2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

SIRHA: a sikeres élelmiszeripar előfeltétele a minőségi alapanyag

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: B. K., 2024/05/08

Idén márciusban már a hatodik alkalommal rendezték meg a Hungexpo területén a SIRHA Budapest nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa-szakkiállítást, amelyen a 30 ezer négyzetméter kiállító-területen 16 ország több mint 300 kiállítója, és a legutóbbi, 2022-es rendezvénynél 10 százalékkal több, közel 26 ezer szakmai látogató vett részt.

Sokakat talán meglepett, milyen intenzív érdeklődést váltott ki idén a SIRHA, hiszen a kiállításon részt vevő ágazatokat egyaránt sújtják a költségnövekedések és a fogyasztók gyengébb anyagi helyzete, illetve fokozott óvatossága. Az új uniós ciklus erre az évre beharangozott pályázatai azonban sokaknak jelenthetik a fényt az alagút végén.

Új pályázatok várhatók

Az ebbéli reményeket táplálták Nagy István agrárminiszter szavai is, aki megnyitó-beszédében be is jelentette, hogy társadalmi egyeztetésre adják közre a KAP stratégiai tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásait, majd ezeket összesen 200 milliárd forint értékben ki is írják. Ebből a támogatási összegből 50 milliárd forint a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza 

Az idei SIRHA azt is bebizonyította, hogy helytálló az a jellemzés, amely szerint az élelmiszeripar az egyik leginnovatívabb, a változásokra leggyorsabban reagáló szektor. A rendezvényen ugyanis a legújabb fejlesztéseket mutatták be a sütőipart, a cukrászatot, az egyéb élelmiszeri-feldolgozást, a szállodaipart, a vendéglátást, valamint a csomagolástechnikát és konyhatechnológiát képviselő cégek is. 

Az élelmiszeripar viszont csak akkor tud helytállni a nemzetközi versenyben, ha a mezőgazdaság jó minőségű alapanyagokkal látja el. Ezt már a legendás Gundel Károly is felismerte, aki azt mondta: „Jó minőségű alapanyagból könnyű rosszat főzni, de rosszból sosem lehet jót”. A miniszter ennek felelevenítésével arra hívta fel a figyelmet, hogy élelmiszeripar nem választható el az alapanyag-termelő ágazatoktól, és a két ágazatnak szorosan együtt kell működnie. Ezért az állattenyésztésben és növénytermesztésben érdekelt vállalkozások fejlesztéseit is jelentős forrásokkal segítik. 

Jó minőségű alapanyag kell

A minőségi élelmiszerek előállítását célozza az alakuló szabályozási környezet is. Fontos változások jönnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban, már terítéken van a tejitalok és a kecskesajt, a kávé- és cikória-kivonatok szabályozása, a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása, a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek előírássá alakítása is. Várható tejföl szabályozásának szigorítása, továbbá az édesipari, illetve a sütőipari termékekkel kapcsolatos előírások módosítása – mind azért, hogy a hazai élelmiszergyártók jobb minőségű termékekkel lássák el a fogyasztókat, és jobb pozícióik legyenek a nemzetközi versenyben. 

A  kiállításon a húsipari vállalkozásokat élénken foglalkoztató úgynevezett „műhúsokról” is kiderült egy új információ: a miniszter ugyanis itt jelentette be, hogy már elkészült az a rendelettervezet, amely szerint Magyarországon tilos lesz a laboratóriumi hús élelmezési célú előállítása és élelmiszerként való forgalomba hozatala.

A SIRHA fontos témája a közétkeztetés, már hagyományosan a kiállításon rendezik meg a Közétkeztetési Szakácsverseny döntőjét. A cél ezen a területen az, hogy az egészséges étrendbe illeszthető, biztonságos és megbízható, főként helyi alapanyagokból előállított ételek készüljenek. Ezt a kormány jogszabállyal is ösztönzi, egy rendelet szerint ugyanis 2022-től legalább 60, 2023-tól pedig már legalább 80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi termékekre kell alapozni a közétkeztetést.

Sikeresek az új programok is

Új programként jelent meg a SIRHA kínálatában a START-UP ISLAND, amely keretében tíz induló vállalkozást mutattak be, amelyek a szakmai zsűri értékelése alapján az FMCG-piacon az elmúlt három évben a legígéretesebbnek bizonyultak. Fontos témája volt a szakmai programoknak a mesterséges intelligencia szerepe, valamint a csomagolásokra vonatkozó új uniós élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi szabályozások változása.

A kiállítás új elemmel bővült az idén, a szervezők a kézműves fagylaltot állították a rendezvény fókuszába, aminek köszönhetően a SIRHA egyben Magyarország eddigi legnagyobb, külföldi és hazai szereplőt felvonultató kézműves fagylalt bemutatója lett, és hogy a fagylaltkészítők se maradjanak rangos verseny nélkül, itt rendezték az első magyarországi Gelato World Masters fesztivált. 

Ugyancsak első alkalommal rendezték meg a SIRHA Budapesten a Pizza Világbajnokság magyarországi selejtezőjét, de megtartották a Finom Pékáru Termékversenyt, a cukrásztanulóknak pedig a Pataki János Emlékversenyt is.


A Sirha Budapest 2024 Innovációs termékverseny nyertesei és a díjátadók a kiállítás megnyitója után

Bőséges volt az innovációs „termés” az előző kiállítás óta

Az élelmiszeripari és HoReCa-területen is fontosak a folyamatos fejlesztések, az új ötletek megvalósítása, amit idén a Hungexpo és a Trade Magazin közös szervezésében SIRHA Budapest Innovációs díjjal honoráltak. A versenyben az ideit megelőző kiállítás óta ópiacra vezetett magyar és külföldi innovatív termékek, szolgáltatások közül választották ki a díjra érdemeseket. 

A nyertesek:
➜ Csomagolóipari kategóriában az ARTMATCH Hungária Kft. Fasterdisplaye (amely egy licence alapján kizárólagosan gyártott műanyagmentes kartondisplay), 
➜ Élelmiszeripari kategóriában a Nestlé Hungária Kft. Garden Gourmet Vuna vegán tonhal készítménye,
➜ Ital kategóriában a METRO Kereskedelmi Kft. Chef Veggie bio barista növényi italcsalád zab, kókusz, és mandula variánsai,
➜ Sütőipari-, és cukrászati kategóriában az I&P 2005 Kft. Liofilizált fűszerei és gyümölcsporai,
➜ Szállodaipar kategóriában a BIBO Franchise Kft. komposztálógépe,
➜ Technológia kategóriában a BIBO Franchise Kft. Bio üzemi padlótisztítója.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza