technológiákat jelenítették meg, a termelők érdeklődése is kimagasló, de az igazi áttörést a beruházási pályázatok hozhatják majd meg.

A januárban rendezett 42. AGROmashEXPO és AgrárgépShow-ra több mint 40 ezer látogató érkezett. De nem csak ezzel döntött rekordot az idei kiállítás, hanem a 37 ezer négyzetméternyi kiállítási területtel, a 300 kiállítóval, és azzal is, hogy immár a Hungexpo mind a nyolc pavilonját elfoglalta. A gépkiállítás a legnagyobb hazai agrárrendezvény, amelyen a mezőgazdaság minden ágazata és összes jelentős szakmai szervezete képviseltette magát, és ott voltak a legfontosabb gép- és termékforgalmazók is. A kiállítóktól tehát első kézből kaphattak információkat a fejlesztést tervező gazdálkodók, és a szakmai konferenciákon is az adott területeket legjobban ismerő szakemberek, illetve a hatóságok képviselői osztották meg tudásukat.
A felvonultatott gépek széles kínálatról árulkodnak. Ahogy Nagy István fogalmazott: a kiállítók megmutatták a jelenben a jövőt, de a gazdálkodók számára az is jó hír volt, hogy a miniszter nyomatékosította: rendelkezésre állnak a szükséges források, lesz támogatás a fejlesztésekhez. A Közös Agrárpolitika (KAP) most futó ciklusában 2027-ig 2900 milliárd forint kerülhet támogatásként az agrárágazatba, hogy az agrártermelők megvásárolhassák a legmodernebb technológiákat, és növeljék versenyképességüket. Utóbbi viszont fejlesztések nélkül nem fog menni, ezért a miniszter mindenkit arra buzdított: merjenek beruházni!
A siker receptjében most a fejlesztések mellett az alkalmazkodás és a változás is kulcsszavak. Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy vannak fajsúlyosabb ügyek a támogatásoknál: a piaci viszonyok, az arra adott reakciók és a szektor alkalmazkodó-képessége a dotációknál is jobban befolyásolják a szántóföldi növénytermesztést, ezért az ágazatban dolgozóknak alkalmazkodási stratégiákat kell kidolgozniuk. Bár az orosz-ukrán háború még tart, és annak hatásait nem látjuk pontosan, az biztos: azokban a szántóföldi termékkörökben, amelyekben az oroszok és az ukránok is termelnek, csak akkor érdemes gazdálkodni, ha hatékonyak vagyunk – nyomatékosította. A hatékonyság növeléséhez nélkülözhetetlenek a precíziós eszközök használata, a digitalizáció, de ezeken kívül is léteznek módszerek, amelyekben más európai versenytársaink jóval előrébb tartanak. Ez pedig az összefogás: a francia szántóföldi növénytermesztők 80 százaléka szövetkezetben gazdálkodik, Németországban pedig a gazdálkodók kétharmada tesz így. Ebben nagy a lemaradásunk, és a változásban ennek a hátránynak a csökkentése is beleértendő – szűrhető le az államtitkár szavaiból.
A változás persze termékszerkezet-váltást is jelent – ahogy az államtitkár fogalmazott: most az foglalkoztat mindenkit, hogy van-e menekülés a szántóföldi növénytermesztésre jellemző tömegtermék-kínálatból. Azt már talán mindenki belátta, hogy érdemes csökkenteni a gabona- és az olajosnövény-kitettséget. Ezek piacaira ugyanis a magyar folyamatoknak nincs hatásuk, ezeket alapvetően a külföldi piacok rángatják. A magyar exportlehetőségeket például alapvetően határozza meg, hogy a Fekete-tengeren mennyi gabona szállítására van lehetőség, és hogy az orosz termény eljut-e Afrikába. Ezek mind tőlünk független dolgok, hogy az időjárást ne is említsük, így érdemes azzal kísérletezni., hogy a terület 20-30 százalékán alternatív növényeket vetnek. Érdemes olyan termékekben gondolkodni, amelyeknél növelhető a hozzáadott érték, ugyanis a magasabb minőségű termékek piaca biztosabb. A szóba jöhető kultúrák – például szója, mák, lucerna, zöldségek – nagy részének művelésére alkalmas lehet gabonater–mesztőknél meglévő géppark, de nyilván lesz, amikor technológiaváltásra is szükség lesz. A kiállításon több szakmai konferencián is felszólaltak az agrártárca képviselői, akik azt is tudatosították, hogy a több lábon állást is támogatják majd az idén megjelenő pályázatokkal.
A változás pedig nem csak a gazdálkodókra, hanem az agrárkormányzatra is érvényes, legalábbis erre utal, hogy az előző évi tapasztalatok alapján a minisztérium az idei egységes kérelemben és az Agro-ökológiai programban (AÖP) is változtatásokat tervez. Az egységes kérelmeknél például egyszerűsítik a másodvetés betakarításának bejelentését, az AÖP előírásait nem teljesítő termelők számára pedig sávos szankciórendszert vezetnek be, vagyis az ilyen gazdálkodók ezentúl nem feltétlenül esnek el a teljes támogatástól.
Az államtitkár kitért arra is, hogy valamennyi támogatási konstrukció esetében széles körű szakmai egyeztetést folytatnak. A meghirdetendő pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a gazdaságok számára, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva hatékonyabbá tegyék a termelésüket, vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.
Az idei Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési díj pályázatokon ezúttal is Digitalizáció, Gépesítés, Imput/Szolgáltatás kategóriákban lehetett nevezni. Idén is az előző évekhez hasonló volt az érdeklődés és a pályázati kedv, de mint mindig, a gépek kiállíthatóságának bizonytalansága, a megfelelő dokumentáció hiánya, több visszalépést eredményezett az utolsó pillanatban. Ennek ellenére komoly verseny alakult ki, elsősorban a Nemzetközi díjakért, Gépesítés kategóriában, de a Digitalizáció is egyre nagyobb szerephez jut a versengésben. Az összes pályázat közül több, mint egyharmad volt a Hazai díjért indulók aránya. A szakmai zsűri a kétkörös, komoly vitákat sem nélkülöző bírálat után az alábbi döntést hozta: 3 pályázat nyert Nagydíjat, 6 Különdíjat kapott és 19-en Prémium oklevélben részesültek.
A Nagydíjasok, melyek közül 1 Hazai és 2 Nemzetközi díjat kapott:
Hazai Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
Farmgép Fejlesztő és Gépgyártó Kft. - Kertitox - ISM Drone Field Base.
Nemzetközi Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
AXIÁL Kft. - CLAAS XERION 12.650 TERRA TRAC traktor;
Nemzetközi Termékfejlesztési díj, digitalizáció kategóriában:
Vaderstad Kft. - Väderstad E-Services rendszer E-Control vezérléssel Opus és TopDown kultivátorokhoz.
Különdíjban 3 Hazai és 3 Nemzetközi díjra pályázó részesült:
Hazai Termékfejlesztési díj, digitalizáció kategóriában:
KITE Zrt. – PGR öntözésirányítási rendszere és alkalmazása.
Hazai Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
Amazonen-Werke Kft. - Tyrok 400 OL tarlón járó félig-függesztett váltva forgató eke; Fliegl Abda Gépgyártó Kft. - Fliegl VARIO ULW 25 egytengelyes átrakókocsi.
Nemzetközi Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
Agrotec Magyarország Kft. - New Holland T7.340 Heavy Duty PLM Intelligence erőgép; AXIÁL Kft. - Manitou MLT 850-145 V+ teleszkópos rakodógép; KITE Zrt. – John Deere See & Spray gyomfelismerés alapú permetezés (John Deere 612R önjáró permetező).
Prémium oklevelet 5 Hazai és 14 Nemzetközi díjra pályázó kapott.
Kezd trendi lenni az agrárgépészet
A mezőgazdaság más ágazatokénál is égetőbb munkaerőhiánya köztudott dolog, ezen belül pedig az agrárgépészek sem állnak jól. Az Agrárközgazdasági Intézet 2002-es felmérése is azt mutatta, hogy agrárszakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb hiány gépkezelőkből van. Ezen próbál már jó ideje segíteni a a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ), amely az utánpótlás-hiány csökkentése érdekében „Legyél te is agrárgépész!” címmel indított programot, azzal a céllal, hogy a fiatalok körében népszerűsítse ezt a szakmát. A kitartás a jelek szerint meghozza az eredményt is: ahogyan azt Harsányi Zsolt, a szövetség elnöke AGROmashEXPO megnyitóján elmondta, a programnak köszönhetően 2015 óta közel ötszörösére emelkedett az agrárgépész-szakiskolákba jelentkezők száma. A mezőgazdasági eszközözök fejlődése csak ezalatt a néhány év alatt is ugrásszerű volt, ezért a MEGFOSZ újabb szintet lép a programmal, és egy tehetséggondozó programot is bevezet, amelyben a legkorszerűbb technológiákat teszik elérhetővé a fiatalok számára. Az AGROmashEXPO pedig kiváló alkalom volt a kedvcsinálásra, hiszen a MEGFOSZ és a Hungexpo támogatásával háromezer diák látogatott el a kiállításra, és személyesen is ízelítőt kaphatott a legújabb gépcsodákból.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza