2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A KMÉ biztos pont a fogyasztóknak

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: b. k., 2024/05/04

Négy éve vezették be a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyet, amely jelenleg az élelmiszerpiacon jelenlévő hasonló minőségjelzőkhöz képest szigorúbb feltételrendszert támaszt a védjegyet használni kívánó gyártók termékeivel szemben.

Magyarországon jelenleg 46 bejegyzett élelmiszer tanúsító védjegy létezik, ami sokszor elbizonytalaníthatja a fogyasztókat. Ezek között azonban csupán az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kezdeményezésére létrejött Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) tanúsító védjegy az, amelyik egyben nemzeti minőségrendszerként is funkcionál. Ennek alapját a hatósági jelenlét, illetve a Nébih szaktudása mellett az adja, hogy a KMÉ védjegyrendszer kidolgozásában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) is részt vett.

Mit is jelent a nemzeti minőségrendszer?

A KMÉ védjegy komoly előnyökkel jár például a vásárlók bizalmának megszerzésében. Marketingkampány is segíti, hogy a vásárlók kifejezetten keressék a KMÉ védjegyes termékeket. A KMÉ védjegyes élelmiszert gyártók számára ez a cím előnyt jelent egyes uniós források megpályázásakor, sőt, a KAP célzott pályázati forrást biztosít az EU által elismert védjegyek használatával összefüggő költségek támogatására. Mindezeken felül a KMÉ védjegyes élelmiszerek jobb helyzetből indulhatnak a közétkeztetési tárgyú közbeszerzéseken. 

Az Agrárminisztérium 2020 novemberében a KMÉ-t nemzeti minőségrendszerként ismerte el. Ezzel azt igazolta, hogy a védjegy sikeresen teljesítette az egyéb, „átlagos” védjegyekre vonatkozó előírásoknál lényegesen szigorúbb hazai és uniós feltételrendszert. Manapság sok gyártó állítja a termékéről, hogy az „minőségi”, csak a fogyasztók nem tudják, mindezt milyen kritériumok alapon állítják, és hogy ezt ki igazolja. A KMÉ védjegy ezzel szemben egyértelműen meghatározza, mitől kiemelkedő minőségű egy termék a többihez képest, ami mögött speciális tanúsítási követelmények állnak. A KMÉ minőséghez tartoznak fenntarthatósági szempontok is, így az élelmiszer-biztonságon túl, a környezetünk védelme is fókuszba kerül.

Mustra mustra hátán

A KMÉ védjegy arany fokozatához a Termékmustrán, a Nébih egyik többlépcsős komplex összehasonlító vizsgálatán is sikeresen kell teljesítenie a címre aspiráló élelmiszernek. A Termékmustra első lépéseként a laboratóriumban vizsgálják meg a termék biztonsági és minőségi jellemzőit. Ezt követi az úgynevezett Minőségmustra, ami az érzékszervi vizsgálatok első szintje, ahol egy szakemberekből és laikusokból álló, közel száztagú zsűri az előre meghatározott szempontok szerint kóstolja és értékeli a termékeket. Az itt legjobban teljesítő termékek az érzékszervi bírálat második szintjére, a Csúcsbírálatra lépnek tovább, ahol a kóstolást szakemberek végzik. Ennél a bírálati állomásnál már körülbelül a harmadára csökken a versenyben maradó termékek száma. Az utolsó szakasz a Csomagolásvizsgálat, amelyen a Nébih szakemberei megvizsgálják a termékek csomagolását és az azon szereplő jelöléseket is – abból a szempontból is, hogy a csomagolás mennyire strapabíró, környezet- és fogyasztóbarát, továbbá, hogy a rajta szereplő információk megfelelnek-e a törvényi előírásoknak. Ha itt is mindenben megfelelt a termék, akkor a gyártónak vagy forgalmazónak igényelnie kell az aranyfokozatú védjegy használati jogát, majd a gyártóüzemnek egy helyszíni auditon is át kell esnie.

Kötelezettségek a KMÉ használatához 

A KMÉ védjegy használata kötelezettségekkel is jár, a védjegy használójának kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a használat időszaka alatt alatt folyamatosan magas minőségben gyártja az adott terméket. A védjegyhasználónak önellenőrzéseket is kell tartania, a terméket évente legalább egyszer független, külső laboratóriumban be kell vizsgáltatnia.  A termék kimagasló minőségét a védjegyhasználat ideje alatt folyamatosan garantálni kell, az előállítónál többször is utólagos szemlékre kerül sor, egészen a hároméves ciklus végéig.

KMÉ – három betű, amely az élbolyba repít

Magyarországon kiemelt nemzetgazdasági cél, hogy a kiváló minőségű termékeket gyártó és forgalmazó hazai élelmiszer vállalkozások minél több piaci előnyhöz juthassanak. Ebben támogatja őket a KMÉ védjegy által nyújtott „jótállás”. Emellett a védjegy a vásárlóknak is nagy segítség a tudatos választásban, mivel többszörös garanciát tömörít egy apró szimbólumba. Az első és legfontosabb, hogy a nevéhez hűen szavatolja a kiváló minőséget. Ugyanakkor az élelmiszer-biztonságra és a fenntarthatóságra is biztosítékot nyújt.

Nem csak, hogy hazai viszonylatban nincs még egy ilyen sokrétű tanúsító védjegy az élelmiszer-ágazatban, de a KMÉ minőségrendszer az Európai Unió legszigorúbb követelményeinek is megfelel. Hitelességén és erkölcsi értékén túl a szakmaisága is vitathatatlan, hiszen az odaítélése páratlanul komplex vizsgálati rendszeren alapul, amelynek hátterét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szaktudása biztosítja.
Tény, hogy ezt a többszintű, pozitív megkülönböztetést nem könnyű megszerezni – de biztos, hogy érdemes!

Hitelesség, értéknövelés, versenyelőny

A KMÉ védjegy a jelenleg elérhető legmagasabb elismerés, ha az élelmiszer-minőségről van szó. Fontos ismérve, hogy nem csupán a prémiumkategóriás termékek szűk köre számára elérhető, és nem is csak a „nagyok” privilégiuma. A KMÉ fő irányvonala az, hogy kiemelje és előnyhöz juttassa a helyi előállítású, igazoltan jó minőségű élelmiszereket, vagyis a minőség iránt elkötelezett mezőgazdasági kistermelők, középvállalkozások ugyanolyan eséllyel csatlakozhatnak a nemzeti minőségrendszerhez, mint a nagyvállalatok.
És, hogy kinek miért éri meg a KMÉ védjegyre pályázni? Nos, kinek, miért. Vannak azonban olyan többletértékek, amelyekből minden KMÉ védjegyes termékkel rendelkező vállalkozó profitálhat.

Többszörös garancia

A kiváló minőségre, a teljes élelmiszer-biztonságra és a fenntarthatóságra.

Hitelesség 

Amit a Nébih szaktudásán alapuló, egyedülállóan komplex bírálati folyamat biztosít.

Értéknövelés

Tanúsító védjegyként emeli a termék értékét, javítja annak értékesítési lehetőségét.

Versenyelőny

A bizonyítottan kiváló minőségű termék növeli a márkatulajdonos versenyképességét.

Elköteleződés

Elősegíti a vásárlói elköteleződést a védjeggyel összekapcsolt márka iránt.

Bizalom és hírnév

A védjegy bizalmat épít, a kiváló termékminőség révén erősíti a vállalkozás jó hírnevét.

Innováció

A minőség folyamatos jobbítására, fejlesztésre ösztönöz, ezáltal gazdasági stabilitást eredményez.

Plusz pont

Nemzeti minőségrendszerként növeli a támogatás esélyét számos EU-s és hazai pályázatnál.

A legjobbaknak járó elsőbbség

A KMÉ-nél jelenleg 14 termékkategóriában mintegy 50 féle termékre lehet pályázni, és ez a kör a valós piaci igények alapján folyamatosan bővül. Ez azonban csak az egyik oldala a minőségrendszer terjeszkedésének. A KMÉ védjegyes termékek évről évre több területen kapnak egyre nagyobb szerepet, jelentenek konkrét előnyt. Jó példa erre a közétkeztetést szabályozó rendelet, amely előírja, hogy 2023-tól kifejezetten plusz pontot jelent a közétkeztetési közbeszerzések során, ha valaki KMÉ védjegyes terméket használ fel alapanyagként.

A KMÉ-vel ma már mindenhol számolni kell, ahol a garantált minőség elsőbbséget élvez, emellett értékhangsúlyos a fenntartható élelmiszer-előállítás és a rövid ellátási lánc.

Legyen Ön is olyan vállalkozó, akivel számolni kell! Csatlakozzon a KMÉ-hez, és élvezze a nemzeti minőségrendszer minden előnyét!

Nagydíjat hozhat az értéket megtestesítő minőség

A garantált minőségi termék-előállítást segíti az Érték és Minőség Nagydíj pályázat is, amelynek idei kiírása nemrég jelent meg. A pályázat célja, hogy azon termékeket, szolgáltatásokat, illetve gazdasági szervezeteket ismerjenek el a díjjal, valamint a használat alatt az Érték és Minőség Nagydíj kitüntető cím használatával, amelyek bizonyíthatóan elkötelezettek a kiemelkedő minőség iránt. A pályázati kategóriákban szerepelnek a Mezőgazdasági- és élelmiszer termékek (friss és feldolgozott formában, beleértve az alkoholmentes és alkohol tartalmú italokat, étrend-kiegészítőket, különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket, gyógyteákat), az állateledelek és takarmányok, valamint a vendéglátás és a közétkeztetés is. Tavaly egyébként 40 pályázó 47 munkája érdemelte ki az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát, ami az előző évhez képest 18 százalékos bővülés. Így ma már közel 200 partnercég több mint ezer terméke vagy termékcsoportja, illetve szolgáltatása használja ezt a tanúsító védjegyet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza