Présben a húsipar

Kategória: Állattenyésztés, Élelmiszeripar | Szerző: B. K., 2024/05/09

Az idei húsvéti sonkaszezon eredményei még nem ismertek, de az biztos, hogy idén mélyről kell felállnia a húsiparnak, és a teljes élelmiszer-feldolgozóiparnak is. Ahogyan azt Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség), illetve a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke egy húsvét előtti tájékoztatóján kiemelte, olyan az ezredforduló óta nem fordult elő, hogy az élelmiszer-feldolgozás annyira alulteljesítsen a teljes iparhoz képest, mint tavaly. Az elmúlt évben, 2023-ban ugyanis az élelmiszeripari termék-előállítás volumenindexe 11,3 százalékkal csökkent, miközben az ipar egésze mindössze 5,4 százalékkal szűkült. Ez az elmúlt negyedszázad legnagyobb élelmiszergyártási visszaesése. A húsipar pedig még ennél is gyászosabb teljesítményt mutat hiszen a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 15,7, a húskészítménygyártásé pedig 14,4 százalékos visszaesést mutat. Éder Tamás szerint arra sem volt példa az ezredforduló óta, hogy egyszerre mindkét szakágazat a 10 százalékos mértéket meghaladva csökkent volna.

Éder Tamás
a Hússzövetség elnöke

Import- és exportoldalról is jöttek pofonok

Azt is ki lehet jelenteni, hogy nőtt az importélelmiszerek súlya a hazai kiskereskedelemben. Mindez pedig abból következik, hogy tavaly az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom kisebb mértékben csökkent, mint az élelmiszeriparé. Ezt a hazai piacvesztést tetézte, hogy az exportteljesítmény is nagyot gyengült, így tavaly a belföldi kereslet gyengülését az export nem tudta kompenzálni.

Látszik tehát, hogy a válság nagyon megviselte a hazai húsipart. Érdekes ugyanakkor, hogy az iparág számára a legfontosabb alapanyagot adó sertéságazatban tavaly a vágásszám a húsipari teljesítmény visszaesésénél jóval kisebb mértékben, csupán 0,9 százalékkal csökkent. Ez uniós szinten jónak számít, hiszen az Európai Unióban 7,3 százalékos volt a vágásszám csökkenése. Ráadásul a piacmeghatározó, nagy sertéstartó államokban az uniós átlagot is meghaladó mértékben csökkent a vágóhidakra került sertések mennyisége: Dániában 18,7, Hollandiában 13,1 százalékkal, és bár Németországban az átlag alatti, 7 százalékos volt a csökkenés, az is jelentősnek mondható.

A hazai hús-termékpályán azért bizakodóak, mert a KSH tavaly decemberi sertéslétszám-adata fordulatot jelez, hiszen hosszú idő után mértek először létszámnövekedést, az egy évvel korábbi adathoz képest 1,9 százalékosat. Azt pedig kifejezetten biztatónak tartják, hogy a kocák száma ennél jelentősebb mértékben, 4,1 százalékkal növekedett – köszönhetően az alacsonyabb takarmányáraknak, és a jelentős élősertésár-növekedésnek.

Veszteséges év a 2023-as

A húsipar helyzetét alapvetően határozza meg, hogy a valamivel több mint egy év alatt végbement élősertésár-duplázódást a vágással foglalkozó cégek nem tudták beépíteni az áraikba. Ez Éder Tamás szerint még a forgalom csökkenésénél, és az importáruk térnyerésénél is nagyobb gondot jelent. A fogyasztás visszaesése pedig úgy következett be, hogy a polci árakban nincs nagy különbség a 2022. decemberi és az egy évvel későbbi árak között, ami igaz a szárazárukra, a virslire és a felvágottakra is. Ezek alapján az a realitás, hogy a húsipari cégek többsége számára a tavalyi év veszteséges volt. 
A nehéz piaci helyzetet csak fokozták a kormány elmúlt másfél-két évben hozott intézkedései. Ilyen például az ársapka, ami növelte az importot, ami az ársapkás sertéscomb példáján nagyon jól látszik, hiszen miközben a sertéshúsimport 2022-ben 13 százalékkal nőtt, a sertéscomb behozatala közel 46 százalékkal emelkedett, és 2023 júniusáig további 20 százalékkal bővült.

Az ársapka kivezetése után is maradtak kihívások. Ilyen a fogyasztáscsökkenés, a „diszkontosodás”, a saját márkás termékek térnyerése, ami csökkenti a húsipari cégek profitját, vagy a minőséggyengítés a helyettesítő termékutánzatok megjelenése. Az állami intézkedések ezt tetézik, mint például az önköltségnövelő hatású EPR (kiterjesztett gyártói felelősségvállalás) bevezetése, a kötelező akciózás és a kiskereskedelmi különadó emelése. A Hússzövetség elnöke szerint ráadásul az árfigyelő rendszer is importnövelő és minőségrontó hatású volt.

Hiányzik a saját erő

Éder Tamás szerint most különösen rosszkor jön a húsiparosoknak, hogy gyengül a cégek jövedelmezősége, hiszen idén írják ki a KAP stratégiai terv keretében az élelmiszeripari fejlesztésekre szóló pályázatokat. Márpedig a fejlesztésekre égető szükség lenne, hogy a magyar vállalkozások ne maradjanak le nemzetközi versenyben, viszont a hazai vállalatok jelenlegi pénzügyi helyzetében, ráadásul egy nem túl kedvező finanszírozási környezetben félő, hogy sok cég nem lesz alkalmas arra, hogy beruházásokat finanszírozzon. Ez pedig magával hozhat bedőléseket, a húsipari konszolidáció felgyorsulását. 

A Hússzövetség elnöke úgy véli: a válságos helyzetből történő kilábaláshoz arra is szükség van, hogy megfontoltan használják fel az uniós támogatásokat. Mint kifejtette, a hosszú távon életképes cégeknek kellene lehetőséget kapniuk arra, hogy támogatott források segítségék fejlesztéseiket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a támogatást nem kellene a túlélés határán létező húsipari szereplők megmentésére fordítani.  
Az iparág újbóli növekvő pályára állásához a szükség lenne a reálbérek, így a fogyasztás tartós növekedésére, valamint a magyar húsipari termékek kül- és belpiaci értékesítési lehetőségeit segítő protekcionista, piacvédelmi intézkedésekre. Ezen felül csökkenteni kellene az állami intézkedések okozta terheket (EPR, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, kiberbiztonsági felügyeleti díj, ATEV-díj), vagy legalább elkerülni ezek további növelését.

Sikertörténet a PRRS-mentesítés

A sertéstenyésztők számára is óriási kihívást jelent, hogy az uniós direktíva szerint 2030-ig – 2018-at bázisévnek tekintve – felére kell csökkenteni az antibiotikum-felhasználást. Nemzetközi adatok alapján itthon 2010 és 2021 között 41,2 százalékkal csökkent az eladott antibiotikum-mennyiség, de Magyarország így az az EU ötödik legtöbb antibiotikumot használó országa – mondta Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) elnöke. A sertéságazatban ezen belül is nagymértékű a gyógyszeres beavatkozás, és a sertéstenyésztők jóval több antibiotikumot használnak, mint a baromfiágazat. A Nébih a csökkentés érdekében célként tűzte ki, hogy az állományok tömeges kezelése helyett lehetőség szerint egyedi kezeléseket alkalmazzanak. 

Dr. Nemes Imre
a Nébih elnöke

A szermaradékok ügyében viszont nincs miért szégyenkezni: a Nébih rendszeres vizsgálatokat végez különféle szennyezőkre, így nehézfémekre, kémiai szennyezőkre és állatgyógyászati szermaradványokra is, az évente vizsgált 25 ezer mintából a legutóbbi, 2022-es adatok szerint nem volt határérték feletti gyógyszer-koncentráció.

A sertéstartásban az egyik legnagyobb gazdasági veszteséget okozó fertőző betegség a PRRS, és Magyarország a világon elsőként mentesített a betegség ellen: 2022-ben értük el, hogy az ország egésze gyakorlatilag PRRS-mentessé vált – mondta Nemes Imre. A mentesítés során az állományok teljes cseréje volt a leggyakrabban alkalmazott módszer, és a mentesítés kezdetétől a befejezéséig a kocánkénti éves hasított súly 53 százalékkal nőtt. Pozitívumként tartja számon a Nébih azt is, hogy a PRRS-mentesítés magával hozza más fertőző sertésbetegségek előfordulásának csökkenését is az állattartó telepeken, így jelentősen javult a járványügyi helyzet. Az előírások maradéktalan betartása ugyanakkor továbbra is fontos, ezért a hatóság is különös figyelmet szentel az import hízóalapanyag karantén-vizsgálataira. 

A hús nélkülözhetetlen 

A húsokban és a hústermékekben táplálkozás-élettani szempontból fontos összetevők, fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok fordulnak elő – mondta előadásában Jánosi Anna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszer-tudományi és -Technológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. A húsok és hústermékek változó mennyiségben, de kedvező összetételben tartalmazzák az emberi szervezet számára fontos fehérjéket. Egy felnőttkorú ember átlagos fehérjeszükséglete napi 51-65 gramm, a különböző élelmiszerek esetében pedig jelentős különbség van abban, hogy egységnyi fehérjét mennyi élelmiszerrel lehet bevinni. Így például 10 gramm fehérjét 50 gramm sertéscomb, 38 gramm parasztsonka, 3 deci tej, 143 gramm zöldborsó, vagy 40 gramm burgonya elfogyasztásával tudunk biztosítani az emberi szervezet számára. 

Jánosi Anna
MATE tudományos főmunkatárs

A zsírok is nélkülözhetetlenek az emberi szervezet kiegyensúlyozott működéséhez, a normális hormonműködéshez, illetve egyes vitaminok felszívódásához. Ezen kívül az élelmiszerek szerkezetét is meghatározzák, így pedig – mivel a táplálkozás során az érzékszerveinknek is fontos szerepük van – az adott étel élvezeti értékében is fontos szerepük van. Egy 2019-es felmérés alapján a magyar lakosság zsírfogyasztása meghaladja a kívánatos mértéket, de a zsírbevitel közel 40 százaléka zsiradék-bevitelből és nem hústermék fogyasztásból adódik. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a húsfélék vitaminforrásként is fontosak, valamint a vas és a cink bevitelében is kiemelt szerepük van. Ezt jól illusztrálja, hogy az állati forrásból származó vas mintegy 20 százalékban hasznosul, míg a növényi vas csupán 1-5 százalékban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban