A zöldségtermesztés minden hangszerén játszanak

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2024/05/02

Nagypéter Sándort ez év január 12-én, a tisztújító közgyűlésen, egyhangú szavazással erősítették meg további öt esztendőre az elnöki pozíciójában, aki ezzel a második ciklusát kezdte meg. A gratulációhoz hozzá tartozik, hogy 2022-ben Ledó Ferenc, akit négyszer választottak meg elnöknek, jó kezekbe adta át a staféta botot. Nagypéter Sándor egy igen jól működő szervezetet vehetett át, hiszen az ötszáz tagot tömörítő TÉSZ éves árbevétele meghaladta a több milliárd forintot. Az újraválasztott elnök kellő tisztelettel viszi tovább a munkát, mivel szó szerint szolgálatnak érzi a munkáját.

Nagypéter Sándor
 a DélKerTÉSZ elnöke

Nehéz öt év után

Az elmúlt ötéves periódusról az elnök elmondta, hogy nem volt könnyű időszaka a szövetkezetnek. Az elnökről tudni kell, hogy 2003 óta dolgozik a TÉSZ-nél, és létrafokról létrafokra jutott el az elnöki posztig. Az elnöki kinevezésig itt eltöltött csaknem húsz év alatt Nagypéter Sándor alaposan megismerte a TÉSZ munkáját, a tagságot, így elnökként már közismert volt a tagság körében, ezért is kapott teljes körű bizalmat. Az első ötéves elnökségi ciklusban csak egy év telt viszonylag nyugalmasan, ez volt a 2019-es esztendő, amely egy hét éves békeidőszak utolsó évének számított. De aztán jött a covid járvány, az orosz-ukrán háború, a drasztikus áremelkedések az input oldalról, a jelentős energiaár és béremelkedés, az igen magas infláció, a gazdasági visszaesés, amely persze, igen érzékenyen érintett valamennyi ágazatot.

A TÉSZ-nek ebből a helyzetből is sikerült jól építkeznie, mivel nem mondtak le a beruházásigényes, versenyképességet, hatékonyságot, környezeti fenntarthatóságot célul tűző tervek megvalósításáról. Az elnök hangsúlyozta, hogy erről az útról nem kívánnak továbbra sem letérni, mivel meggyőződése, hogy a 25 milliárd forint árbevételt is meghaladó szervezetnek (a tagok által beszállított zöldségfélék értéke meghaladta a 21 milliárd forintot, míg a többi az tagság részére forgalmazott input anyagok bevételéből származik) a fejlesztés, az innovációk alkalmazása jelenti a biztos jövőt. A TÉSZ ma már 55-60 ezer tonna árut állít elő évente, amelyből 29 ezer tonnát a friss piaci termékek (hajtatásos termékek, mint paprika, paradicsom, uborkafélék) teszik ki, míg a fennmaradó 25-26 ezer tonnát a szántóföldi kertészeti termékek biztosítják.

Megalapozták az új ciklust

Az új ciklust megalapozták a tavaly átadott tízezer négyzetméteres új logisztikai központ átadásával, amivel olyan bázist teremtettek, hogy a tagságot és a piacot is a legkorszerűbb eszközökkel tudják kiszolgálni. Ezzel az infrastruktúrával kialakították a versenyképes logisztikai, kereskedelmi folyamatokat, s ami még hátra van, az a csomagolástechnológia fejlesztése, ugyanis ebben még van fejleszteni valójuk. Ez utóbbi érdekében is történtek már előrelépések, hiszen tavaly már megkezdődtek a csomagolástechnológiai fejlesztések is. Az elnök szerint az energiaellátás területén is el kell érniük a függetlenséget, ami azt jelenti, hogy már 2020-ban napelemparkot építettek, amit a ciklus végére megdupláztak, így ma már egy MegaWatt napelemből származó árammal gazdálkodhatnak. De hőszivattyúval is rendelkeznek, amivel a fűtést oldják meg. Az energiafüggetlenség megteremtése jó úton halad, s a jövőben energiatárolót, aggregátort is üzembe helyeznek, így a TÉSZ ügyfeleit a legnagyobb probléma esetén is ki tudják szolgálni. A legfontosabb szempont az, hogy a folyamatos működést biztosítsák, hiszen a termelő folyamatosan hozza a friss árut, aminek a gyors piacra juttatása elsődleges feladat.

A csomagolástechnológia fejlesztéséhez a külföldi kiállításokon szerzett tapasztalatokat is felhasználják. A csomagolóanyagok felhasználásában egyértelműen a fenntarthatósági szempontok dominálnak, hiszen a fogyasztó már nem csak a terméket vizsgálja, hanem azt is, milyen fenntartható csomagolóanyagban jelenik meg a termék. A műanyag, mint termék, folyamatosan háttérbe szorul, míg a helyébe a papír és fa alapanyagú csomagolóanyagok lépnek. Ezek a megoldások is kellően védik a terméket a szállítási károktól, megőrzik a termék frissességét, állagát, eltarthatóságát. Az elnök szerint nem a műanyaggal van baj, hanem azzal, hogyan lehet a körforgásba visszaállítani. A körforgásos gazdálkodásban ugyanis a műanyag újrahasznosítása is megoldott, de idehaza a műanyag begyűjtése ma még teljeskörűen nem megoldott.

Az idei berlini, hagyományos Fruit Logisztikai Kiállításon kiderült, hogy a zöldségfogyasztás trendje megváltozott, és elsősorban a kompakt, és konyhakész termékek iránt nőtt meg a fogyasztói igény. Fontos szempont ezeknek a termékeknek a csomagolása, hiszen a lebomló, újra hasznosított csomagolóanyagok szerepe előtérbe került, mert ez szolgálja a fenntarthatóságot is. Mivel a DélKerTÉSZ nagy mennyiségű árut exportál a külföldi áruházláncokba is, ezért a fenntarthatóság kritériumának nekik is meg kell felelniük.

Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR)

Aki körforgásos terméket gyárt, vagy Magyarországon forgalomba hoz, az negyedévente EPR díjat köteles fizetni a MOHU-nak. Ezt nevezik kiterjesztett gyártói felelősségnek, angol neve alapján szokták EPR-ként is emlegetni. Mik azok a körforgásos termékek? Például a csomagolás, az egyszer használatos műanyagtermékek, a sütőolaj, a textiltermékek, az elektromos berendezések, az elemek, akkumulátorok, és a fa bútorok. A csomagolást azonban ne keverjük össze a csomagolószerrel. Csomagolószer például az üres borosüveg, csomagolás a borral teli lezárt borosüveg. A fizetésre kötelezetteknek az új szabályok alapján nyilvántartást kell vezetniük és adatokat kell szolgáltatniuk a környezetvédelmi hatóságnak.

A DélKerTÉSZ is érintett az EPR díj fizetésében. Ez a díj a korábbinak a többszörösére emelkedett azzal, hogy a magyar kormány az uniós előírásoknak megfelelően szabályozta a díjra kötelezettek körét. Az elnök szerint nem probléma, hogy az új rendszert bevezették, de most már ideje volna a rendszer finom hangolásának, ami alatt azt kell érteni, hogy hogyan lehet a szereplőket az irányba terelni, hogy a lehető legjobban fenntartható csomagolást valósítsanak meg. Ehhez viszont, az elnök szerint, ösztönzőket kell bevezetni.

A kiterjesztett gyártói felelősség díjai igen magasak az egyes anyagok esetében, ezért különbséget kell tenni a lebomló, újra használható és a hagyományos csomagolóanyagok között. Az előzőeknél lehetne sokkal kedvezőbb díjat megszabni a mostaninál, s ez máris ösztönzőleg hatna a felhasználókra. Ráadásul két legyet is üthetnénk ezzel: megvalósulna a körforgásos gazdálkodás, és megvalósulna a fenntartható gazdálkodás is. A díjtételeknél azt is figyelembe kellene venni, hogy a fogyasztóhoz jut-e el a csomagolóanyag, vagy viszont eladónak adjuk el. A fogyasztói csomagolásnál normál díjtételt kell meghatározni, mert a fogyasztói csomagolás összegyűjtése sokkal költségesebb. A viszonteladó viszont maga gyűjti össze a csomagolóanyagot, és adja vissza a feladójának. Az elnök úgy véli, hogy az EPR esetében a nagy koncesszió és az egyes ágazatok között párbeszédre volna szükség a díjtételek kialakításában.

Minden piaci szegmensre odafigyelnek

A termékek piaci helyzetéről szólva Nagypéter Sándor elmondta, hogy egyre nő a snack típusú zöldségfélék térhódítása, a termék legyen minél színesebb, édesebb, különlegesebb. A paradicsom esetében a nagy bogyós, fürtös paradicsomot igényelte a piac, de hét-nyolc évvel ezelőtt idehaza is a kisebb bogyójú paradicsom különlegességek iránt nőtt a kereslet. Mára már márciustól november közepéig hazai snack paradicsom termékekkel látják el a hazai piacot. A snack termék megjelenik a paprika és a kígyóuborka esetében is, de itt még van fejlődési lehetőség. Az elnök szerint a konvencionális fehér paprika fogyasztása le fog csökkenni, s a gasztronómiában elsősorban a lecsó főzéséhez használjuk, ugyanakkor a kápia és a pritamin, a kaliforniai paprika fogyasztása fog nőni.

Az elnök szerint minden hangszeren játszaniuk kell, ezért a meglévő és az új generáció kiszolgálását is biztosítaniuk kell. A felgyorsult életben a fogyasztói szokások is jelentősen megváltoztak. Az új korosztály az étkezést szükséglet kielégítéseként, nem pedig gasztronómiai élményként éli meg, s ezzel a TÉSZ-nek is lépést kell tartania. Ugyanakkor a termékek minőségében nem szabad engedni, ami viszont az árversenyben hátrányt is jelenthet, mert az olcsó termékeket keresi a fogyasztó. A gyorsan, kompakt módon elfogyasztható termék minőségében az értéknek és az élvezetnek is elsődleges helye van. Fontos a származási hely is, mert ezzel is bizonyíthatjuk, hogy az uniós termékek fenntartható, versenyképes módon „születnek”, amely értékeket uniós szinten is meg kell védeni, fogalmazott az elnök.

A hagyományokhoz kell ragaszkodni

Mivel Európában élünk a Kárpát-medencében, részei kell, hogy legyünk az Európai Uniónak, hiszen a történelem, a hagyomány is ide köti a magyar nemzetet. Frontország lévén, mi magyarok megtanultunk alkalmazkodni úgy, hogy a magyarságunkat is megvédtük, megőriztük. Viszont tartoznunk kell a közösséghez, ezért is fontos az uniós tagság elnyerése. A tagsággal egy félmilliárd embert összefogó piacot is elnyertünk, ahol az áru, a szolgáltatás szabad mozgása a jellemző. A magyar termelő azonban lassan alkalmazkodott az új ideológiához, de az elnök szerint nem az ideológiánkhoz, hanem a hagyományainkhoz kell továbbra is ragaszkodni. A hagyományainkat kell úgy megtartani, fejleszteni, hogy azok a piacon is versenyképesek legyenek. A DélKerTÉSZ esetében ilyen termék a Szentesi paprika, amely az unió által földrajzi eredetvédelemmel ellátott termék. Az ilyen és ehhez hasonló termékekhez kell jó stratégiát kidolgozni, amit az elnök szerint eddig még nem sikerült megvalósítani az országnak.

Jó gondolat az élelmiszeripar stratégia fejlesztése. De ehhez a hazai alapanyag biztosítása is szükséges, ezért arra is figyelni kell, hogy milyen ösztönzőket kell bevezetni az alapanyag versenyképes, hatékony, fenntartható módon történő előállításához. Ha önkritikusak akarunk lenni, akkor ezen a területen is van még hova fejlődni. Ez a szemlélet még hiányzik a hazai termelők egy részénél, és a termelési technológia jó néhány összetevőjénél kell változtatni ahhoz, hogy az uniós előírásokat megvalósítsuk, a támogatási forrásokat hatékonyan használjuk fel. A DélKerTÉSZ tagsága heterogén, ezért a megváltozott klimatikus viszonyok miatt változtatni kell a termesztés technológiáján annak érdekében, hogy növeljék a hatékonyságot, a versenyképességet. A méretgazdaságosság, mérethatékonyság kérdése egyre inkább előtérbe kerül, amit viszont az új generációval lehet már megvalósítani.

Termál-hő többcélú hasznosítása

A hajtatott ágazatban a termál-hő hasznosítása központi kérdés. A termálvíz hasznosítása nagyon drága. Az a termálvíz kincs, ami Magyarországon van, annak mezőgazdasági célú hasznosítása elengedhetetlen. Ahhoz, hogy egész évben biztonságos paradicsom, paprikatermesztés megvalósuljon, a termálvíz felhasználása szükségszerű, mert minden más energiával történő előállítás nem rentábilis. Az elnök szerint új kutakra még szükség van, mert a téli időszakban meg kétszereződhetne a termék mennyisége, s ebben bőven vannak még tartalékok.

A termál-hő hasznosításához azonban elengedhetetlen a környezeti fenntarthatóság és a vissza sajtolás kérdése. Nagypéter Sándor szerint a környezeti fenntarthatóság betartása talajtól, kőzettől függően megkérdőjelezhető, s a visszasajtolás lehetőségeit is alaposan kell megvizsgálni, és pontos számításokat kell a gazdaságosság szempontjából elvégezni. A kérdéshez az is hozzátartozik, hogy lehetséges-e a termál-hőt több célra hasznosítani, és körforgásban hasznosítani. A kinyert vizet több lépcsőben érdemes újra hasznosítani, és a mezőgazdasági hasznosítást is kooperációban kellene megoldani.

Kevés az utánpótlás

A DélKerTész egész tevékenységére ösztönzően hat a külpiac. Egyrészt a bejövő import áru nagyban meghatározza, hogy versenyképes-e a hazai termelés, logisztika, ezért a hazai és az uniós támogatási forrásokat arra kell felhasználni, hogy ezt a versenyképességet, hatékonyságot elérjék. Másrészt a K+F+I tevékenységre, az oktatásra, képzésre is hatással van a külpiac. A TÉSZ-ek operatív programjában a K+F+I tevékenységre az árbevétel 2 százalékát kell fordítani, ami a DélKerTész esetében 350-400 millió forintot jelent. A TÉSZ mindig is foglalkozott kísérletezéssel, de ez az összeg már akkora, hogy TÉSZ-en belül nem tudják hatékonyan felhasználni, mint ahogy eddig tették. A hatékony felhasználás érdekében egy régi álmot valósítanak meg, ez pedig nem más, mint egy gyakorló-kutató kert létrehozatala. Itt el tudják végezni azokat a technológiai újításokat, kísérleteket, amelyeket aztán innovatív módon a gyakorlatban is fel tudnak használni. A generációváltás lassan halad a kertészeti ágazatban, kevés az új fiatal kertész.

A gyakorló-kutató kertet az egyik TÉSZ taggal, a Bartha János Kertészeti Szakközépiskolával karöltve valósítják meg, mivel ott már rendelkezésre áll a megfelelő független infrastruktúra kialakításához a hely. A tervek szerint középtávon modern gyakorló-kutató kertté fejlesztik, ahol a legkorszerűbb technológiákat, fajtakísérleteket elvégzik. Ezt az új tudást, innovációt a tanulók mellett a tagság rendelkezésére bocsátják. Azt azonban idehaza tudomásul kell venni, hogy csak pénzzel lehet ösztönözni a változtatások bevezetését. S elindítanak egy olyan mentor programot is, amihez a kutatás-fejlesztési tevékenység is kapcsolódik, és a legújabb gyakorlati tudás is megszerezhető a középiskolásoknak. (Csak zárójelben: az elméleti tudást is hozzá kell fejleszteni, mert ez ma még gyenge lábon áll.) Az iskola végeztével sem engedik el a végzett tanuló kezét, hanem segítik a saját vállalkozásának az elindításában, mivel ez tőkeigényes tevékenység.

Előtérben a versenyképesség

A tavalyi év inflációs hatására a fogyasztók magatartása is jelentősen megváltozott. A jó minőség mellett jó árakra van szükség, ami a versenyképességet helyezi előtérbe. Ma már nem emelkednek úgy az árak, mint 2022-ben, amikor is igen nagy áremelkedéseket tudtak elérni. Az idei évben nem az a kérdés, hogy el tudják-e adni a terméket, mert a piac rendelkezésre ár, és a fogyasztó meg is veszi, de a versenyképességen múlik, hogy lesz-e elegendő profit. Minden héten sokkal nagyobb harcot kell vívni az árért, mint ahogy eddig, és nagyban meghatározza az áruházláncok árrés képzése a piacot. Az idei évet az határozza meg, hogy a termelő a költségeket hogyan tudja kordában tartani ahhoz, hogy a jövedelmezősége fennmaradjon, mondta végezetül Nagypéter Sándor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai