Bevallás az eÁFA korában

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2024/03/18

Az első bevallás, amit az új rendszerben lehet teljesíteni a 2024. január hónapot magába foglaló bevallás időszak, ami azt jelenti, hogy első körben a havi bevallásra kötelezetteknek február 20-áig kellett megtenniük. Bevallást összeállítani és beküldeni éppen ezért már február 1-jétől is lehetett.

Számla és nyugta 

Mivel a fenti források adják az alapját az e-ÁFA rendszer adatainak, ebből áll össze a bevallás, ezért kiemelten fontos, hogy a rögzített adatok minden esetben pontosan, teljes körűek és hibátlanok legyenek. Ennek teljesüléséhez tudni kell, hogy mikor kell számlát adni és mikor elég a nyugta. Fő szabály szerint az ÁFA alany a termékértékesítésről és a szolgáltatásnyújtásról köteles számlát kiállítani, mely alól a mentes ügyletek képeznek kivételt. Akkor is számlát kell kiállítani, ha jogi személy vagy ÁFA alany nem jogi alany előleget fizet. Szintén számlát kell adni a magánszemélynek, ha az előleg eléri a 900 ezer forintot, illetve minden olyan esetben, amikor a vevő azt kéri. Számla helyett nyugta is adható abban az estben, amikor az értékesítéssel, szolgáltatásnyújtással egyidejűleg a vevő megfizeti az ellenértéket, és a vevő nem adóalany vagy jogi személy, illetve a bruttó ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot.

Másik lényeges pont, hogy egy jogügyletről egyféle bizonylat állítható ki. Korábban hibás gyakorlat volt, hogy a vevő részére számlát bocsátottak ki, majd annak az adatait beütötték az online pénztárgépbe, ami az adatok duplikálását jelentette. Tehát fontos, hogy a számlát és az egyszerűsített számlát sem szabad a pénztárgépben rögzíteni, továbbá az online pénztárgéppel kiállított számláról sem kell külön online számla adatszolgáltatást teljesíteni, mivel arról az adat a pénztárgép adatszolgáltatással bejön.

Szintén kiemelten fontos, hogy egy már korábban kiállított számla módosítása a megfelelő módon kell, hogy történjen. Abban az esetben, ha a számla módosítása válik szükségessé, mert például más vételárban állapodnak meg a felek, akkor módosító számlát kell kiállítani, amin szerepelnie kell az alap (módosított) bizonylat sorszámának is. Ha egy kiállított számláról kiderül, hogy az hibás, mert nem tartozik hozzá valós gazdasági esemény, akkor azt a számlát technikailag kell érvényteleníteni. A fentieken felül ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a számla adatai teljeskörűen szerepeljenek az online számla adatszolgáltatásban, így például a számla sorszámának minden karaktere egyezzen.

Adókódok

Jelentős újdonság az úgynevezett adókódok is megtalálhatók a felületen. Ez azért fontos, mert az adókódokból áll össze a bevallások alapját képező nyilvántartás, és az adókód vezérli, hogy az egyes tételek a bevallás mely sorába tartoznak. A webes felületen úgynevezett beszédes adókódok találhatók, annak érdekében, hogy a felület használók eligazodását könnyítse, míg a gép-gép kapcsolat standard adókódokat használ – az egyszerűbb programozás érdekében. Természetesen a beszédes és a standard adókódok megfeleltethetők egymásnak. Például a 27 százalékos adómérték alá tartozó tárgyi eszköz értékesítése a bevallás 7. és 43. sorában a fizetendő adóhoz tartozik, ehhez az F07 43 adókód tartozik. A webes felületen a bizonylatok tételei a forrásadatok gépi feldolgozásának eredményeként automatikusan adókódot kapnak, ugyanakkor a bizonylatokhoz tartozó adókódok – meghatározott keretek között – megváltoztathatók, az egyes adókódok esetén plusz adatok is rögzíthetők, illetve rögzítendők.

Webes felület elérhetősége

Változás a korábbi rendszerekhez képest (EKÁER, Online Számla), hogy a felület használata nem igényel előzetes regisztrációt. Ettől függetlenül a jól ismert elsődleges, másodlagos felhasználó, valamint technikai felhasználó itt is megjelenik.

Az elsődleges felhasználó minden esetben maga az adózó (ÁFA alany magánszemély, egyéni vállalkozó), illetve jogi személy esetén a törvényes képviselő lehet csak. Lényeges különbség, hogy bevallást beküldeni kizárólag az elsődleges felhasználó tud. Másodlagos felhasználó az elsődleges felhasználó által létrehozott felhasználó lehet, velük szemben semmilyen megkötés nincs, bárkinek lehet jogot adni. Akár több másodlagos felhasználó is létrehozható, de fontos, hogy egymás adatait nem látják. A másodlagos felhasználó automatikusan megkapja a lekérdezői jogot, ezzel megtekintheti az összesítő nézetet és a bizonylatlistát, generálhat, letölthet kimutatásokat, megtekintheti a felhasználói szabályokat, és letöltheti, illetve megtekintheti a bevallástervezetet.

Az egyes felhasználóknak szerepkörökön keresztül lehet biztosítani a jogosultságaik mértékét. A szerepkörök elnevezései beszédesek, azokból egyértelműen látszik, hogy milyen jogosultságok kapcsolódnak hozzá. Ilyen szerepkörök a megtekintő, szerkesztő, beküldő. A szerkesztői joggal a bizonylatlista szerkesztése, időszak zárása, időszak újranyitása, bevallástervezet elkészítése, pénzforgalmi rendelkezések, előellenőrzés kezdeményezése, önellenőrzés/ismételt önellenőrzés kezdeményezése (de csak 2024. július 1-jétől) indítható.

Webes felületen elérhető funkciók

A webes felületen manuálisan rögzíthetők olyan adatok, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki, ilyen a felvásárlási okirat, a nem pénztárgéppel kiállított nyugta adata, vagy olyan bejövő számla adata, amelyről a számla kibocsátója nem szolgáltatott adatot.

A felhasználók szabályokat is létrehozhatnak, amelyek a beérkező bizonylatokon, az automata feldolgozási folyamat részeként futnak le, és ennek eredményeként a bizonylat tételeire a megfelelő adókód kerül. Így a beérkező számlák esetében például beállítható, hogy a belföldi fordított adózás alá tartozó beszerzéseknél az alkalmazandó adómérték mindig 27 százalék legyen, és az így felszámított adó teljes összege megjelenjen levonható adóként. Ugyanakkor a beállítástól eltérően kezelendő tételeknél a felhasználó a megfelelő adókód kiválasztásával dönthet a részbeni vagy arányosított levonásról, vagy arról, hogy az adott tétel egyáltalán nem vonható le.

Az időszak zárását megelőzően és azt követően is lehetőség van a bizonylatokról bizonyos paraméterek alapján kimutatást készíteni, azt letölteni és exportálni. Ilyen paraméterek lehetnek a fizetendő áfa szerinti, levonható adó szerinti, fizetendő adókód szerinti, levonható adókód szerinti kimutatások.

Bevalláshoz kapcsolódó tudnivalók

Természetesen az eÁFA rendszer használata nem kötelező, továbbra is lehetséges a korábbi ÁNYK rendszerű bevallási mód használata. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy míg az ÁNYK-ból készített bevallásnak része az M lapokon szereplő összesítő nyilatkozat, addig azt az eÁFA keretében nem kell alkalmazni, nincs szükség ilyen kitöltésre. 

Ha valaki a bevallását mind a két rendszerből beküldi, akkor az első verzióval beküldött bevallás minősül bevallásnak. Jelenleg az önellenőrzési funkció még nem érhető el az eÁFA felületén, ezért azt mindig az ÁNYK-ból kell indítani függetlenül attól, hogy az alapbevallást melyik rendszerből küldték be. Abban az esetben, ha a webes felületre feltöltött adatot nem használják fel a bevalláshoz, az 90 nap után törlésre kerül.

Az új eÁFA rendszer nem csak az eddig ismertetett webes felületen keresztüli bevallás benyújtást biztosítja, hanem az M2M, vagyis gép-gép kapcsolaton keresztüli bevallás beküldését is. Ennek módja, hogy az adózó számviteli rendszere áll kapcsolatban a NAV szerverével, és az adatok ezen keresztül utaznak. A webes felülettől leginkább eltérés ebben az, hogy az összeállított, majd gép-gép kapcsolattal feltöltött adatokon a NAV rendszere vizsgálatokat végez, és azok eredményeként ERROR vagy WARNING üzenetet küldhet, tehát a feldolgozási folyamat tekintetében tér el a kettő.

Az ERROR üzenet a bevallás benyújtásának folyamatát megakasztja, ezért elengedhetetlenül fontos az ERROR üzenetek megismerése és javítása annak érdekében, hogy a bevallás benyújtott legyen.

A WARNING üzenetek nem akadályozzák a bevallás beadását, azonban azok alapján javasolt a bevallás tartalmát felülvizsgálni, és szükség szerint javítani. Az adónyilvántartásban észlelt, de a bevallás beadását nem ellehetetlenítő problémákra a rendszer azért figyelmeztet, hogy segítse az adózó oldalán jelentkező esetleges szoftverhibák, adatbeviteli hibák, hibás (adózási) gyakorlatok észlelését és javítását. A teendőket ilyenkor a probléma jellege – szoftverhiba, adatbeviteli hiba, hibás gyakorlat – határozza meg.

Abban nincs megkötés, hogy ki melyik verziót használhatja az eÁFA rendszerében (webes vagy gép-gép kapcsolat). Azt azonban érdemes tudni, hogy az eÁFA webes felülete egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezernél kevesebb számlát képes kezelni, vagyis, akinek ennél több számlája van az csak a gép-gép kapcsolatot tudja használni. Ettől függetlenül, a kevesebb számlával rendelkezők is választhatják a gép-gép kapcsolatot, de az adott vállalkozásnak az nem biztos, hogy előnyösebb.

A leírtakból jól látható, hogy a webes felület jellemzően a mikro- és kisvállalkozások számára jelenthet alternatívát, közülük is azoknak, akik külföldi ügyletekkel nem foglalkoznak. Ezen felül csak a későbbiekben lesz lehetősége az alanyi adómentességgel rendelkező vállalkozásoknak használni a felületet, továbbá jelenleg a soron kívüli áfa bevallások, valamint az önellenőrzési lehetőségek sem érhetőek el.

TAVASZI HATÁRSZEMLE
A naperőmű és az akkugyár szépen növekszik...

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai