2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Gazdák nélkül nincs jövő!

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: NAK-MAGOSZ, 2024/03/07

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében gazdatüntetést tartottak a hazai termelők a záhonyi határátkelőhelyen. A gazdák – az európai társaikkal szolidaritást vállalva – amiatt tiltakoztak, hogy Brüsszel újabb egy évre meghosszabbította az Ukrajnának nyújtott kedvezményeket. A demonstráción elhangzottak szerint azonnali importtilalom bevezetésére van szükség; már nem csak a magyar, hanem az egész európai uniós mezőgazdaság sorsa forog kockán.

A múlt év szeptemberében tartott gazdatüntetés után újra a záhonyi határátkelőhely előtt gyűltek össze a magyar gazdálkodók. A MAGOSZ és a NAK szervezésében tartott demonstráción több mint ezer termelő vett részt. Az ország valamennyi vármegyéjéből érkeztek a növénytermesztők, állattenyésztők, méhészek, kertészek egyaránt, hogy erő- és munkagépekkel lezárják az utat az Ukrajnából Magyarországra vezető forgalom elől. 

Jakab István, a MAGOSZ elnöke hangsúlyozta: Európa-szerte gazdák vonultak a fővárosaikba a saját kormányaik és az EU esztelen döntései ellen tiltakozni. A magyar gazdákat segíti a magyar kormány, ma Brüsszel eddigi és tervezett intézkedései miatt vonultunk az uniós határra. Brüsszelben azon dolgoznak, hogy ellehetetlenítsék Európa agráriumát, és helyette az Ukrajnában befektető globális nagyvállalatoknak akarnak utat nyitni, de összefogva megvédjük a magyar gazdák érdekeit. Az uniós piacot ellenőrizetlen ukrán árukkal akarják elárasztani, miközben az uniós gazdákra szigorú előírások vonatkoznak. Az uniós gazdák ellehetetlenítésével is nekik nyitnának szabad utat. A tüntetésen résztvevők nem csak a magyar gazdák, hanem a magyar emberek érdekeit képviselik. Mi élni akarunk, nekünk ne koporsót küldjenek Brüsszelből – fogalmazott Jakab István.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a demonstráció kiemelt szónokaként hangsúlyozta: az olcsó ukrán termények és feldolgozott élelmiszerek tönkre tesznek bennünket, ellehetetlenítik a munkánkat, veszélybe sodorják a megélhetésünket, elveszik a jövőnket. A búza és kukorica mellett szép számmal érkeznek a különféle húsáruk, a tojás és a méz is. – Szégyen, hogy a híresen jó minőségű magyar méz tartályokban várja, hogy piacra kerüljön, mert a kétes minőségű, olcsón beáramló ukrán méz miatt nem tudják eladni a méhészek – emelte ki. Majd hozzátette: ne legyenek illúzióink, az EU által biztosított vámmentességgel nem a háború sújtotta ország gazdáit segítik. Brüsszel politikája csak a külföldi tőkéseket és kereskedőket gazdagítja. 

Emlékeztetett arra, hogy a NAK és a MAGOSZ – más frontországok gazdaszervezetivel együtt – többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán termékeknek vámmentességet biztosító uniós döntés romba dönti az EU mezőgazdaságát. A gazdák segélykiáltása azonban mindeddig süket fülekre talált Brüsszelben. Ugyanakkor míg kezdetben hazánk véleményét csak kevesen osztották a tagországok között, úgy tűnik, Európa kezd felébredni. Gazdatüntetésektől hangos Németország, elégedetlenek a francia, a spanyol, az olasz, a lengyel, a belga, a holland, a román, a bolgár és a görög gazdák, de még a svájci termelők is utcára vonultak. 

Az átgondolatlan, vagy sokkal inkább a nyugati érdekeket és a sötétzöld klímavédelmi aktivistákat kiszolgáló brüsszeli intézkedések miatt nemcsak a magyar, hanem az egész európai uniós agrár-élelmiszeripar jövője került veszélybe. Az EU-ba korlátozások nélkül beáramló, az EU normatíváinak nem megfelelő ukrán mezőgazdasági termékek kiszorítják a szigorú élelmiszer-biztonsági, növény- és állategészségügyi feltételek mellett megtermelt uniós árut. 

A magyar gazdák szolidaritást vállalnak a kormányaik ellen tüntető nyugati társaikkal, a hazai termelők azonban szerencsére jobb helyzetben vannak. A magyar kormány az első pillanatban felismerte a problémát, és a gazdák mellé állt: biztosította és továbbra is biztosítja az életben maradáshoz szükséges kedvezményeket, és Brüsszel akaratával szembe menve, nemzeti hatáskörben zárta le az ukrán termények előtt a határokat. 

A problémát azonban nem a határainkon belül, hanem európai uniós szinten kell megoldani. Éppen ezért a felszólalók összefogásra buzdították az európai gazdákat, hogy együttes erővel kényszerítsék ki az Európai Bizottságtól a határok azonnali lezárását az ukrán mezőgazdasági áru előtt! A gazdatüntetés résztvevői emellett felszólították az uniós döntéshozókat, hogy tegyenek piacstabilizáló lépéseket, az ukrán terményekkel szemben pedig tartassák be az uniós termelésre vonatkozó növényvédelmi, növényegészségügyi előírásokat. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza