2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Günzer Tamás, a vérbeli borász Villányból

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2024/03/09

„Az év bortermelője Magyarországon” díjat 1991-ben Tiffán Ede (Villányi borvidék) nyerte meg első alkalommal. A Magyar Bor Akadémia 2023-ban 33. alkalommal ítélte oda a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetést Günzer Tamásnak, aki szintén a Villányi borvidék jeles képviselője. A kiváló borásszal beszélgettünk.

A Villányi borvidék a 23 magyar borvidék közül talán a legismertebb idehaza és a nemzetközi piacon, mert számos nemzetközi versenyen szerepeltek igen eredményesen a villányi borászok, akik leginkább a vörös borkészítésben számítanak éllovasnak a hazai piacon. Günzer Tamás Bock József után éppen negyedszázada érdemelte ki a rangos díjat azzal, hogy az MBA is elismerte a borász kimagasló szakmai teljesítményét, többéves munkáját. Az utóbbi évtizedekben sokkal nagyobb a verseny. Az állandó kiváló minőségen kívül számítanak a borversenyen elért eredmények, a marketing, a külcsín és a belbecs, a szerethetőség, a borászat iránt keltetett szimpátia, és nem utolsó sorban a borász személye. A szakmai zsűri szerint is Günzer Tamás minden szempontnak maximálisan megfelelt. „Az Év Pincészete Magyarországon 2019-ben” díjat Günzer Tamás Pincészetének ítélték oda, s ez már megelőlegezte „Az év bortermelője” díjat is.


GÜNZER TAMÁS
borász

Günzer Tamás nem titkoltan családcentrikus gondolkodású ember, ami abból adódik, hogy Palkonyán egy olyan családban nőtt fel, ahol már a nagyapa is – igaz nem főállásban, de – egy kis családi birtokon foglalkozott szőlőtermesztéssel, borkészítéssel. Ezt a hagyományt az édesapa, Günzer Mátyás sem szakította meg, így már egészen fiatalon vitte magával a fiát, Tamást a szőlőbe dolgozni, a pincébe az aktuális munkálatokat elvégezni. Az édesapa jól látta, hogy Tamás beleszeretett a bor világába, ezért amikor 23 évesen elérkezett a diplomaosztás ideje, egész pontosan az 1991-es esztendő, akkor 0,3 hektár szőlőterületet egy kis boros pincével együtt a sikeres diplomázás örömére a fiának ajándékozta a palkonyai kis birtokot. Innen indult a Günzer Tamás Pincészet története.

Günzer Tamás sem kezdett azonnal önálló borász életet. Az első munkahelye – mivel felcserként szerzett végzettséget – a Borjád Termelőszövetkezet volt, ahol állatorvos mellett felcserként dolgozott. Ez a pozíció azonban továbbtanulásra ösztönözte, ezért a kaposvári egyetemre felvételizett, ahová magas pontszámmal bejutott az egyetem kaposvári állattenyésztési karára. Akkor még úgy gondolta, hogy a felcserségből a szarvasmarha ágazat vezetésével teljesedik ki az életpályája. Ez így is történt, mert a Borjád Téeszben visszafogadták, és egy év után már ő irányította, vezette a szarvasmarha ágazatot. Ez az időszak 12 évig tartott, ami jelzi, hogy Tamás nem csak szorgalmas, hanem kitartó ember is.

A borászkodás, mint hobbi, az ágazatvezetői időszakban is megmaradt. Annál is inkább, mert az első, 1991-ben elkészített saját bor (ez egy Portugiser fajta volt) a borvidéki versenyen aranyérmet nyert. Tamás éjszaka is felkelt azért, hogy a betonkádban a szőlőt csömöszölje, persze, másnap dolgozni ment. Az első siker igen nagy ösztönzőerőt adott Tamásnak. Miután az aranyérmes bort sikerült a helyi borkiméréseken keresztül jó áron eladni, a bevételből és a keresetből vásárolt egy kis szőlőterületet. Lépésről lépésre növelte a szőlőterületét, egészen 2022-ig, amikorra 80 hektárig fejlesztette a birtokát. A szőlőterületek 25 kilométeres körzetben helyezkednek el, így Villányban, Kisharsányban, Nagyharsányban, Palkonyán, s az utóbbi években Siklóson és Harkányban is terjeszkedtek. A siklósi parcellákon fehér szőlőt telepít, mert Tamás szerint is ez a jövő. A világ borfogyasztásában ugyanis csökkent a vörös borok dominanciája, egyre jobban kedveltek a fehér borfajták (ennek okai most nem keressük), így a Villányi borvidéken is alkalmazkodni kell a fogyasztói szokások változásaihoz.

Tamás a már említett Portugiser szőlőfajtával kezdett dolgozni, majd a Cabernet Sauvignon is megjelent a palettán. A történelmi pincesoron 1999-ben sikerült egy pincét az apósától megörökölni, ahol megnyitotta a vendéglátó pincéjét, mert Tamás nagy lehetőséget látott a borturizmusban. A pincében már a saját palackozású borát kínálta a vendégeknek a már a vendégek fogadására átalakított pincehelyiségben. Az ezredfordulón ez még újdonságnak számított, így mondható, hogy Tamás volt az egyik borász, aki a villányi történelmi borvidéken megalapozta a borfogyasztással egybekötött vendéglátást. A pince megnyitásakor négy palackozott borral fogadták a vendégeket: Olaszrizlinggel, rozéval, Portugiserrel, és Cabernet Sauvignonnal.

Tamás életében a 2002-es év hozta el a változást. Ebben az évben is megrendezték a Pannon Bormustrát, amelyen kiválasztották Magyarország húsz legjobb vörös borát. Tamás Cabernet Sauvignon vörös bora bekerült a top húsz borok közé, és abban az évben kategória győztes lett, megkapta a „Magyar Vörösbor” címet. Ekkor döntött Tamás úgy, hogy felhagy a tehenészettel, váltania kell, és a borászattal kell foglalkoznia, mert a magas rangú cím, elismerés kötelez is. Céget alapított, és a borászat lett a fő tevékenysége. Ehhez a család támogatására is szüksége volt, bár a feleség volt az, aki a történelmi pincesoron lévő vendéglátó pincét a kezdetektől üzemeltette, ami nagy feladat volt, mert a borkóstoltatás mellett meleg ételt is készített a kemencében. A finom bor mellé járt ugyanis a finom étel. Ma már a két gyermek is részese a cég munkáiban, Gina lányuk a marketing tevékenységet végzi a mai kor szellemének megfelelően, míg Roland fiúk a cég főborászaként dolgozik.  

A pince megnyitása óta eltelt lassan két és fél évtizedben egy igazi birodalmat épített fel a borász. A birtokon kiváló szakmai munka folyik, amit „Az év bortermelője” díjjal is elismertek. Tamás öt éve szerepelt a díjra javasolt borászok között, tavaly beérett a szorgos munka gyümölcse. A díjat igen nagy elismerésként, a borász szakma Kossuth Díjaként tartják számon. Tamás szerint ennél jobb reklámra nincs szüksége, ezért is teszi rá a palackozott borainak a címkéire a díjat. Ezzel az elismeréssel a Villányi borvidék népszerűsége is tovább nő, nem véletlen, hogy a villányi borászok szinte egy emberként álltak Tamás mögé a díj odaítélésekor. A borász úgy érzi, hogy a díja újabb lendületet adhat a borvidéknek az élvonalba kerüléshez, mert kétségtelen tény, hogy az elmúlt évtizedekben a többi borvidék felzárkózott a villányihoz, hiszen másik borvidéken is kiváló borászok mutatkoztak be a kiváló boraikkal. Ez persze, a magyar borágazatnak jó hír, de a Villányi borvidék továbbra is szeretné megőrizni éllovas szerepét.

- Akkor gondolkodik egy borász jól, ha mindenkor követi a fogyasztói igények változásait. Nem lehet önfejűen egyféle bort készíteni, sok hangszeren kell egyszerre játszani. Ha fordul a piac, és fehér bort szeretne, akkor elő kell húzni a tarsolyból az illatos, reduktív, nagyon szép fehér borokat is. Sohasem fogom elfelejteni, hogy honnan jöttem, s nagyon büszke lennék, ha csak nagy testű vörös borokat készíthetnék. De akkor bezárhatnám a pincémet. A mai napig a nagy borokkal a versenyeken jelenek meg, azokkal érem el az eredményeket, de messze nem ezekből a borokból adjuk el a legtöbbet. A fehér borok mellett a rozé bor is a reneszánszát éli. Fehér boraink közül a Mont–blanc cuvéeből fogy a legtöbb, ez három szőlőfajtából – Muskat Ottonel, Olaszrizling, Chardonnay – születik, nevezhetem zászlós fehér boromnak is. Ezek a szőlők a Siklósi borvidéken teremnek, ezért fejlesztjük az ottani birtoktestet - hangsúlyozta a díjnyertes borász.

Végezetül érdemes idézni az MBA értékeléséből. „Günzer Tamás Pincészete számos díjat nyert már a világ legrangosabb borversenyein. Céljuk a hagyományos ízvilág megőrzése mellett a lendületes, fiatalos fajtaborok, házasítások elkészítése. A borfesztiválokon való aktív megjelenéseken kívül a Pincészet nagy szerepet játszik a helyi kulturális, gasztronómiai életben is, mint a Rosé maraton, Vörösbor fesztivál, Borzsongás, Franc & Franc rendezvények. Két saját eseményük van, az Ördögárok kalandtúra és a Halnapok. Aki még személyesen nem járt Günzer Tamáséknál, bármikor megteheti, hiszen a pincészet egész évben sok szeretettel várja a borkedvelőket, kikapcsolódni vágyókat.”

Ha egy család összefog, akkor az összefogásból nagy dolgok születnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza