Eredményes a Szupermenta termékteszt

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: Agrárium infó, 2024/05/05

A Szupermenta termékteszt programban növényi alapú fehérjeporok vizsgálatakor összesen 17 csokoládé ízű terméket vettek górcső alá a szakemberek. Összetételük szerint minden fehérjepor alapvető összetevője a borsó- és a rizsfehérje volt. Ezeken kívül az egyes fehérjekészítményekben előfordult még tökmag-, kendermag-, napraforgómag-, lenmag-, chia mag-, bab-, mandula- és kókuszfehérje. Származásukat tekintve tíz magyar és hét külföldi előállítású volt, tömegük pedig 300 és 1000 gramm között mozgott.

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központ Analitikai Laboratóriumában a fehérjeporok esetleges doppingszer-szennyezettségét ellenőrizték. Megnyugtató eredmények születtek, hiszen a szúrópróbaszerűen kiválasztott termékekben nem mutattak ki doppingszert. A Nébih laboratóriumaiban végzett élelmiszer-biztonsági és -minőségi vizsgálatok részeként – többek között – a termékek nehézfém-, allergén-, fehérje-, cukor-, édesítőszer-, valamint vitamin- és ásványianyag-tartalmát is vizsgálták. A fehérjeporok fehérjetartalma széles skálán, 55,8 százalék és 77,7 százalék között mozgott. A mérési eredmények minden esetben igazolták, hogy a valós tartalom megfelel a csomagoláson feltüntetett értéknek.

Az egyik termékhez az ízesített italok kategóriába tartozó növényi fehérjepor termékcsoportban nem alkalmazható édesítőszert használtak. További két édesítőszerrel készült termék sem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, mert a csökkentett energiatartalmuk nem igazolt. Egy termék olyan összetevőt – cink- és réztartalmú inaktivált élesztőkivonatot – tartalmazott, amelynek használata ásványi anyagként jelenleg nem engedélyezett. Az érintett négy élelmiszer-vállalkozó ellen élelmiszer-minőségi hiba miatt is hatósági eljárás indult, az érintett termékek receptúráját módosítaniuk kell a vállalkozóknak.

A Szupermenta terméktesztjén kékfrankos száraz vörösborokat vizsgálatában 35 bor szerepelt, melyek a hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálatokon is bizonyítottak.

A kékfrankos szőlő a legtöbbet telepített fajta, amely több mint 7300 hektárnyi területen található meg Magyarországon. Hordós, érlelt borok, könnyű rosék és gyümölcsös vörösborok egyaránt születhetnek belőle. A Nébih szakemberei – a nagy kereskedelmi láncok kínálata alapján – összesen 35 kékfrankos száraz vörösbort hasonlítottak össze a Szupermenta legújabb terméktesztjén. A borok különböző borvidékekről származtak, melyek között 2019-es, 2020-as, 2021-es, 2022-es évjáratúak és évjárat megjelölés nélküli termékek is szerepeltek.

A laboratóriumban a szakemberek megmérték többek között a termékek kén-dioxid mennyiségét, valamint ellenőrizték az alkohol- és redukáló cukortartalmukat is. A tesztelt kékfrankosok alkoholtartalma – címkéjük szerint – 11,5 és 15,0% között mozgott. A borászatban fontos szerepe van a kén használatának, ugyanis segíthet elkerülni a borbetegségeket, valamint az íz- és zamatanyagok megőrzéséhez is hozzájárul. Azonban a megengedettnél magasabb mennyiségű kénvegyületek kedvezőtlenül befolyásolják a bor érzékszervi tulajdonságait, és az arra érzékenyeknél allergiás reakciót is kiválthatnak. A vizsgálati eredmények megnyugtatóak, hiszen a tesztelt kékfrankosok összes kén-dioxid-tartalmát megfelelőnek találták a szakemberek.

Ezenfelül a vizsgált borok beltartalmi és élelmiszer-biztonsági jellemzői is megfeleltek az előírásoknak, valamint a korábban a forgalomba hozatalhoz szükséges analitikai vizsgálatok során mért eredményeknek.

A Szupermenta terméktesztek egyik legnépszerűbb mozzanata a kedveltségi vizsgálat, melyen szakértők és laikus borkedvelők pontozták a termékeket. Értékelésük alapján az évjárat nélküli és a 2019-es évjáratú kékfrankos száraz vörösborok közül a dobogó legfelső fokára az „Agancsos Pincészet DHC Villány kékfrankos száraz vörösbor” állhatott, második helyen a „Teleki Selection, Villányi kékfrankos száraz vörösbor” végzett, míg harmadikként a „Mészáros Bodzási Szekszárd kékfrankos száraz vörösbor” zárt. 

A 2020-as évjáratú termékeket illetően első helyezett lett a „Schieber Szekszárdi Trilógia kékfrankos száraz vörösbor”, a dobogó második fokára léphetett fel az „Eszterbauer tanyamacska kékfrankos száraz vörösbor”, a harmadik helyet a „Lajvér Szekszárd kékfrankos száraz vörösbor” érdemelte ki.

A 2021-es évjáratú kékfrankos száraz vörösborok versenyében első helyezen végzett a „Feind Dunántúli kékfrankos száraz vörösbor”, második lett a „Sol Montis kékfrankos száraz vörösbor”, harmadik pedig a „Gere Tamás Villányi DHC Villány kékfrankos száraz vörösbor”.

A 2022-es évjáratú termékeket illetően első helyezett lett a „Penny Egri kékfrankos száraz vörösbor”, a dobogó második fokára léphetett fel a „Lelovits Tamás Villányi kékfrankos száraz vörösbor”, és harmadikként a „Varga Pincészet kékfrankos száraz vörösbor” végzett.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai