2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szántsak vagy ne szántsak? Döntsön a gazda!

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2024/03/15

Magyarország szántó ország. Ezzel szemben a szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon – mondta egy interjúban Gyuricza Csaba professzor. Nagy János professzor több mint három évtizeden át tartó kukorica tartamkísérletek szerint azt állítja, hogy az átlagos csapadékellátottságú években a legjobb volt az őszi szántás, ehhez képest a szántás nélküli művelés 15 százalékkal kevesebbet termett.

A talajmegújító, úgynevezett regeneratív gazdálkodás, amely szerint a minimális talajművelés a cél, még csak kísérletként értelmezhető Magyarországon, hiszen az elérhető adatok szerint mindössze 3621 hektáron gyakorolják. Az iparszerű mezőgazdaság túlkapásaira reagáló biogazdálkodást itthon a mezőgazdasági területek 5.7 százalékán folytatják, de abban nincs vita, hogy alacsonyabbak a hozamok, s drágábbak a végtermékek. Ismert a permakultúra fogalma, ami a kissé rosszindulatú megjegyzések szerint okos kert a lusta kertészeknek. Szélsőséges javaslat a japán Fukuoka Ne tégy semmit mozgalma, amely szerint a természet megtermi a magáét. 

Hagyományos talajművelés: pozitív kölcsönhatások

Abban feltétlenül igaza van Gyuricza Csaba professzornak, hogy Magyarország szántó ország, hiszen generációk tanulták ezt a hazai agráregyetemeken és a középiskolákban. A Debreceni Egyetem több mint három évtizedes komplex talajművelési tartamkísérletei – amelyet Nagy János professzor vezetett - a talajművelés, a trágyázás, az öntözés, a vetésváltás összefüggéseit vizsgálták. A kutatási eredményeik azt igazolják, hogy ezek a termesztési tényezők nem függetlenek egymástól, kölcsönhatásuk pozitív. Amikor a gazda a változtatás mellett dönt, minden tényezőt mérlegelnie, változtatnia kell.

Megállapították egyebek között, hogy a talajművelés hatása lényegesen eltért az öntözött és az öntözés nélküli művelés mellett. Ha nem öntöztek, akkor aszályos években az őszi szántás és a szántás nélküli művelés közel azonos termést adott. Átlagos csapadékellátottságú években öntözés nélkül az őszi szántás 15 százalékkal nagyobb hozamot jelentett. Amikor öntöztek, az őszi szántás bizonyult a legkedvezőbbnek, aszályos években 6-7 százalékkal, átlagos esztendőkben 28 százalékkal magasabb volt a hozam a szántás nélküli műveléshez képest.

Az öntözés hatása egyértelműen az őszi szántás után vetett kukoricában volt a legkedvezőbb. Az öntözés mellett a szántás nélküli termesztés nem ajánlható, mert a terméstöbblete szignifikánsabban kisebb, mint az őszi szántás mellett. Összefoglalva, a kísérletek eredményei azt mutatták, a termés mennyiségére a műtrágyázásnak 48, az öntözésnek 28, a talajművelésnek 18 százalék hatása van.

Regeneratív mezőgazdálkodás: országos kísérlet lehet

A gazdák többsége a hagyományos gyakorlatot ismeri és alkalmazza. A 2022-es aszály, amely ezer milliárd forint kárt okozott a hazai mezőgazdaságnak, őket is arra ösztönözheti, hogy más módszereket is tanulmányozzanak. Egyikük lehet a talajmegújító, az úgynevezett regeneratív gazdálkodás. Ennek legismertebb érvei közé tartozik, hogy föl kell hagyni a szántással, a talajok fizikai, biológiai bolygatásával. A szántás helyett mulcshagyó művelési gyakorlatot ajánlanak, amely javítja a talajéletet, jobban megtartja a vizet, elnyomja a gyomokat, véd a talaj eróziója ellen.

Dale Strickler, a regeneratív gazdálkodás ismert kutatója szerint hat szabályt kell betartani a siker érdekében: hagyd abba a talajművelést, tarts takarónövényt a talaj felszínén, az év minden napján legyenek gyökerek a talajban, adj szerves anyagot a talaj felszínéhez, hasznosítsd a napfényt a legtöbb napon keresztül, használj mikorrhiza gomba tartalmú oltóanyagokat. A módszernek vannak követői Magyarországon is. Ők megalakították a Talajmegújító Gazdák Egyesületét, az elérhető adatok szerint eddig huszonöten csatlakoztak hozzá, és összesen 3621 hektáron gazdálkodnak. A legkisebb gazdaság két hektáros, a legnagyobb 1100 hektár. Kellő kitartással, a gazdálkodási adatok közzétételével országos kísérletként is fölfogható a vállalkozó, fenntartható fejlődést vállaló gazdák együttműködése.

Ökogazdálkodás: kevesebb termés, magasabb ár

Sokkal kiterjedtebb, ismertebb az ökológiai gazdálkodás fogalma. A világon 72 millió hektár lehet az ökoterület, amely 1.5 százaléka az összes mezőgazdasági területnek. Magyarország ehhez képest előbbre jár, az arány nálunk 5.7 százalék; de az uniós átlag mögött járunk, amely 7.9 százalék. A hazai cél ambiciózus, 2030-ig kellene elérni 10 százalékot az ökoterületeknek.

Ez sem lesz egyszerű feladat, hiszen ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágya és a szintetikus növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodást értjük – ahogy ezt Radics László professzor szakszerűen megfogalmazza. Ennek pedig az a gyakorlati következménye, hogy romlanak a terméshozamok.

Aki az ökogazdálkodás mellett dönt, számolnia kell azzal is, hogy profitot akkor termel, ha a kisebb mennyiségű termést magasabb áron képes eladni. Ennek határt szab a vásárlók árérzékenysége. A számítások szerint a biotermékek piaci részesedése 2-4 százalék között változik világszerte. A mezőgazdasági területek hasznosítása, a fenntartható fejlődés támogatása, a profitszerzés sok lehetőséget kínál a gazdáknak. Dönteniük nekik kell! Ehhez információkat találhatnak a szaktudas.hu oldalon.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza