Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2014/12/17
Aki figyelemmel kísérte a vállalat fejlődését és eredményeit, az ma elismeréssel tekint arra a 25 éves sikertörténetre, amely által a Gallicoop Zrt. mára a magyar pulykaszektor piacvezető vállalatává vált.
A GALLICOOP Rt. 1989-ben alakult meg, 1990. október 24-én volt az első pulykavágás. A fejlődés azóta töretlen és folyamatos. Az első évben 1700 tonna pulykát vágtak, 2014-ben 36 800 tonnát, a jövő évben pedig előreláthatólag elérik a 40 000 tonnát (ezek a számok élősúlyban értendők – a szerk.). Az induláskor a többi pulykát vágó vállalattal szoros versenyben voltak. A versenytársak azóta gyakorlatilag eltűntek. Komoly hullámvölgyek is voltak a cég életében az alapítást követő évek során, ezeket ki kellett bírni.
Az 1980-as évek végén a már szervezett és korszerű magyar baromfiipar vezetése körében komoly ellenállást váltott ki a szarvasi pulykavágóhíd megépítésének gondolata. Az akkor az 50 ezer tonnás éves felvásárlást alig elérő ipar egy specializált feldolgozóban veszélyes konkurenciát sejtett. A rendszerváltás éveiben a versenytársak átalakultak vagy eltűntek, de legalábbis tudomásul vették a társaság megalapítását.
1992 júliusában több tulajdonosváltás után új vezetés vette át a céget. Ki kellett alakítani egy megfelelő stratégiát, aminek az alapja mindenekelőtt az integráció. Ebben természetesen benne vannak a törzsállattartók, a keltetőtojás-termelés, a keltetés, az előnevelés, a hizlalás, a takarmányozás, az állategészségügy, a szakmai útmutatás és a szolgáltatás. „Az elmúlt évtizedek bizonyítják, hogy az integráció kibírta a nehéz piaci körülményeket” – vallja Erdélyi István, aki 1992 óta máig is a vállalat első számú vezetője.
A hizlalási fázis telepeinek 50%-a saját tulajdonukban van, a másik fele szerződéses alapon kötődik hozzánk, a Dunántúlon is vannak termelőpartnereink, akik szintén integrációk keretében dolgoznak. A vágópulyka fele, 20 000 tonna tehát 50 kilométeres körzeten belülről, a másik 20 000 tonna távolabbról jön be, például még Vas megyéből is. Az integráció összetétele évek óta stabil, ez azt jelenti, hogy hosszú idő óta azonosak a szereplők.
Ami a fajtakérdést illeti, a GALLICOOP vezetői arra az álláspontra jutottak, hogy a kanadai Hybrid cég pulykája – a típusokat tekintve is – a számukra megfelelő nagyüzemi pulyka. Már évek óta emellett tették le a voksukat, és legalábbis a közeljövőben nem gondolnak fajtaváltásra. Ezt a pulykát megtanulták nevelni, takarmányozni, hizlalni és jönnek az eredmények. A takarmányértékesítési mutató például már nemhogy 3 kg alatt van, hanem a legjobb hizlalótelepeiken 2,60 kg körül alakul. Ehhez viszont kiváló minőségű takarmányra van szükség, amiért sokat tesznek mind technológiai szinten, mind a receptúrák, tehát a takarmány összetétele terén.

A GALLICOOP részesedése a felvásárlásból
Forrás: BTT adatbázis, 2014
Az alapítást követő években csak vágással, darabolással, friss és hűtött áru értékesítéssel foglalkoztak, természetesen a mennyiség dinamikus növelése mellett.
A ’90-es évek közepére 13 000 tonna feletti élő pulyka vágási mennyiséget értek el. Ekkor a most már komoly mennyiségben előállított pulykahús továbbfeldolgozására alakítottak ki üzemrészeket.
Ezekben megkezdték a húskészítmények (kolbász-és sonkafélék, felvágottak – mint párizsi- és virslifélék, májasok, főtt-füstölt és szárazáruk) és panírozott termékek előállítását, ami a termékek sokkal szélesebb szegmensben történő értékesítése folytán nagyobb biztonságot jelentett. Ez nem mindig hozott nyereséget, de termékek biztos elhelyezésével mindenekelőtt a forgóeszköz igényt alacsonyabb szintre tudta szorítani. A vállalat dinamikus növekedése ekkor indult be és 2002-ben már elérték a 35 000 tonna vágási mennyiséget.



A takarmánykeverő üzemet 1994-ben létesítették, amelynek éves kapacitása 70 000 tonna késztáp,amivel saját integrációban lévő tenyész- és hízópulyka állományainkat látjuk el. Zárt integrációs rendszerünk napos alapanyag ellátására 1995-ben indítottuk keltető üzemünket, amelybe évi kereken 4 millió keltetőtojás kerül berakásra és 2,8–3,2 millió darab napospipe az átlagos éves kelési mennyiség.
Ami az infrastruktúrát illeti, saját vízbázist alakítottak ki 2003-ban, ennek eredményeként 7 mélyfúrású kút működik központi telephelyünkön, ezzel legalábbis saját üzemeinkkel el tudtak szakadni a Magyarországon ma nem reálisan értékarányos közüzemi szolgáltatásoktól. Ugyanezt a célt szolgálja a 2006-ban létesített szennyvíztisztító, amelynek köszönhetően ma szennyvíz nem hagyja el üzemeink területét. 2011-ben egy németországi cég segítségével megépült nálunk Magyarország legnagyobb kapacitású biogáz üzeme, ahol a társaságnál keletkező hulladékot környezetbarát módon dolgozzák fel. Mindezeken kívül jelenleg két hűtőházat építünk, amelyek a tárolás mellett a jelenleginél korszerűbb vevőkiszolgálást is biztosítanak. Az üzem területén ún. „E-kiserőművek” is működnek.

2. táblázat.
Továbbfeldolgozott termék termelési adatok
Forrás: Gallicoop – Consulting, 2014
Az alapítás után az 1990-es évek közepéig csak vágást és darabolást végeztek, majd 1996-tól beindultak a fentebb már felsorolt készítményeket gyártó gépsorok, természetesen szigorúan elkülönített üzemrészekben. A panírozó gépsorok beállítása 2005-ben történt, ebben az évben ezek gyártása is beindult üzemi méretekben.
A gyártás mennyiségeit a 2. táblázat tartalmazza a mennyiségi növekedést is jól mutató években.
A pulykahús feldolgozási szakasza munkaigényes, aminek oka a széles termékskála kellő gonddal való kezelése mellett az is, hogy egyes munkaműveleteket elsősorban a jó formázás, kiváló esztétikai megjelenés eléréséhez inkább a kézi munka alkalmas.
Az üzem egyes részeiről és termékeiről néhány képet mutatunk be – természetesen a teljesség igénye nélkül.
2013-ban a teljes 32 milliárdos árbevételből 11,5 milliárd forintot tett ki az export. Idén 13 milliárd export árbevételt érnek el, korábbi 25%-kal szemben most már 40%-os az export hányad.
Az export relációink mindenekelőtt Európa kiemelve Anglia, Írország, Portugália, Németország, Ausztria, Olaszország, Svájc. Ezek közül nekünk legfontosabb az utóbbiakból Ausztria és Olaszország. De most már bizakodással tölt el bennünket Kelet-Délkelet-Európa országainak piacai, mint Horvátország, Románia, Bulgária. Az orosz embargó az ottani piacukat eléggé megrázta. A fentieken kívül szállítanak még esetenként Japánba, Dél-Koreába, Hong-Kongba.
A pulyka belföldi értékesítésével kapcsolatban elsősorban a továbbfeldolgozott termékek viszik a pulykahúst a fogyasztókhoz. Az értékes húsrészek nagyrészt exportra mennek. Míg acsirkehús már népélelmezési cikk, addig a pulykát még csak a jobb módú rétegek vásárolják számottevő mértékben. A pulykahússal jelenleg elsősorban a középosztály célozható meg. A kelet-európai országokban is éppen az életszínvonal némi javulása indítja el pulykafogyasztás növekedését.
Munka, vezetés, célok
A létszám a vállalatnál jelenleg 930 fő, de legalább ugyanennyien a környéken bedolgoznak a GALLICOOP-nak. Nagyon fontosnak tartják vezetés kérdését. Van egy termelést irányító csapat, akikhez tartoznak a törzstelepek, a keltető, a saját hizlaló telepek. A másik vezetői csapat bent az üzemben, a központi területen irányít. Ezek az emberek hosszú évek óta együtt vannak, ismerik egymás gondolatát, erényeit, hibáit, folyamatosan fejlesztve önmagukat is, évről-évre jobb eredményeket tudnak elérni. Ez az alapja annak, hogy itt nem változik sűrűn a vezetői állomány. A vezérigazgató úgy összegezte az elmúlt 25 évet, hogy az egy küzdelmes időszak volt, a főleg piac okozta hullámvölgyek mellett komoly sikerekkel. A feladatokat a kollégáival együtt sikerült ilyen sikeresen megoldani. Ami a mai helyzetből következik, a termelés terén a vágásban az idén elért 40 ezer tonnát mennyiségileg nem kívánják növelni. Persze továbbra is a töretlen növekedés a cél, amit most elsősorban a feldolgozott termékek, készítmények minősége és a mind magasabb szinten értéknövelt termékek előállítása, valamint természetesen az eredményes piaci tevékenység fog meghatározni. A befejező mondat így hangzott: „Nyugodtan mondhatom, hogy idén egy jó évet zárunk és 2015-re is látom a jó indulás lehetőségét”
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza