2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

AGROmashEXPO: jelenben a jövő

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K, 2024/03/04

Alkalmazkodni kell a piaci és éghajlati körülményekhez, a gabona- és olajosnövény-termelőknek pedig csak akkor szabad kitartaniuk ezeknél a kultúráknál, ha megfelelő a hatékonyságuk, ugyanakkor a terület 20-30 százalékán érdemes alternatív növények termelésébe belefogni – szűrhető le a AGROmashEXPO és AgrárgépShow nemzetközi kiállítás szakmai konferenciáin elhangzottakból. Az immár a Hungexpo mind a nyolc pavilonját elfoglaló gépészeti és technológiai bemutatón Nagy István agrárminiszter beruházásra biztatta a gazdálkodókat. A kiállított gépek valóban a legkorszerűbb technológiákat jelenítették meg, a termelők érdeklődése is kimagasló, de az igazi áttörést a beruházási pályázatok hozhatják majd meg.

A januárban rendezett 42. AGROmashEXPO és AgrárgépShow-ra több mint 40 ezer látogató érkezett. De nem csak ezzel döntött rekordot az idei kiállítás, hanem a 37 ezer négyzetméternyi kiállítási területtel, a 300 kiállítóval, és azzal is, hogy immár a Hungexpo mind a nyolc pavilonját elfoglalta. A gépkiállítás a legnagyobb hazai agrárrendezvény, amelyen a mezőgazdaság minden ágazata és összes jelentős szakmai szervezete képviseltette magát, és ott voltak a legfontosabb gép- és termékforgalmazók is. A kiállítóktól tehát első kézből kaphattak információkat a fejlesztést tervező gazdálkodók, és a szakmai konferenciákon is az adott területeket legjobban ismerő szakemberek, illetve a hatóságok képviselői osztották meg tudásukat. 

Alkalmazkodás és változás

A felvonultatott gépek széles kínálatról árulkodnak. Ahogy Nagy István fogalmazott: a kiállítók megmutatták a jelenben a jövőt, de a gazdálkodók számára az is jó hír volt, hogy a miniszter nyomatékosította: rendelkezésre állnak a szükséges források, lesz támogatás a fejlesztésekhez. A Közös Agrárpolitika (KAP) most futó ciklusában 2027-ig 2900 milliárd forint kerülhet támogatásként az agrárágazatba, hogy az agrártermelők megvásárolhassák a legmodernebb technológiákat, és növeljék versenyképességüket. Utóbbi viszont fejlesztések nélkül nem fog menni, ezért a miniszter mindenkit arra buzdított: merjenek beruházni!

A siker receptjében most a fejlesztések mellett az alkalmazkodás és a változás is kulcsszavak. Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy vannak fajsúlyosabb ügyek a támogatásoknál: a piaci viszonyok, az arra adott reakciók és a szektor alkalmazkodó-képessége a dotációknál is jobban befolyásolják a szántóföldi növénytermesztést, ezért az ágazatban dolgozóknak alkalmazkodási stratégiákat kell kidolgozniuk. Bár az orosz-ukrán háború még tart, és annak hatásait nem látjuk pontosan, az biztos: azokban a szántóföldi termékkörökben, amelyekben az oroszok és az ukránok is termelnek, csak akkor érdemes gazdálkodni, ha hatékonyak vagyunk – nyomatékosította. A hatékonyság növeléséhez nélkülözhetetlenek a precíziós eszközök használata, a digitalizáció, de ezeken kívül is léteznek módszerek, amelyekben más európai versenytársaink jóval előrébb tartanak. Ez pedig az összefogás: a francia szántóföldi növénytermesztők 80 százaléka szövetkezetben gazdálkodik, Németországban pedig a gazdálkodók kétharmada tesz így. Ebben nagy a lemaradásunk, és a változásban ennek a hátránynak a csökkentése is beleértendő – szűrhető le az államtitkár szavaiból. 

Több lábon kell állni

A változás persze termékszerkezet-váltást is jelent – ahogy az államtitkár fogalmazott: most az foglalkoztat mindenkit, hogy van-e menekülés a szántóföldi növénytermesztésre jellemző tömegtermék-kínálatból. Azt már talán mindenki belátta, hogy érdemes csökkenteni a gabona- és az olajosnövény-kitettséget. Ezek piacaira ugyanis a magyar folyamatoknak nincs hatásuk, ezeket alapvetően a külföldi piacok rángatják. A magyar exportlehetőségeket például alapvetően határozza meg, hogy a Fekete-tengeren mennyi gabona szállítására van lehetőség, és hogy az orosz termény eljut-e Afrikába. Ezek mind tőlünk független dolgok, hogy az időjárást ne is említsük, így érdemes azzal kísérletezni., hogy a terület 20-30 százalékán alternatív növényeket vetnek. Érdemes olyan termékekben gondolkodni, amelyeknél növelhető a hozzáadott érték, ugyanis a magasabb minőségű termékek piaca biztosabb. A szóba jöhető kultúrák – például szója, mák, lucerna, zöldségek – nagy részének művelésére alkalmas lehet gabonater–mesztőknél meglévő géppark, de nyilván lesz, amikor technológiaváltásra is szükség lesz. A kiállításon több szakmai konferencián is felszólaltak az agrártárca képviselői, akik azt is tudatosították, hogy a több lábon állást is támogatják majd az idén megjelenő pályázatokkal.

Könnyítések a támogatási adminisztrációban

A változás pedig nem csak a gazdálkodókra, hanem az agrárkormányzatra is érvényes, legalábbis erre utal, hogy az előző évi tapasztalatok alapján a minisztérium az idei egységes kérelemben és az Agro-ökológiai programban (AÖP) is változtatásokat tervez. Az egységes kérelmeknél például egyszerűsítik a másodvetés betakarításának bejelentését, az AÖP előírásait nem teljesítő termelők számára pedig sávos szankciórendszert vezetnek be, vagyis az ilyen gazdálkodók ezentúl nem feltétlenül esnek el a teljes támogatástól.

Az államtitkár kitért arra is, hogy valamennyi támogatási konstrukció esetében széles körű szakmai egyeztetést folytatnak. A meghirdetendő pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a gazdaságok számára, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva hatékonyabbá tegyék a termelésüket, vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.

A 2024. évi AGROmashEXPO és AgrárgépShow Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési díj nyertesei

Az idei Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési díj pályázatokon ezúttal is Digitalizáció, Gépesítés, Imput/Szolgáltatás kategóriákban lehetett nevezni. Idén is az előző évekhez hasonló volt az érdeklődés és a pályázati kedv, de mint mindig, a gépek kiállíthatóságának bizonytalansága, a megfelelő dokumentáció hiánya, több visszalépést eredményezett az utolsó pillanatban. Ennek ellenére komoly verseny alakult ki, elsősorban a Nemzetközi díjakért, Gépesítés kategóriában, de a Digitalizáció is egyre nagyobb szerephez jut a versengésben. Az összes pályázat közül több, mint egyharmad volt a Hazai díjért indulók aránya. A szakmai zsűri a kétkörös, komoly vitákat sem nélkülöző bírálat után az alábbi döntést hozta: 3 pályázat nyert Nagydíjat, 6 Különdíjat kapott és 19-en Prémium oklevélben részesültek.

A Nagydíjasok, melyek közül 1 Hazai és 2 Nemzetközi díjat kapott:

Hazai Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
Farmgép Fejlesztő és Gépgyártó Kft. - Kertitox - ISM Drone Field Base.

Nemzetközi Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
AXIÁL Kft. - CLAAS XERION 12.650 TERRA TRAC traktor;

Nemzetközi Termékfejlesztési díj, digitalizáció kategóriában:
Vaderstad Kft. - Väderstad E-Services rendszer E-Control vezérléssel Opus és TopDown kultivátorokhoz.

Különdíjban 3 Hazai és 3 Nemzetközi díjra pályázó részesült:

Hazai Termékfejlesztési díj, digitalizáció kategóriában:
KITE Zrt. – PGR öntözésirányítási rendszere és alkalmazása.

Hazai Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
Amazonen-Werke Kft. - Tyrok 400 OL tarlón járó félig-függesztett váltva forgató eke; Fliegl Abda Gépgyártó Kft. - Fliegl VARIO ULW 25 egytengelyes átrakókocsi.

Nemzetközi Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
Agrotec Magyarország Kft. - New Holland T7.340 Heavy Duty PLM Intelligence erőgép; AXIÁL Kft. - Manitou MLT 850-145 V+ teleszkópos rakodógép; KITE Zrt. –   John Deere See & Spray gyomfelismerés alapú permetezés (John Deere 612R önjáró permetező).

Prémium oklevelet 5 Hazai és 14 Nemzetközi díjra pályázó kapott.

Kezd trendi lenni az agrárgépészet

A mezőgazdaság más ágazatokénál is égetőbb munkaerőhiánya köztudott dolog, ezen belül pedig az agrárgépészek sem állnak jól. Az Agrárközgazdasági Intézet 2002-es felmérése is azt mutatta, hogy agrárszakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb hiány gépkezelőkből van. Ezen próbál már jó ideje segíteni a a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ), amely az utánpótlás-hiány csökkentése érdekében „Legyél te is agrárgépész!” címmel indított programot, azzal a céllal, hogy a fiatalok körében népszerűsítse ezt a szakmát. A kitartás a jelek szerint meghozza az eredményt is: ahogyan azt Harsányi Zsolt, a szövetség elnöke AGROmashEXPO megnyitóján elmondta, a programnak  köszönhetően 2015 óta közel ötszörösére emelkedett az agrárgépész-szakiskolákba jelentkezők száma. A mezőgazdasági eszközözök fejlődése csak ezalatt a néhány év alatt is ugrásszerű volt, ezért a MEGFOSZ újabb szintet lép a programmal, és egy tehetséggondozó programot is bevezet, amelyben a legkorszerűbb technológiákat teszik elérhetővé a fiatalok számára. Az AGROmashEXPO pedig kiváló alkalom volt a kedvcsinálásra, hiszen a MEGFOSZ és a Hungexpo támogatásával háromezer diák látogatott el a kiállításra, és személyesen is ízelítőt kaphatott a legújabb gépcsodákból.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza