Fejlesszük vagy ne fejlesszük az öntözést?

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2024/03/10

A NAVASTART Kft. egy olyan családi vállalkozás, amelyet Nagy Imre a feleségével, Vasas Erikával alapítottak, s az öntözésfejlesztésben öt évtizedes tapasztalatot szereztek. Az egyetemi diploma megszerzése után a fiúk, Nagy Dömötör is csatlakozott a céghez, így hárman dolgoznak a megbízások megvalósításán. A vállalkozás fő tevékenysége az öntözésfejlesztési beruházások, valamint az állattartó telepi hígtrágya, trágya kezelési rendszerek tervezése, tanulmánytervek, engedélyezési és kiviteli tervek készítésével.

Nehéz volt a vállalkozói lét kezdete

Nagy Imre a cégtörténettel kapcsolatban elmondta, hogy ’80-as években az Agrober szolnoki irodájában dolgozott, ahol a térség öntözésfejlesztési feladatait kellett megoldani. Tény, hogy Magyarországon ebben az évtizedben lendült fel az öntözésfejlesztés, amikor már idehaza is meg lehetett vásárolni az akkor újdonságnak számító berendezéseket. Az öntöződobokban is új perspektívák nyíltak, s ekkortól datálódik a lineár és körforgó berendezések telepítésének kezdete is. Nagy Imre 1975-ben mezőgazdasági gépész diplomát szerzett a gödöllői agráregyetemen, de mint gépész, 1978-tól már öntözésfejlesztéssel kezdett foglalkozni. A rendszerváltás azonban válaszút elé állította. Szolnokon az elsők között alapította meg a saját vállalkozását, TISZATERV Kft. néven. Akkor három tulajdonossal, változó létszámú alkalmazottal kezdték meg a vállalkozói létet, és vízgazdálkodással, öntözésfejlesztés tervezéssel foglalkoztak.

A TISZATERV Kft.-ben tulajdonképpen azt a munkát folytatták, amit az Agrobernél elkezdtek. A kezdeti időszak igen nehéz volt, mert a ’90-es évek elején, a kárpótlási törvények végrehajtásának következtében teljes mértékben átalakult a magyar mezőgazdaság tulajdonszerkezete. Az új tulajdonosoknak nagyobb gondjuk is volt annál, minthogy az öntözésfejlesztéssel foglalkozzanak, ezért is szűntek meg azok a fejlesztőirodák, cégek, amelyek az öntözésfejlesztésre szakosodtak, s azok a szennyvíz területen találták meg az egzisztenciájukat. Talán ez is segített abban, hogy a kezdeti 5-10 éves nehézségek után, a TISZATERV Kft. kapóssá vált a piacon, mert ők akár a jó suszter, maradtak a kaptafánál. A NAVASTART Kft. 2011-től a TISZATERV Kft. kiemelt partnereként dolgozott, ám ez utóbbi Kft. 2017-ben megszűnt, majd annak megszűnése után a NAVASTART Kft. önállóan folytatja tervezői és szakértői tevékenységét.

Mekkora az öntözött terület nagysága?

Az ügyvezető a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, elfogadottságát nem tartja rossznak, mert a nemzetgazdaság egyik húzóágazatának tartják a teljesítménye alapján. Magyarország olyan termelési potenciállal rendelkezik, amivel ha jól élünk, akkor igen hatékonyan, eredményesen működhet az ágazat. Az idők folyamán persze, természetessé vált, hogy az elaprózott földterületeken már más módon kellett öntözésfejlesztésbe kezdeni, mert az egyértelműen ráfizetéssel, és a tevékenység felhagyásával járhat együtt. Játék a számokkal, jelentette ki az ügyvezető, amikor az öntözőterület nagyságáról beszélgettünk. A vízjogilag engedélyezett terület nagysága 100 ezer hektárra tehető, de ebbe a 26 ezer hektár halastavat is beleszámítják. A vízjogi engedély azonban minden esetben nagyobb területet takar, mint amekkorán a valós öntözés folyik, átlagosan 60-70 százalékos a ténylegesen öntözött terület. Ezt az agronómiai adottságok (vetésforgó) határozzák meg, és ez a természetes működés. 

A klímaváltozás okán arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy öntözze a területét, amit a támogatási rendszer és a jogszabályok is támogatnak. Valójában nem a tudatlanság miatt nem lesz rövid távon az országban 400 ezer hektár öntözött terület, hanem mert a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, szükségessé. Általában az 50-100 hektáros gazdálkodó jövedelemtermelő képessége nem biztosítja azt, hogy olyan beruházást hajtson végre, ami belátható időn belül meg is térül, mert nem tudja a növénytermesztési szerkezetét megváltoztatni. A hagyományos gabona, kukoricatermeléssel a jelenlegi piaci árak mellett nem éri meg az öntözésfejlesztés, legalábbis rövid távon, és nincs is elegendő forgóeszköz a gazdálkodók nagy többségénél. (Csak zárójelben: a gazdálkodói hitel 80 százalékát a forgóeszköz finanszírozásához veszik igénybe.) Évekkel ezelőtt egy öntözőtelep üzemeltetési költsége 150-200 ezer forint/hektár volt. Évtizeddel ezelőtt még a hagyományos termeléssel is megérte beruházni, mert a termés többlettel megvolt a működési fedezet. A mai felvásárlási árak miatt nem rentábilis a beruházás megvalósítása, mert az öntözőtelep működtetése is a korábbinak a duplájára emelkedett, amiben az agrotechnikai költségek nem szerepelnek. Ehhez még hiányzik a termelők hatékony összefogása is. 

Szakmai tudásra van szükség

Nagy Imre hangsúlyozta, hogy az öntözési közösségek működtetésére és a beruházására vonatkozó új pályázatok kidolgozása még folyamatban van. S azt is hozzátette, hogy az öntözés költsége jelentős teher a gazdálkodók számára, ezért komoly segítség lehetne számukra, ha nagyobb összegű támogatást kapnának a működtetésre. De nem mindenütt érdemes fejleszteni, mert például ahol nem tudnak termelési szerkezetet változtatni, ott nincs forrás a fejlesztéshez. Egyébként is sok olyan öntözőberendezést nem használnak, ahol bár vannak engedélyek, de nem rentábilis a termelés.

A mezőgazdasági öntözés – az elsősorban üvegházakban gyümölcsösökben és szántó területeken is alkalmazott mikroszóróktól a csepegtető és esőztető öntözőtelepekig - berendezései oly széles körűek, hogy megfelelő alkalmazásuk csak szakmai tudás és tapasztalat birtokában lehet hatékony. De ezt a tudást nem könnyű megszerezni, érdemes szakemberhez fordulni. A NAVASTART Kft. naprakész információkkal (pályázati lehetőségek, engedélyezési eljárások feltételi, korszerű öntözési technológiák és gépei) az ország egész területén segítik partnereiket a fejlesztési elképzeléseik megvalósításában. Függetlenségüket megőrizve, de a jó partneri viszonyt megteremtve, szorosan együttműködnek az öntözőberendezések, a szivattyúk forgalmazóival, a vízépítési munkák kivitelezőivel és társtervezőkkel.

Elismert oktatási szakember

Az elmúlt tíz évben a cég főként az esőztető öntöző telepek tervezéséből vette ki részét, ami jelzi, hogy a nagyberuházások megvalósításában kulcsszerepet játszottak. A tőke, a hitel és a tudás a nagyobb gazdaságokban áll rendelkezésre, itt hosszabb távon terveznek. Nagy Imre több korszakot megélt már, belelátott az agrárgazdálkodás problémáiba, ezért is mondja, hogy minden korszaknak megvan a maga sajátos problémája. A 2016-2023 uniós pályázati rendszer már lezárult, várhatóan idén megjelenik az új uniós beruházási pályázat, amelyben a 70 százalékos támogatási intenzitás 65 százalékra csökken. Ez érdemeben nem fogja megrengetni a világot. Az már viszont igen, hogy az előzetes információk szerint például a vízvisszatartásban is szerepet játszó öntözővíz tározók nem lesznek támogatottak.

A Nagy család: Dömötör, Erika, Imre

A tervezési munkák mellett Nagy Imre az Agrárminisztérium felkérésére szakértőként működött közre az öntözési törvény előkészítésében, valamint részt vett a megvalósult harmadlagos vízellátó művek megvalósításában. Szakmai ismereteinek átadását az elmúlt években a MATE öntözési szakmérnöki képzésben valósította meg. Ennek elismerésére az egyetem címzetes egyetemi docens  címet adományozott részére. 

Öntözőtelep szivattyútelepe

Érdemes megemlíteni néhány, az általuk elkészített engedélyezési és kiviteli tervek alapján  megvalósult beruházást:

Bóly Zrt., Bóly
Lapáncsa, Beremend és Mohács, Sátorhely térségi öntözésfejlesztések tervezési és tervezői művezetési munkái a 2011. – 2014. években. 
(Szivattyútelepek, 825.000 m3-es és 30.000 m3-es víztározók 1.106 ha-os és 1.037 ha center pivot és lineár rendszerű öntözőtelepek.)

Dalmand Zrt., Dalmand
Szilfási öntözésfejlesztés tervezési és tervezői művezetési munkái a 2011. – 2012. években.
(200.000 m3-es víztározó és szivattyútelep, 527 ha-os center pivot rendszerű öntözőtelep.)

SOLUM Zrt., Komárom
Öntözésfejlesztés (IX. ütem) tervezési munkái, a 2014. – 2017. években.
(Meglévő víztározó és szivattyútelep korszerűsítése, center pivot és lineár rendszerű öntözőtelepek.)

Komáromi Mezőgazdasági Zrt., Komárom
Komárom, Ács, Mocsa, Naszály és Nagyigmánd térségi öntözésfejlesztés tervezési és tervezői művezetési munkái, a 2012. – 2014. években.
(Dunai szivattyús vízkivételi mű, víztározók, összesen 947 ha-os center pivot, lineár és csévélődobos rendszerű öntözőtelep.)

Sertéshús Termelő Kft., Földeák
Maroslellei és óföldeáki öntözőtelepek tervezési és tervezői művezetési munkái a 2010. – 2018. években.
(Tápcsatorna, szivattyútelepek, center pivot rendszerű 70 ha-os és 251 ha-os öntözőtelepek.)

Pannon Kft., Baja
Csátalja, Dávod külterületi öntözőtelep tervezési munkái a 2016. – 2019. években.
(12 db öntözőkút, 4.500 m3-es víztározó, 157 ha-os center pivot rendszerű öntözőtelep.)

MG-V Kft., Hajós
Öntözésfejlesztés tervezési munkái a 2016. – 2018. években.
(Szivattyútelep, 256 ha-os center pivot rendszerű öntözőtelep.)

Dr. Mikóczy Nárcisz, Tata
Szőlő ültetvény öntözésének tervezési, tervezői művezetési munkái, 2018. – 2019. években.
(20,5 ha-os csepegtető rendszerű öntözőtelep.)

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., Mezőhegyes
Mezőhegyesi üzemi öntözésfejlesztés tervezési munkái a 2020. – 2022. években.
(Szivattyútelepek, 6.200 ha-os center pivot és lineár rendszerű öntözőtelep.)

Kisalföldi Mg. ZRt., Nagyszentjános
Nagyszentjános és Mezőörs térségi öntözésfejlesztés tervezési munkái a 2018. – 2019. években.
(Meglévő vízellátó rendszer és a 880 ha-os öntözőtelep korszerűsítése, 64 ha-os új öntözőtelep.)

Nagyszentjánosi Agrárgazdasági Kft., Nagyszentjános
Mezőörs külterületi öntözőtelep tervezési munkái a 2018. – 2019. években.
(26 db öntözőkút, 6.700 m3-es víztározó, szivattyútelep, 298 ha-os center pivot rendszerű öntözőtelep.)

Háromfai Agro Kft., Kaposvár
Háromfa külterületi öntözőtelep tervezési munkái a 2018. – 2019. években.
(Szivattyús vízkivételi mű, 100.000 m3-es víztározó, 442 ha-os center pivot rendszerű öntözőtelep.)

Hidasháti Zrt., Murony
Bakuczi, csárdaszállási öntözőtelepek tervezési munkái 2019. évben.
(Vízellátó rendszer korszerűsítése, új szivattyútelepek, 912 ha-os és 385 ha-os öntözőtelepek.)

AGRO-ABA Kft, Aba
Aba, Tác, Szabadbattyán, székesfehérvári center pivot öntözőtelepek tervezési munkái 2020-2021. években. 

Öntözési Közösségek megvalósult öntözőtelepeinek tervezési munkái:

• Bakuczi Öntözési Közösség Kft. 
  Bakuczi 948 ha-os öntözőtelep, 2021-2023 években
• Csárdaszállási Öntözési Közösség Kft.
  Csárdaszállási 384 ha-os öntözőtelep, 2021-2023 években
• Fegyverneki Öntözési Közösség Kft. Fegyverneki 298 ha-os öntözőtelep, 2021-2023 években
• Hársfamajori Öntözési Közösség Mosonmogyoróvár 
  264 ha-os öntözőtelep 2021-2022. években 

Már elkészült tervek alapján, a megvalósulás előtt álló beruházások: 

• Ormány Öntözési Kft., Bóly 
  1173 ha-os öntözőtelep 
• Kislippói Öntözési Kft, Bóly 
  1171 ha-os öntözőtelep 
• Kis Sík Kft. Földeák 
  270 ha-os öntözőtelep 
• Matyó Öntözési Közösség Kft. Mezőkövesd
  463 ha-os öntözőtelep

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban