2025. 05. 24., szombat
Eszter
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése

Kategória: Agrártámogatások, Állattenyésztés, Gépesítés | 2024/03/14
Címkék: állategészségügy, baromfi tenyésztés, brojleristálló, farmmenedzsment, tojástermelés

Nem versenyképes a hazai baromfi ágazat. A termelők nagy része alacsony hatékonysággal dolgozik, ennek egyenes követkeménye a szerény jövedelem. Elavultak, korszerűtlenek a telepek, a berendezések. A brojler férőhelyek több mint harmadának alacsony színtű a műszaki állapota, nem felelnek meg a versenyképesség feltételeinek. Így hiába világszínvonalú a magyarországi brojler genetika, a termelésben ezt a potenciált nem képesek kihasználni.
A várva várt állami támogatások sikerének egyik feltétele a telepek korszerűsítése, versenyképessé tétele. Ehhez ad gyakorlati szakmai tanácsokat a legnagyobb magyar integrátor, Bárány László által szerkesztett Versenyképes brojlerhízlalás című szakkönyv, amely csak a szaktudas.hu oldalon érhető el.

Hazánkban a külső hőmérséklet jelentős ingadozása miatt a korszerű és gazdaságos brojlerhizlalás csak szabályozott környezetű (automatizált etetés és itatás, mesterséges világítás, klimatizált tartásterű) istállókban valósulhat meg (1. kép). 

 
1.kép. Korszerű, szabályozott környezetű brojleristálló

A nyitott oldalfalú, függönnyel zárható istállók a brojlertartásban mára visszaszorultak (3.5. kép). A zárt rendszerű istállókban a légcsere mennyisége, a beáramló levegő iránya jobban kontrollálható, és a madarak életképessége, növekedési üteme, takarmány hasznosítása, valamint az állomány komfortérzete is jobbnak bizonyult.

Meglévő épületek átalakítása:

Brojlertartásra gyakorlatilag bármely, korábban más állat tartására (szarvasmarha, sertés) vagy eltérő célra használt épület (magtár, tároló épület stb.) is alkalmas lehet, amennyiben az átalakítás vagy felújítás kielégíti a baromfitartó épületekkel szemben támasztott minimális alapkövetelményeket (3.kép).

 
2.kép. Nyitott oldalfalú, korszerűtlen baromfi istálló


3. kép. Átalakított padlásteres baromfi istálló

Az átalakítás során az következő követelményeknek kell eleget tenni:

  • Legyen alkalmas kellő mennyiségű etető- és itatófelület függesztett, emelhető-süllyeszthető elhelyezésére.
  • Maradjon elegendő beépítési felület a végfali ventilátorok, oldal légbeejtő ablakok, az alagút-szellőztetés motoros zsaluinak vagy légfüggönyeinek beépítésére. Padlásteres ólak esetében pedig az emeleten is.
    A padlástér alacsony parapet- és nyílásáthidalói esetén kiegészítő fogadókeretek vagy kazetták készítésével kell számolni a légbeejtők befogadására és automatikus működtetésére.
  • A tartástér oldalfalai teremtsék meg a lehetőséget a légbeejtő ablakok sodronyos vagy acélhuzallal történő automatikus nyitására, zárására.
  • Meg kell oldani kétszárnyú kapu beépítését az épület végfalában az alom és a trágya gépi mozgatása, a napos brojler könnyű letelepítése és a felhizlalt vágócsirke gépesített vagy ketreces elszállítása érdekében.
  • Indokolt az épületek szigetelésének ellenőrzése. Utólagos munkálatok esetén érje el a korszerű, új építésű istállók szigetelésének paramétereit. Figyelem! A hőszigetelés nemcsak télen, hanem a nyári nagy melegben is fontos.
  • A végfali ventilátorok elhelyezésének kiválasztásában figyelembe kell venni az előírt távolságokat lakott területektől és közlekedési utaktól, továbbá az uralkodó szélirányt. A ventilátorok ne fújják az istálló elhasznált levegőjét széllel szemben, lakott területre vagy forgalmas útra.
  • A tartástér padozatát és többi felületeit repedésmentesre kell felújítani a szalmonellamentesítés sikere érdekében.
  • Gondoskodni kell minimum 2x3 m = 6 m2 alapterületű szervizhelyiségről a gyógyszerező berendezés, a vízbetáplálás szerelvényeinek - vízszűrő, víznyomás csökkentő, vezérlőszekrények - számára, akár a tartástérben, akár az épületen kívül. Ez a helyiség egyben szélfogóként és higiéniai zsilipként is szolgál, ezért célszerű, hogy a tartástér ebből a helyiségből nyíljék megakadályozva a légtér esetleges hirtelen lehűlését vagy a közvetlen, személyi belépést a szennyezett külső területről az ól belsejébe.
  • Környezetvédelmi előírás a mosó- és szennyvíz elvezetését, gyűjtését, tárolását kiépíteni.
  • Szerfás istállókban (4. kép) a felújítás során ellenőrizni kell a fa szerkezetek épségét, teherhordó képességét. A faoszlopok tövét mechanikai védelemmel kell ellátni az alomtrágya gépi kitárolásakor előforduló sérülés elkerülésére.
  • Emeletes istállók padlástereihez úgy kell a belső feljáró lépcsőt kialakítani, hogy a földszinti és az emeleti tartásterek egymástól ajtóval is teljesen elkülönüljenek.

 
4. kép. Átalakított szerfás istálló

Napjainkban igen kiélezett verseny folyik a minőségi baromfihús megtermelésében és annak termelési költségei csökkentésében, amely a jövőben csak fokozódik. Emellett az energiaárak folyamatos emelkedése, az EU állatjóléti előírásai olyan újabb igényekkel szembesítik a jelen és jövendő brojlertermelőit, melyek kielégítése a régi istállókban egyre nehezebben és kevésbé gazdaságosan teljesíthetők. 

Új istállók építésével a baromfitartók kompromisszumok nélkül választhatják meg a legjobban megfelelő méretű és legjobb elhelyezkedésű konstrukciókat (3.8. kép). 5. kép

 
5. kép. Zárt, szabályozott környezetű brojleristálló

Az újonnan épülő, korszerű brojleristállók zártak, szabályozott környezettel a legkedvezőbb feltételeket teremtik meg a tartástechnológiai igények (etetés, itatás, fűtés, szellőztetés, világítás) kielégítésére, az állategészségügyi és az EU-normatívák szerinti állatjóléti követelmények betartására.

Istállóméretek:

Elterjedt és bevált az átlagosan 1000-1200 m2 alapterületű, 12 m széles, 84-100 hosszú istálló kialakítása. Az épületek tényleges méretét az állomány létszáma és az építési telek lehetőségei határozzák meg. A telepméretek bővülése és a törekvés a beruházási fajlagos költségek csökkentésére az istállóméretek növekedését hozza magával. A tendencia a 15-18 m széles, 100-120 m hosszú épületek építése (1500-1800 m3-es istállók).

A korszerű épületszerkezetek ugyan lehetőséget teremtenek a további méretnövelésnek akár 140 m hosszúságban és 20 m feletti szélességben is, de elterjedésüknek a mélyalmos tartás állat-egészségügyi és állatjóléti előírások növekvő követelményei és a szellőztetés hatékonyságának gyengülése jelent korlátozó tényezőt.

Istállószerkezetek:

A korszerű brojleristálló hagyományos téglafalazással vagy az egyre jobban elterjedő könnyűszerkezetes változatban szendvicspanel oldalborítással készül. A kiválasztásnál a beszerzés, a kivitelezés és a szigetelés együttes költsége a mérvadó.

A korszerű könnyűszerkezetes épület főtartói horganyzott acélból készülnek. Tartós, ellenáll a korrozív gázoknak a tartástérben előforduló, estenként magas pára- és ammóniatartalomnak. Oldalfala többnyire szendvicspanel, ritkábban tégla.

Költségtakarékossági okokból fa szerkezeti anyagok is kerülnek a tetőtérbe. Ilyen megoldásoknál számolni kell a fokozott állat-egészségügyi kockázatokkal. A tetőtér lezárására szolgálnak a különböző anyagú és vastagságú szigetelt álmennyezetek.

A tetőtartó szerkezetek - rácsos tartók, kereszttartók, hosszirányú szelemenek - méretezésében és elhelyezésében már a tervezés fázisában célszerű a baromfitartó berendezések beépítésének és működtetésének műszaki követelményeit figyelembe venni. Az oldalfalakba, vég- és homlokfalakba beépítendő ventilátorok, motoros zsaluk és légbeejtő ablakok számára a fogadó- és tartókeretek méretét előre, még a tervezés fázisában meg kell határozni, beépítési helyüket pedig ki kell jelölni.

Az istálló hosszában több ponton felfüggesztett etető-, itató- és fűtőberendezések statikus terhelést jelentenek a tetőszer- kezet tartóelemeire. Az etető- és itatóberendezések az épület kereszt- vagy hossztartóira kerülhetnek felfüggesztésre 3 m-es osztásközökkel a tartástér teljes hosszában (6. kép).

 
6.kép. Funkcionálisan jól tervezett brojleristálló tartó- és tetőszerkezete

Átlagos tömegadatok:

a tányéros etetővonal tömege: 6,5 kg/m,
a tányéros etetővonal tömege vonal eleji napi garatnál: 100 kg,
a tányéros etetővonal tömege vonalvégi hajtóműnél: 15 kg,
a flexibilis behordóspirál tömege: 9 kg/m,
a flexibilis behordóspirál hajtóművének tömege: 36 kg,
a szelepes itatóvonal tömege: 5 kg/3 m.

A fűtőberendezések függesztése 3 vagy 4 ponton történik az épület kereszttartóira vagy szelemenéire a fűtési zónák szerinti elosztásban.

Átlagos tömegadatok/készülék:

  • sierra gáz infrasugárzó: 11 kg;
  • gázüzemű hőlégfúvók típustól és teljesítménytől függően: 25-48 kg;
  • meleg vizes hőcserélő fűtőberendezések: típustól és teljesítménytől függően 60-90 kg a fűtővízzel együtt.

A brojleristálló tetőszerkezetét, kereszt- és hossztartóinak teherhordó képességét, kiosztását előzetesen, az iméntiek figyelembevételével célszerű megtervezni. így elkerülhető a költséges és kevésbé esztétikus, gyakran a berendezések szakszerű üzemeltetését is akadályozó acél tartószerkezetek utólagos gyártása és felszerelése.

 Istállóburkolatok és szigetelés:

Tető. A korszerű istállók nyeregtetővel fedettek, melyek túlnyúlnak az oldalfalakon védve azokat a csapadéktól és erős napsugárzástól. Anyaguk horganyzott acéllemez. A fényvisszaverő felületek alkalmazása és a világos színezés választása csökkenti az épület napsugárzás okozta túlzott felmelegedését.

Álmennyezet. Visszatérő kérdés tervezéskor, hogy a tartástér légtere álmennyezettel vagy a nélkül kerüljön-e kialakításra. Álmennyezet választásakor nem szabad elfeledkezni az oldalfalakkal érintkező síkok hézagainak hibátlan és tartós tömítéséről, azaz a padlástértől való tökéletes elszigeteléséről. Ennek hiányában megvalósíthatatlan a „vákuumra" vezérelt automatikus szellőztetés és a fűtés összhangja. Ekkor a padlástérből érkező fals levegő megzavarja a légnyomásmérő automatákét, és lehetetlenné teszi a klímavezérlő komputerek helyes beállítását.

A tömítetlenség további kedvezőtlen hatása a fűtetlen padlás és a meleg tartástér között kialakuló nagy hőmérséklet-különbség és az ebből eredő folyamatos páralecsapódás a padozaton, oldalfalakon és mennyezeten. A jelenség télen, a csapadékos időszakokban, valamint nyáron, a hűvösebb hajnalokon is fennáll, teljesen átnedvesítve az almot.

Álmennyezet kialakításakor a padlástér nyári szellőztetéséről is gondoskodni kell. A túlzottan felmelegedett levegőt ventilátorokkal vagy a tetőgerincben kiépített szellőző rendszerrel lehet eltávolítani.

Álmennyezet nélkül: A sokéves építési és üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízszintes álmennyezet helyett a koporsó vagy sátor alakú légterek választása mellett egyre több érv szól. A tető alatti jelentős nagyságú légteret jól tudjuk hasznosítani, különösen a fűtési időszakokban gáz infrasugárzók használatakor (7. kép). Minimum és kereszt- szellőztetési üzemmódban a tetőgerinc és a padozat közötti meleg levegő rétegződik, a hőmérséklet-különbség elérheti az 5-6 °C-ot is, különösen fiatal állomány számára történő fűtéskor, amikor az alomszinten megkívánt fűtési hőmérséklet 32-30 °C.

 
7. kép. Függesztett berendezések álmennyezet nélküli istállóban (belső purhabos hőszigeteléssel)

Keverő ventilátorok szakaszos üzemével ez a többlethő visszavezethető a baromfiállományra, jelentősen csökkentve az oldalfali légbeejtők nyitásának gyakoriságát és a felhasznált gáz mennyiségét.

A tetőgerinc alatti „kupola " felé áramló meleg levegőben ritkul a fűtőgáz égéstermékeként keletkező szén-dioxid és az egyéb káros gázok koncentrációja, továbbá a bélsárral szennyezett alomból származó ammónia töménysége. Ennek köszönhető, hogy idő előtti kényszerszellőztetés és ebből eredő többlet gázfogyasztás nélkül is javulhat a tartástér levegője.

Oldalfalak, hőszigetelés: A könnyűszerkezetes istállók panelfalainak borítóanyaga horganyzott acél- vagy alumíniumlemez. A fényvisszaverő felületek alkalmazása és a világos színezés választása itt is csökkenti az épület napsugárzás okozta túlzott felmelegedését.

A korszerű baromfiistálló jó hőszigetelése az alapvető követelmények közé tartozik, és megtérülő befektetés mind a téli, mind pedig a nyári üzemeltetés számára (8. kép). Anyagvastagsága 10-15 cm közötti legyen, minőségtől függően. Ez érinti a tetőt, az oldalfalakat, az álmennyezetet vagy annak híján a tartástér belső határoló felületeit.

 
8. kép. Jól hőszigetelt brojleristálló technológiai nyílásokkal és fogadókeretekkel

A jó hőszigeteléssel télen a tartástér lehűlését és a fűtési energia költségeit, nyáron pedig a túlmelegedés miatt szükséges szellőztetési, hűtési költségeket csökkenthetjük. 
Az épületet megtervezésénél további szempont a páralecsapódás megakadályozása az épületszerkezet felületén vagy annak belsejében.

Padozat: A brojlertermelő berendezések működtetéséhez, állat-egészségügyi követelmények (szalmonellamentesítés stb.) betartásához, szilárd és teherhordó padozat jöhet csak szóba. Az új építésű istállópadozat terhelésének alkalmasnak kell lennie a vágóbrojler gépi összegyűjtésére, targoncával történő rakodásra, az épület gépi kitrágyázására. 

Az istálló szabad felületeinek, az oldalfalaknak, az álmennyezetnek és a padozatnak simának, rés- és repedésmentesnek kell lennie, hogy a rovarok, baktériumok, vírusok ne telepedhessenek meg bennük, tisztításuk könnyen elvégezhető legyen. Ellenállónak kell lenniük az állományváltás szervizperiódusában történő nagy nyomású vízzel történő mosás és a technológiai előírásokban szereplő fertőtlenítőszerekkel szemben. 

A padozat és oldalfalak találkozását tömíteni kell az állat-egészségügyi feltételek biztosításához (9. kép). Célszerű az oldalfalak védelmére a padozattól 30-40 cm-re betonszegélyt és ütközésvédelmet emelni a gépi kitrágyázások okozta sérülések elkerülésére.

 
9. kép. A padozat és az oldalfal helyes csatlakoztatása

Párakizárás: A korszerű baromfiistálló páramentesítése az épület alapozásának és padozatának talajnedvességgel szembeni szigetelésével kell kezdődnie. A különféle szigetelőanyagok, párazárófólia stb. beépítése elengedhetetlen a pont- és sávalapoknál, valamint a padozat alatt (1. ábra).


1. ábra. A padozat, az alapozás és az oldalfalak szigetelése

A Bárány László - Pupos Tibor - Szöllősi László szerkesztette Versenyképes brojlerhízlalás című átfogó kötet a modern, gyakorlati technológiai ismereteket és a piaci, gazdasági, tervezési összefüggéseket együtt bemutatva válaszol a gazda legfontosabb kérdésére: hogyan lehet elérni, s főként növelni a profitot?

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Babinszky László:
A gazdasági haszonállatok vízigénye
R. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment
Dr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.
Pupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)
Bárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás

Ez is érdekelhetiVilágszínvonalú a magyar vadgazdálkodásFejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás
Minden mozog a sertéstartásban, igazolja ezt a hosszú évek tapasztalata. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára - amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Hatalmas az érdeklődés az élelmiszeripar megújítására
Elsöprő érdeklődéssel zárultak az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázatok. Az agrártárca 150 milliárdos kerettel meghirdetett felhívására több mint 708 milliárd forintnyi igény érkezett be. A nemzeti kormány célja, hogy megújítsa, és hazai kézben tartsa az élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza