A precíziós pályázat előtt: fókuszban az adatok feldolgozása

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2024/03/06

Feldman Zsolt államtitkár megnyitó beszédét tartja

Az elmúlt évek piaci, valamint klimatikus változásai, az erősödő fenntarthatósági követelmények, valamint a mezőgazdaságra még a többi ágazatnál is fokozottabban jellemző munkaerőhiány felgyorsították a digitalizáció iránti igényt, amit a technológia fejlődése megfelelően támogat is – ezek miatt is övezte talán a korábbi évekre jellemzőnél is felfokozottabb várakozás az idei PREGA konferenciát. 

Az egy évvel ezelőtti eseményhez képest a felsorolt tényezőkben jelentős változás következett be, de mérföldkövet lépett a szabályozás is: van már olyan növényvédő szer, amelyet ki lehet juttatni permetező drónnal. Az engedélyezett készítményt cseresznye- meggy- és dióültetvényeken lehet használni – természetesen a drónpilótákra, illetve a magára a permetezésre vonatkozó szigorú előírások betartásával, illetve a szükséges hatósági engedélyek beszerzése után – amelyekről korábban az Agrárium hasábjain is beszámoltunk a Borhi Andrással, az első hivatalos magyarországi drónpilótával készült interjúnkban. Az is előrelépés, hogy a Borhi Andrást is a tagjai között tudó Vas Megyei Növényorvosi Kamara kérésére több hónapos közös munka után az illetékes hatóságok segítségével teljes körű magyarországi állásfoglalás született a permetező drónok ügyében.

A digitalizáció eszköz, de megkerülhetetlen

A mezőgazdaságban használt precíziós eszközök, és általában az agrárdigitalizáció ügye jóval előrébb tart, mint a permetező drónok körüli szabályozás – ezt is jelezték a PREGA konferencia előadásai. A mezőgazdasági termékek piaca globálissá vált, a termelőknek stratégiai döntéseket kell hozniuk, hogy képesek legyenek gazdaságosan termelni – ehhez pedig, illetve a teljes élelmiszer-gazdaság versenyképességéhez a digitalizáció megkerülhetetlen eszköz – mondta a PREGA konferenciát megnyitó beszédében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Nincs mese, a precíziós technológia minden olyan termelő számára megkerülhetetlen, aki olyan terméket termel, amelynek az árát a globális versenypiac körülményei és nem a belső piaci feltételek határozzák meg, teljesen függetlenül a belső piaci körülményektől feltételek határozzák meg – nyomatékosított az államtitkár.

A digitális átállást segítő pályázat komoly siker volt, és az agrártárca a következő időszakban további mintegy százmilliárd forint támogatást nyújt erre a célra. A támogatási oldalon eddig arra irányult a fókusz, hogy az adatok begyűjtéséhez szükséges hátteret teremtsék meg, most viszont a továbblépést az jelenti, hogy az adatok feldolgozásának és használatának feltételeit teremtik meg. A digitalizáció így már minden projektnél fontos szempont lesz: az idei pályázati felhívásoknál az üzleti tervben külön fejezetként kell leírni az adott projekt digitális tartalmát, ami fontos szempont lesz az elbíráláskor. Ráadásul az adott pályázó eddigi „digitális múltját” is figyelembe veszik, és a pályázatok elbírálásakor a digitális átállás érdekében tett eddigi erőfeszítéseket is honorálják majd.

Szaktudásban van hová fejlődni

A digitális eszközök ma már az élet minden területén, így az agráriumban is jelen vannak, könnyebbséget jelentenek, és az ágazat versenyképességében is meghatározóak – mondta előadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, de azonnal hozzá is tette, hogy bár az ágazatban sokan használnak ilyeneket, azt nem szabad elfeledni, hogy az új technológiák használatához felkészültség kell. Utóbbiban történt ugyan előrelépés, ugyanis 2010 óta nőtt a szaktudással rendelkezők aránya, de egy 2023-as mérés szerint még mindig 100 ezer olyan mezőgazdasági termelőegység van, amelyet szakirányú képzettség nélkül irányítanak. A digitalizáció az agrárkamara számára is kiemelt fontosságú terület, ezért 2019 óta szerepeltetik a szaktanácsadói névjegyzékében azokat, akik a szükséges végzettség és gyakorlat birtokában precíziós gazdálkodási tanácsokat is adhatnak. A területen végbemenő fejlődést jelzi az is, hogy  öt év alatt az ebben a körben működő szaktanácsadók száma megduplázódott. 

A szabványosítás nagy lökést adhat

A NAK-elnök elmondta azt is, hogy azt már a gazdálkodók is felismerték, hogy az adatgyűjtés önmagában kevés, azokat fel kell dolgozni, és elemezni ahhoz, hogy használható információ legyen belőlük – a mi pedig nem megy szaktudás nélkül – utalt vissza a korábban elmondottakra. Mint kiemelte – és ahogyan ez a konferencián más előadóktól is elhangzott – kulcsfontosságú lenne a különböző gyártók eszközeinek kompatibilissé tétele, ez felgyorsítaná az adatalapú gazdálkodás elterjedését, így szerinte az igazi áttörés akkor jön el, amikor megtörténik a szabványosítás a különböző rendszerek között.
Ha a digitalizáció a támogatás feltétele lesz, az majd segíti a digitális adatok gyűjtésének és felhasználásának szélesebb körben történő elterjedését – mondta a konferencia egyik panelbeszélgetésén Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője is, egy lépéssel előrébb jutva attól, ami Feldman támogatással kapcsolatos mondataiból kiderült. Harsányi Zsolt alapfeltételnek nevezte a megfelelő birtokszerkezetet is, mert kis táblákon a precíziós gépek sem működnek hatékonyan. Hasonlóan vélekedett Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese is, de szerinte a digitalizációval ettől függetlenül minden termelőnek kell foglalkoznia. Ha az alatt a küszöb alatt van a gazdaságának a mérete, ami alatt nem érdemes átállni a digitális termelésre, akkor arról kell mielőbb döntést hoznia, hogy milyen más kultúrára érdemes átállnia, esetleg milyen egyéb piacokat tud találni.

Minőségi váltás nélkül nem fog menni

A költségalapú versenyből át kell lépni a minőségalapú versenybe – jelentette ki a PREGA konferencián tartott előadásában Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Szerinte a magyar élelmiszer-gazdaság beszorult egy kényelmi állapotba, amire a fel nem dolgozott termékek exportja volt a jellemző, holott nem alapanyagot kellene a külpiacokra juttatnunk, hanem feldolgozott termékeket. A minőségi váltást pedig már az alapanyagok termelésekor meg kell lépni, aminek szükségességét a tavalyi búzatermés piaci lehetőségei is világosan megmutatták, hiszen annak zöme gyenge minőségű volt, amire nem volt kereslet, míg a csekély hányadot kitevő minőségi terményre állandó a vevői igény. Hollósi Dávid szerint az élelmiszeriparban is ez a helyzet, amiből úgy lehetne kitörni, hogy a jelenleg ismert 2-3 magyar élelmiszer-brand mellé még 20-30-at fel kellene építeni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai