2026. 06. 25., csütörtök
Vilmos
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

SIRHA: a sikeres élelmiszeripar előfeltétele a minőségi alapanyag

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: B. K., 2024/05/08

Idén márciusban már a hatodik alkalommal rendezték meg a Hungexpo területén a SIRHA Budapest nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa-szakkiállítást, amelyen a 30 ezer négyzetméter kiállító-területen 16 ország több mint 300 kiállítója, és a legutóbbi, 2022-es rendezvénynél 10 százalékkal több, közel 26 ezer szakmai látogató vett részt.

Sokakat talán meglepett, milyen intenzív érdeklődést váltott ki idén a SIRHA, hiszen a kiállításon részt vevő ágazatokat egyaránt sújtják a költségnövekedések és a fogyasztók gyengébb anyagi helyzete, illetve fokozott óvatossága. Az új uniós ciklus erre az évre beharangozott pályázatai azonban sokaknak jelenthetik a fényt az alagút végén.

Új pályázatok várhatók

Az ebbéli reményeket táplálták Nagy István agrárminiszter szavai is, aki megnyitó-beszédében be is jelentette, hogy társadalmi egyeztetésre adják közre a KAP stratégiai tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásait, majd ezeket összesen 200 milliárd forint értékben ki is írják. Ebből a támogatási összegből 50 milliárd forint a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza 

Az idei SIRHA azt is bebizonyította, hogy helytálló az a jellemzés, amely szerint az élelmiszeripar az egyik leginnovatívabb, a változásokra leggyorsabban reagáló szektor. A rendezvényen ugyanis a legújabb fejlesztéseket mutatták be a sütőipart, a cukrászatot, az egyéb élelmiszeri-feldolgozást, a szállodaipart, a vendéglátást, valamint a csomagolástechnikát és konyhatechnológiát képviselő cégek is. 

Az élelmiszeripar viszont csak akkor tud helytállni a nemzetközi versenyben, ha a mezőgazdaság jó minőségű alapanyagokkal látja el. Ezt már a legendás Gundel Károly is felismerte, aki azt mondta: „Jó minőségű alapanyagból könnyű rosszat főzni, de rosszból sosem lehet jót”. A miniszter ennek felelevenítésével arra hívta fel a figyelmet, hogy élelmiszeripar nem választható el az alapanyag-termelő ágazatoktól, és a két ágazatnak szorosan együtt kell működnie. Ezért az állattenyésztésben és növénytermesztésben érdekelt vállalkozások fejlesztéseit is jelentős forrásokkal segítik. 

Jó minőségű alapanyag kell

A minőségi élelmiszerek előállítását célozza az alakuló szabályozási környezet is. Fontos változások jönnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban, már terítéken van a tejitalok és a kecskesajt, a kávé- és cikória-kivonatok szabályozása, a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása, a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek előírássá alakítása is. Várható tejföl szabályozásának szigorítása, továbbá az édesipari, illetve a sütőipari termékekkel kapcsolatos előírások módosítása – mind azért, hogy a hazai élelmiszergyártók jobb minőségű termékekkel lássák el a fogyasztókat, és jobb pozícióik legyenek a nemzetközi versenyben. 

A  kiállításon a húsipari vállalkozásokat élénken foglalkoztató úgynevezett „műhúsokról” is kiderült egy új információ: a miniszter ugyanis itt jelentette be, hogy már elkészült az a rendelettervezet, amely szerint Magyarországon tilos lesz a laboratóriumi hús élelmezési célú előállítása és élelmiszerként való forgalomba hozatala.

A SIRHA fontos témája a közétkeztetés, már hagyományosan a kiállításon rendezik meg a Közétkeztetési Szakácsverseny döntőjét. A cél ezen a területen az, hogy az egészséges étrendbe illeszthető, biztonságos és megbízható, főként helyi alapanyagokból előállított ételek készüljenek. Ezt a kormány jogszabállyal is ösztönzi, egy rendelet szerint ugyanis 2022-től legalább 60, 2023-tól pedig már legalább 80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi termékekre kell alapozni a közétkeztetést.

Sikeresek az új programok is

Új programként jelent meg a SIRHA kínálatában a START-UP ISLAND, amely keretében tíz induló vállalkozást mutattak be, amelyek a szakmai zsűri értékelése alapján az FMCG-piacon az elmúlt három évben a legígéretesebbnek bizonyultak. Fontos témája volt a szakmai programoknak a mesterséges intelligencia szerepe, valamint a csomagolásokra vonatkozó új uniós élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi szabályozások változása.

A kiállítás új elemmel bővült az idén, a szervezők a kézműves fagylaltot állították a rendezvény fókuszába, aminek köszönhetően a SIRHA egyben Magyarország eddigi legnagyobb, külföldi és hazai szereplőt felvonultató kézműves fagylalt bemutatója lett, és hogy a fagylaltkészítők se maradjanak rangos verseny nélkül, itt rendezték az első magyarországi Gelato World Masters fesztivált. 

Ugyancsak első alkalommal rendezték meg a SIRHA Budapesten a Pizza Világbajnokság magyarországi selejtezőjét, de megtartották a Finom Pékáru Termékversenyt, a cukrásztanulóknak pedig a Pataki János Emlékversenyt is.


A Sirha Budapest 2024 Innovációs termékverseny nyertesei és a díjátadók a kiállítás megnyitója után

Bőséges volt az innovációs „termés” az előző kiállítás óta

Az élelmiszeripari és HoReCa-területen is fontosak a folyamatos fejlesztések, az új ötletek megvalósítása, amit idén a Hungexpo és a Trade Magazin közös szervezésében SIRHA Budapest Innovációs díjjal honoráltak. A versenyben az ideit megelőző kiállítás óta ópiacra vezetett magyar és külföldi innovatív termékek, szolgáltatások közül választották ki a díjra érdemeseket. 

A nyertesek:
➜ Csomagolóipari kategóriában az ARTMATCH Hungária Kft. Fasterdisplaye (amely egy licence alapján kizárólagosan gyártott műanyagmentes kartondisplay), 
➜ Élelmiszeripari kategóriában a Nestlé Hungária Kft. Garden Gourmet Vuna vegán tonhal készítménye,
➜ Ital kategóriában a METRO Kereskedelmi Kft. Chef Veggie bio barista növényi italcsalád zab, kókusz, és mandula variánsai,
➜ Sütőipari-, és cukrászati kategóriában az I&P 2005 Kft. Liofilizált fűszerei és gyümölcsporai,
➜ Szállodaipar kategóriában a BIBO Franchise Kft. komposztálógépe,
➜ Technológia kategóriában a BIBO Franchise Kft. Bio üzemi padlótisztítója.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza