2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Folytatódik a hagyomány: telt ház várható Hódmezővásárhelyen

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: b.k., 2024/05/10

Május elején nyílik a háromnapos Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár Hódmezővásárhelyen. A szervezők a jól bevált programmal várják a látogatókat, köztük a tenyészállat-bírálattal.

Immár 31. alkalommal gyűlik össze a hazai állattenyésztés és más agrárágazatok krémje május 2-a és 4-e között az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásáron, amelyet közösen szervez a Hód-Mezőgazda Zrt. a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és tagszervezeteivel. Az állattenyésztő szakma számára a hódmezővásárhelyi már egy európai hírű kiállítás. Magyarországon a Hód-Mezőgazda teremtette meg az újkori állatkiállítások kultúráját, s vezette be az állatbírálatokat a legfejlettebb állattenyésztő országok mintája alapján.


FEKETE BALÁZS
a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatója

Széles a kiállítók palettája

A hazai agrárágazaton belüli területek széles körben képviseltetik magukat a hódmezővásárhelyi kiállításon, így a szaporodásbiológiától az állatgyógyászatig, a tartástechnológián át a takarmányozásig minden, az állattenyésztésben szerepet játszó szakterület reprezentánsai, a vetőmag-előállítók, a műtrágya forgalmazók, a gépgyártók és -forgalmazók, és az agrártermelésben jelen lévő technológiák képviselői rendszeresen bemutatják termékeiket és szolgáltatásaikat. 

A kiállítási terület már körülbelül tíz éve adott, és jól ismerhetik a látogatók: idén is a Hód-Mezőgazda Zrt. bekerített, 17 hektáros kiállítási centrumában rendezik meg a seregszemlét – mondta el az Agráriumnak Fekete Balázs, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatója. Itt két állandó kiállítási csarnok és egy pavilon is rendelkezésre áll, és adottak a nádtetős, faszerkezetes állatbemutató terek is. Némi mozgásteret a mobil lóboxok adnak, de a sertés-, a juh-, a tejelő, illetve a húsmarha-férőhelyet már nem lehet növelni. 
Szerencsére most úgy tűnik, hogy ezek a férőhelyek meg is fognak telni – mondta az igazgató. Az ipari kiállítók regisztrációs határideje járt le hamarabb, ők 230-körülien lesznek, kicsit többen, mint tavaly. Az állattenyésztők jelentkezése még tartott április első hetében, de Fekete Balázs szerint minden jel szerint tele lesz az összes állatférőhely is, ráadásul mindegyik állattenyésztési ágazat reprezentálja magát. 

Elsődleges az állategészségügy

A kiállítás jellegéből adódik, hogy a szervezők különös hangsúlyt helyeznek az állategészségügyi óvintézkedésekre, a hatóság pedig minden kiállítás előtt kiadja az állategészségügyi engedélyt. Ez gyakorlatilag egy tízoldalas jogszabály, ennek kell megfelelnie minden tenyészállat-kiállítóknak. Emlékezetes, hogy tavaly a hatóság a madárinfluenza-járvány miatt nem engedélyezte a baromfi-kiállítást, idén azonban erről nincs szó, és amennyiben a helyzet nem romlik, akkor – természetesen az állategészségügyi szabályok betartása mellett – lehetőség van arra, hogy megteljen az intenzívbaromfi- illetve a díszbaromfi-tenyésztők bemutató sátra is. 

Az igazgató a programról elmondta, hogy a kiállítás gyakorlatában „szent dolog”, hogy az első napon tartják a tenyészállat-bírálatokat, és ez most is így lesz. Szakértő zsűri minősít minden idehozott tenyészállatot, a bírálók között pedig magyar neves tenyésztők és szakemberek lesznek, illetve több állatfajnál külföldi bírókat is hívnak a tenyésztő szervezetek.

A második napon az első napi bírálatok alapján a díjkiosztás a leglátványosabb program, majd olyan közönségprogramok következnek, amelyek szintén nagyrészt az állattenyésztéshez köthetőek. Ezek között lesznek lovasbemutatók, tenyészállat-felvezetések, a nyertes állatok bemutatása és kutyás programok is. 

Mivel a harmadik nap már szombat, ekkor főként a gyerekek számára szerveznek programokat, amelyek az állatokkal, az állattenyésztéssel való kapcsolatukat erősítik. Ilyen lehet például a tehénfejés, amit a gyerekek a gyakorlatban is kipróbálhatnak – a kisebbek persze műtehénen, a nagyobbak pedig már egy-két tehénen is megpróbálhatják. Ez ma azért is fontos, mert a mai gyerekek sokszor nem tudják egyértelműen, hogy a bolti dobozos tej hogyan keletkezik – érzékeltette Fekete Balázs, hogy manapság mi mindenre kell gondolni ahhoz, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék. 

Mindent saját zsebből állnak

Ez a legnagyobb állattenyésztési kiállítás Magyarországon. A rendezvény a Hód-Mezőgazda Zrt.-hez kötődik, de ez anyagilag nem jelent hasznot a cég számára. A társaság állja a rendezvény teljes költségét, a kiállítók a helyfoglalási díjat fizetik, állami támogatást évek óta nem kapnak, ezek együtt általában azt jelentik, hogy nullszaldós a rendezés. A tulajdonosok elvárása is ez, vagyis, hogy ne legyen veszteséges. „Mindig feladatunknak tekintettük, hogy a magyar állattenyésztést, sőt, a teljes mezőgazdaságot segítsük a kiállítás megszervezésével. Mindezt úgy, hogy lehetőséget biztosítunk az ide érkező állattenyésztőknek és más gazdálkodóknak, hogy találkozzanak a hazai és külföldi partnerekkel is” – írta le a kiállítás egyik hozadékát Fekete Balázs. Az is nyilván a rendezvény egyik pozitív velejárója, hogy a Hód-Mezőgazda neve országos, sőt nemzetközi szinten is forog. Sok külföldi jár ide, akik megtanulják Hódmezővásárhely nem könnyen kiejthető nevét – tette végül hozzá az igazgató.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
Egy versenyképes ágazat fenntarthatósági küzdelmei
Nagy István agrárminiszter több fórumon is kijelentette, hogy a magyar barofiágazat az egyik legversenyképesebb állattenyésztési ágazat Magyarországon, így a jövőbeli kilátások is biztatóak. A miniszteri dicséret természetesen megalapozott, bár Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója szerint igen sok munka és küzdelem húzódik meg a siker mögött.
Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza