2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Megjelentek az állattartó telepek fejlesztését támogató pályázatok tervezetei

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: palyazatihirek.eu, 2024/04/17

Megjelent társadalmi egyeztetésre az Állattartó telepek megújításának támogatása és az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felhívások tervezete. A kisebb pályázat keretében akár 200 millió foriont, a komplex pályázat esetén pedig akár 5 milliárd forint 50-80 %-os támogatás lesz igényelhető június/júliustól az állattartó telepek fejlesztésére.

A felhívások az alábbi célok megvalósulását kívánják elősegíteni:

  • Állattartó gazdaságok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének fokozása, új épületek, építmények kialakításával, valamint az állattartáshoz szükséges eszközök, gépek, technológiák termelésbe állításával.
  • Állattartó telepek létesítményeinek épületenergetikai, épületgépészeti felújításával, technológiáinak korszerűsítésével, valamint a megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák kialakításával csökken az ágazat energiafelhasználása.
  • Állattartó gazdaságok ammónia kibocsátásának csökkentését elősegítő technológiai fejlesztések megvalósítása, levegő minőségének javítása, a felszíni és felszínalatti vizek terhelésének csökkentése.
  • A járványos állatbetegségek állattartó telepeken történő megjelenésének kockázatának csökkentése.
  • Olyan állatjóléti beruházások elősegítése, amelyek túlmutatnak az általános telepi fejlesztésen és az általánosan alkalmazott gyakorlatokból eredő szabályokon.

Mind a két pályázat esetén a pályázati felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be valamennyi célterület esetén:

1. Mezőgazdasági termelők, akik abban az esetben jogosultak támogatásra, amennyiben igazolják, hogy:

  • A támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkeznek adatokkal, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 10 000 euró STÉ üzemmérettel rendelkeznek;
  • A támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az ezt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételüknek legalább 40%-a mezőgazdasági tevékenységből származott.

2. A felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására kollektív beruházás keretében is van lehetőség.

Mind a két pályázat keretében a következő tevékenységek támogathatóak önállóan:

 1.) célterület: Állattartó telepek általános korszerűsítése (beleértve új állattartó telepek létesítését is)

  • Baromfitartó telepek korszerűsítése Baromfifélék (házityúk, pulyka, kacsa, pézsmaréce, lúd, gyöngytyúk) tartásához kapcsolódóan
  • Sertéstartó telepek korszerűsítése - Sertésfélék (házi sertés, vaddisznó) tartásához kapcsolódóan
  • Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése - Szarvasmarhafélék (szarvasmarha és bivaly) és bölény tartásához kapcsolódóan
  • Juh és kecsketartó telepek korszerűsítése – Juh- és kecskefélék tartásához kapcsolódóan
  • Egyéb állattartó telepek korszerűsítése – Lófélék (ló, szamár, öszvér), nyúl, méh, húshasznosítású galamb, fürj, strucc, emu, fácán, fogoly, valamint csincsilla tartásához kapcsolódóan

2.) célterület: Állattartó telepek fejlesztését szolgáló zöld beruházások (beleértve új állattartó telepek létesítéséhez kapcsolódó zöld beruházások megvalósítását is) - Valamennyi, az 1. célterület esetében felsorolt állatfajok tartásához kapcsolódóan.

  • Az állattartó gazdaságokban az energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek
  • Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása.

3.) célterület: Állattartó telepek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentés érdekében (beleértve új állattartó telepek létesítéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítását is) - Valamennyi, az 1. célterület esetében felsorolt állatfajok tartásához kapcsolódóan.

  • A célterület alapján olyan tevékenységek megvalósítása a cél, melyek által csökken az ammónia és/vagy az ÜHG gázok kibocsátása, javul a levegő minősége, valamint a felszíni és felszínalatti vizek terhelése.

4.) célterület: Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása, sertéságazat esetén a farokkurtítás visszaszorításával (beleértve új állattartó telepek létesítéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítását is):

  • Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása - Valamennyi az 1. célterület esetében felsorolt állatfajok tartásához kapcsolódóan.
  • Sertéstartó telepek fejlesztése a farokkurtítás visszaszorítása céljából.

A kisebb pályázat esetén az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: maximum 200 millió Ft.

  • 3. célterület („Állattartó telepek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentés érdekében”): maximum 50 millió Ft
  • 4. célterület („Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása, sertéságazat esetén a farokkurtítás visszaszorításával”): maximum 30 millió Ft.

 A komplex pályázat esetén az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 200 millió Ft, maximum 5 milliárd Ft

  • 3. célterület („Állattartó telepek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentés érdekében”): maximum 500 millió Ft.
  • 4. célterület („Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása, sertéságazat esetén a farokkurtítás visszaszorításával”): maximum 30 millió Ft.

A támogatás maximális mértéke mind a két pályázat esetén (az egyes támogatási kategóriákra irányadó részletszabályok figyelembe vételével):

  • az 1. célterület („Állattartó telepek általános korszerűsítése”) esetében az alaptámogatás az összes elszámolható költség 50%-a,
  • a 2. célterület 1. pontja („Az állattartó gazdaságokban az energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek”) esetében az alaptámogatás az összes elszámolható költség 50%-a,
  • a 2. célterület 2. pontja („Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása”) esetében az alaptámogatás az összes elszámolható költség 70%-a,
  • a 3. célterület („Állattartó telepek fejlesztése az ammónia-kibocsátás csökkentés érdekében”) esetében az alaptámogatás az összes elszámolható költség 80%-a,
  • a 4. célterület („Állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása, sertéságazat esetén a farokkurtítás visszaszorításával”) esetében az alaptámogatás az összes elszámolható költség 70%-a.

 Az alábbi esetekben - az 1. célterület, és a 2. célterület 1. pontja kapcsán – akár több szempont egyidejű teljesítésével – az alaptámogatáshoz képest emelt támogatási intenzitás érvényesíthető azzal, hogy a támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg a 65%-ot:

  • Fiatal mezőgazdasági termelők 15%-kal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.
  • Gazdaságátadás esetén 15%-kal megemelt támogatási intenzitás adható az alaptámogatáshoz képest.
  • Az ökológiai gazdálkodást folytató kedvezményezett esetén 10%-kal megemelt támogatási intenzitás adható az alaptámogatáshoz képest.
  • A kollektív módon megvalósuló beruházás1 10%-kal megemelt támogatási intenzitásra jogosult.

 A kisebb pályázat esetén a támogatási kérelmek benyújtására 2024. június 25. napjától 2025. február 03. napjáig van lehetőség.

Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került támogatási kérelmek kerülnek együttesen elbírálásra:

  • 1. értékelési szakasz: 2024. június 25. – 2024. július 08.
  • 2. értékelési szakasz: 2024. július 09. – 2024. július 22.
  • 3. értékelési szakasz: 2025. január 07. – 2025. január 20.
  • 4. értékelési szakasz: 2025. január 21. – 2025. február 03.

A komplex pályázat esetén felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2024. július 30. napjától 2025.
március 17. napjáig van lehetőség.

Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került támogatási kérelmek kerülnek együttesen elbírálásra:

  • 1. értékelési szakasz: 2024. július 30. – 2024. augusztus 12.
  • 2. értékelési szakasz: 2024. augusztus 13. – 2024. augusztus 26.
  • 3. értékelési szakasz: 2025. február 18 – 2025. március 03.
  • 4. értékelési szakasz: 2025. március 04. – 2025. március 17.

Afelhívás tervezet itt érhető el.

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)
Dr. Babinszky László:
Lehetőségek a magas környezeti hőmérséklet káros hatásainak csökkentésére a sertés- és brojlertakarmányozásban
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Babinszky László:
A gazdasági haszonállatok vízigénye
Herdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László:
A sertéstartás és -takarmányozás gépesítése
Dr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban
Dr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek
Bárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás
Dr. Mézes Miklós - Dr. Erdélyi Márta:
Takarmány-adalékanyagok és alkalmazásuk a takarmányozásban
Dr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
Dr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartás
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Novotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
Sertéstenyésztés

Ez is érdekelhetiA borjak takarmányozása és egészségvédelmeLóhasználat az agrár-környezetgazdálkodásban - Szempontok lóvásárláshozVilágszínvonalú a magyar vadgazdálkodás

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza