Szántsak vagy ne szántsak? Döntsön a gazda!

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2024/03/15

A talajmegújító, úgynevezett regeneratív gazdálkodás, amely szerint a minimális talajművelés a cél, még csak kísérletként értelmezhető Magyarországon, hiszen az elérhető adatok szerint mindössze 3621 hektáron gyakorolják. Az iparszerű mezőgazdaság túlkapásaira reagáló biogazdálkodást itthon a mezőgazdasági területek 5.7 százalékán folytatják, de abban nincs vita, hogy alacsonyabbak a hozamok, s drágábbak a végtermékek. Ismert a permakultúra fogalma, ami a kissé rosszindulatú megjegyzések szerint okos kert a lusta kertészeknek. Szélsőséges javaslat a japán Fukuoka Ne tégy semmit mozgalma, amely szerint a természet megtermi a magáét. 

Hagyományos talajművelés: pozitív kölcsönhatások

Abban feltétlenül igaza van Gyuricza Csaba professzornak, hogy Magyarország szántó ország, hiszen generációk tanulták ezt a hazai agráregyetemeken és a középiskolákban. A Debreceni Egyetem több mint három évtizedes komplex talajművelési tartamkísérletei – amelyet Nagy János professzor vezetett - a talajművelés, a trágyázás, az öntözés, a vetésváltás összefüggéseit vizsgálták. A kutatási eredményeik azt igazolják, hogy ezek a termesztési tényezők nem függetlenek egymástól, kölcsönhatásuk pozitív. Amikor a gazda a változtatás mellett dönt, minden tényezőt mérlegelnie, változtatnia kell.

Megállapították egyebek között, hogy a talajművelés hatása lényegesen eltért az öntözött és az öntözés nélküli művelés mellett. Ha nem öntöztek, akkor aszályos években az őszi szántás és a szántás nélküli művelés közel azonos termést adott. Átlagos csapadékellátottságú években öntözés nélkül az őszi szántás 15 százalékkal nagyobb hozamot jelentett. Amikor öntöztek, az őszi szántás bizonyult a legkedvezőbbnek, aszályos években 6-7 százalékkal, átlagos esztendőkben 28 százalékkal magasabb volt a hozam a szántás nélküli műveléshez képest.

Az öntözés hatása egyértelműen az őszi szántás után vetett kukoricában volt a legkedvezőbb. Az öntözés mellett a szántás nélküli termesztés nem ajánlható, mert a terméstöbblete szignifikánsabban kisebb, mint az őszi szántás mellett. Összefoglalva, a kísérletek eredményei azt mutatták, a termés mennyiségére a műtrágyázásnak 48, az öntözésnek 28, a talajművelésnek 18 százalék hatása van.

Regeneratív mezőgazdálkodás: országos kísérlet lehet

A gazdák többsége a hagyományos gyakorlatot ismeri és alkalmazza. A 2022-es aszály, amely ezer milliárd forint kárt okozott a hazai mezőgazdaságnak, őket is arra ösztönözheti, hogy más módszereket is tanulmányozzanak. Egyikük lehet a talajmegújító, az úgynevezett regeneratív gazdálkodás. Ennek legismertebb érvei közé tartozik, hogy föl kell hagyni a szántással, a talajok fizikai, biológiai bolygatásával. A szántás helyett mulcshagyó művelési gyakorlatot ajánlanak, amely javítja a talajéletet, jobban megtartja a vizet, elnyomja a gyomokat, véd a talaj eróziója ellen.

Dale Strickler, a regeneratív gazdálkodás ismert kutatója szerint hat szabályt kell betartani a siker érdekében: hagyd abba a talajművelést, tarts takarónövényt a talaj felszínén, az év minden napján legyenek gyökerek a talajban, adj szerves anyagot a talaj felszínéhez, hasznosítsd a napfényt a legtöbb napon keresztül, használj mikorrhiza gomba tartalmú oltóanyagokat. A módszernek vannak követői Magyarországon is. Ők megalakították a Talajmegújító Gazdák Egyesületét, az elérhető adatok szerint eddig huszonöten csatlakoztak hozzá, és összesen 3621 hektáron gazdálkodnak. A legkisebb gazdaság két hektáros, a legnagyobb 1100 hektár. Kellő kitartással, a gazdálkodási adatok közzétételével országos kísérletként is fölfogható a vállalkozó, fenntartható fejlődést vállaló gazdák együttműködése.

Ökogazdálkodás: kevesebb termés, magasabb ár

Sokkal kiterjedtebb, ismertebb az ökológiai gazdálkodás fogalma. A világon 72 millió hektár lehet az ökoterület, amely 1.5 százaléka az összes mezőgazdasági területnek. Magyarország ehhez képest előbbre jár, az arány nálunk 5.7 százalék; de az uniós átlag mögött járunk, amely 7.9 százalék. A hazai cél ambiciózus, 2030-ig kellene elérni 10 százalékot az ökoterületeknek.

Ez sem lesz egyszerű feladat, hiszen ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágya és a szintetikus növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodást értjük – ahogy ezt Radics László professzor szakszerűen megfogalmazza. Ennek pedig az a gyakorlati következménye, hogy romlanak a terméshozamok.

Aki az ökogazdálkodás mellett dönt, számolnia kell azzal is, hogy profitot akkor termel, ha a kisebb mennyiségű termést magasabb áron képes eladni. Ennek határt szab a vásárlók árérzékenysége. A számítások szerint a biotermékek piaci részesedése 2-4 százalék között változik világszerte. A mezőgazdasági területek hasznosítása, a fenntartható fejlődés támogatása, a profitszerzés sok lehetőséget kínál a gazdáknak. Dönteniük nekik kell! Ehhez információkat találhatnak a szaktudas.hu oldalon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai