Jó évet zár a baromfiszektor

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2014/12/17

A kedvező tényezők nagyrészt jelenleg is fennállnak, de ezek közül a piaci helyzet alakulása – elsősorban egyes országok és régiók kormányainak már-már oda-vissza intézkedései miatt – megzavarta hazánk baromfi-kereskedelemben eddig sikeres tevékenységét. Mindazonáltal ez a piaci zavar nem is annyira általánosan, mint inkább egyes vállalatoknál okoz komoly kieséseket.

A szaporítás és keltetés nagymértékben meghatározza az árutermelés lehetőségeit, és mindig igazodik a várható kereslethez. 2014-ben az előző évi piaci események által okozott termeléscsökkenés a brojler szülőpárok kisebb létszámú telepítése miatt Európában óriási keltetőtojás-hiányt eredményezett. Ezt az év folyamán nagyobb arányú telepítésekkel igyekeztek kompenzálni, de ennek 7–8 hónapos árfutása van, aminek hatása majd csak 2015-ben fog érvényesülni. A keltetés-, napostelepítés eddigi idei adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat.
Keltetés, napostelepítés, export 2014. I–IX. hó
Forrás: BTT adatbázis, 2014

Látható, hogy a brojler szülőpárok telepítését a tenyésztőcégek közel 35%-kal növelték, hiszen 9 hónap alatt volt annyi a telepítés, mint tavaly egész évben. A tenyésztési-szaporítási fázis növeli a vágóállat-kibocsátást, mégpedig a bajok ellenére viszonylag rövid időn belül. Ez a „gyorsaság” gyakorlatilag egyedül a baromfi esetében lehetséges, ami a szektor faji sajátosságaiból következik és teszi e tekintetben is versenyképessé az ágazatot. Így 2015-ben a szaporítási fázis nem gátolja a brojlertermelés növekedését.

A pulykatelepítés a piaci gondok miatt nagy arányban csökkent, de a szülőpár állományok létszáma nem, ezért a piac javulása esetén a jövő évi termelésnövelésnek nem lesz akadálya.

A vízi szárnyasok közül a libánál nagy a visszaesés, míg a kacsánál rendkívül dinamikus növekedés tapasztalható, ami már évek óta tart.

A vágóbaromfi felvásárlásánál a BTT jól bevált előrejelzési rendszerének köszönhetően a háromnegyed év helyett már az első 11 hónap is viszonylag pontosan becsülhető. Ehhez már nem volt nehéz az éves várható eredményeket is megbecsülni, ami szintén nem nagy hibahatárokkal megtehető, ezért a 2. táblázatot már ezzel kibővítve állítottuk össze.

2. táblázat.
Baromfitermelés és -értékesítés 2010–2014 (1000 tonna)
Forrás: BTT adatbázis, 2014
megj.: *élő súly, **vágott súly, ***becslés

A vágóbaromfi mennyiségének alakulása ebben az évben a liba kivételével növekedést mutat. A 2013-ban még a korábbinál is súlyosabb mélyponton álló pulykatermelés is pozitív irányba fordult, és a piacvezető vállalatok véleménye szerint ez a folyamat tartósnak ígérkezik. A sorból még a kacsa emelhető ki, melynek folyamatos növekedése a pecsenyekacsa iránti tartósan élénk külpiaci keresletnek köszönhető.

A szervezett ipar belföldi baromfi-értékesítése az utóbbi 3 évben a 240 ezer tonna körüli mennyiséggel jónak mondható. A fogyasztási struktúrát tekintve a lakosság ebből átlagosan 40% körüli értékes (mell, comb) húsrészeket fogyaszt, egész baromfiból igen keveset, de az ún. egyéb húsrészek kb. 50%-ot tesznek ki, amiben az olcsó aprólékok dominálnak. Persze egy baromfit exportáló országban ez az „olcsóságarány” abból is adódik, hogy az exportált mell és comb levágása után maradó részek belföldön kelnek el, tehát nem feltétlenül, de legalábbis nem 100%-ban a „szegénység” az oka ennek az aránynak. Példaként említem, hogy a vevő a vásárcsarnokban egy db (!) 1 kilós pulykanyakat 6–700 Ft-ért vásárolhat, ami szinte egy egész családnak elegendő és kitűnő minőségű húst tartalmaz.

Itt viszont ki kell térnem egy kellemetlen statisztikai problémára. Ugyanis nem hiszem el a KSH-nak az 1 főre jutó baromfihús-fogyasztás adatait, amit az Európai Baromfi Szövetség (a.v.e.c.) a BTT-nek átadott 2014. évi beszámolójában közölt adatokkal együtt mutatok be az alábbiakban (3. táblázat).

3. táblázat.
1 főre jutó baromfihús-fogyasztás Magyarországon
Forrás: internet KSH-adatok, A.V.E.C. annual report, 2014

Itt még meg kell jegyeznem, hogy a BTT szervezetén belül regisztrált belföldi értékesítés önmagában mintegy 24 kg-os 1 főre jutó fogyasztást jelent. Ez azonban a valóságban jóval több, hiszen a terméktanácsi körön kívül működő vágóhidak (20–25%) szinte kizárólag belföldön értékesítenek. És akkor még nem beszéltünk a több ezer tonna belföldön eladott továbbfeldolgozott termékekről (baromfi párizsi, virsli, májasok, sonka- és kolbászfélék , panírozott termékek stb.), amelyek nem kis arányban tartalmaznak baromfihúst.

A magyar baromfihúsexport igen jelentős nemzetgazdasági tevékenység, közel negyedrészét teszi ki az összes állat- és állatitermék-export értékének. A 2. táblázatban 2010-től egy dinamikus BTT-növekedés látható, ami most 2014-ben nem is csökkenést, de stagnálást mutat. A nyugati és az eddigi klasszikus piacok helyzete jó, de az oroszországi embargó – mint korábbi cikkeinkben részletesen is leírtuk –, ha nem is súlyos, de jól érzékelhető gondokat okoz. Mint a bevezetőben is említettük, főleg az egyes, közvetlenül érintett exportáló vállalatoknál alakulhat ki év végére a várt jó eredmény helyett jóval kisebb nyereség vagy akár veszteség is. A BTT féléves értékelésében ez áll: „Az orosz exporttilalom a baromfiágazatot hátrányosan érinti. A baromfihús 2013. évi orosz exportjának értéke 4,2 milliárd forint volt, ami 6–8 vállalatot érint komolyabban. Az orosz export az egész baromfihúsexportnak „csak” 3%-a. […] De a tilalom közvetett hatása az ágazatot súlyosan érintheti, mivel a kitiltott áru vándorolni fog az EU belső piacán, ami túlkínálatot és dömpingárakat okoz. Ezért Magyarország igényt tart ara, hogy a kárt az EU ellentételezze.”

A fent vázolt ágazati teljesítményt tekintve a számokból már látható, hogy a magyar baromfiszektor a nehézségek ellenére jó évet fog zárni. Amennyiben sikerül a még komolynak látszó (orosz) piaci gondot valamilyen formában kezelni, akkor a korábbi évekénél kedvezőbben alakuló termelési feltételek – az állatállományok kellő létszáma és jó egészségügyi státusza, a takarmány- és energiaköltségek viszonylagos normalizálódása, a szabályozó rendszernek az állattenyésztés és állatitermék-előállítás szempontjából méltányosabb alakulása – összhatásának eredményeképpen a 2015-ős év indulása az ágazat további felemelkedésének kezdetét jelentheti.

Korrekt szakmai statisztika

Itt szeretnék ismét utalni az adatnyilvántartás és ezáltal a korrekt szakmai statisztika hosszú évek óta fennálló problémájára. Az ugyanis tarthatatlan, hogy a terméktanács egyébként pontos és reális eredményközlésében az egész – országos – magyar baromfiexportnak csak mintegy 70–75%-a szerepel (mert valóban ennyi a tagvállalatok exportja), a többi rész másutt szerepel (ha megadják), így az ágazati teljesítmény nem áttekinthető. A Baromfi Termék Tanács közelmúltban reprezentatív szakmaközi szervezetként történt elismerése reményt ad arra, hogy létrejöhessen egy teljes szakmai ágazati egység, amely sok más (pl. a már fentebb említett belföldi baromfi forgalom korrekt regisztrációja) mellett ennek a problémának a rendezésére lehetőséget fog teremteni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai