2024. 06. 13., csütörtök
Antal, Anett
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fejlődésre ítélt a baromfihús és a tojás termelése

Kategória: Állattenyésztés, Élelmiszeripar | Szerző: Hajtun György, 2024/05/13

A baromfi ágazatban mindig történnek jó és rossz dolgok egyaránt. A fogyasztóknak sem mindegy, hogy milyen irányt vesz az ágazat, már csak azért sem, mert a baromfihús és a tojás a bolygó lakosságának legfontosabb fehérjeforrása, az egészséges emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke nem csak idehaza, hanem a nemzetközi kapcsolatok révén az Európai Unióban is sokat tesz a magyar baromfiágazat egészének érdekeiért, azok érvényre juttatásáért.

Csorbai Attila a hazai helyzetet értékelve elmondta, hogy a külső hatások ellenére a baromfi ágazat termékeire nem csökkentek a vásárlói igények. Ebből adódóan, várhatóan hosszabb távon növekedni fog a baromfihús és étkezési tojás termelési szintje, úgy, hogy az emberi fogyasztásban a fehérjeforrások közül már most is első helyen áll a baromfihús. Megítélése szerint e trend folytatódik, a termelés és a fogyasztás egyre nagyobb arányát fogja a baromfihús kitenni.


DR. CSORBAI ATTILA
a BTT elnök-igazgatója

Madárinfluenza, kontra vakcinázás

A hazai baromfiágazat termelési volumene, az igények miatt, folyamatos növekedésre lenne ítélve, de sajnos léteznek olyan állategészségügyi problémák (lásd madárinfluenza), ami 2016-2017 óta kezdetben ritkábban, majd egyre gyakrabban, napjainkban évente kétszer is, a tavaszi és az őszi madárvonuláskor utoléri a baromfitelepeket. A tavaly őszi járványhullám azonban a korábbiakhoz képest teljesen más volt. Más megyékben, más területeken és más jellemző faji érintettséggel jelent meg a vírus. A szakemberek azt mondják, hogy kifejezetten a vadmadár vonulási útvonalat érte a fertőzés (Hortobágy, Békés és Csanád-Csongrád vármegyét érintette) s egyben jelentős vadmadár elhullás is tapasztalható volt. E járványhullám nemkevésbé érintette a korábbi járványok által gyakran sújtott területeit, nevezetesen Bács-Kiskun vármegye homokos területeit, ahol nagy a telepsűrűség és a baromfilétszám. Érdekes, egyben szomorú tény, hogy több, kifejezetten magas biológiai biztonságú telep is érintett volt (tenyészállományok) járványkitörésben. Ezzel együtt az is tény, hogy jelentős előrelépés történt a magyar baromfiágazat egészének, az állattartó telepek járványvédelmi színvonalában is. Csak további, szigorú és fegyelmezett, következetes munkával tudjuk tovább csökkenteni a kockázatot, ezzel együtt sem lehet a vadmadarak vonulásának, valamint a vírus folyamatos jelenlétének járványos következményeit teljes mértékben elkerülni, mondta az elnök.

A madárinfluenza vírus elleni vakcinás védekezés lehetősége régóta foglalkoztatja a szakembereket.  Franciaországban (a biztató kísérleteket és komoly háttérszámításokat követően) tavaly októbertől megkezdődött a hízott kacsa végtermékállományok vakcinázása, monitoringprogramja. Hazánkban is szakértői munkacsoportot hoztunk létre, annak érdekében (tudomásunk szerint a világon másodikként), hogy szakmailag megvizsgáljuk az egyes gyártók által kínált vakcinák felhasználásának lehetőségeit és modellszámításokat, kalkulációkat végezzünk a hazai termelési struktúrára. Az elnöknek jó kapcsolatai vannak a francia kollégákkal is, velük beszélgetve elhangzott, hogy a vakcina felhasználási eredmények biztatóak.

Ugyanakkor teljesen eltérő a francia és a magyar baromfitartási, termelési, értékesítési és fogyasztási struktúrája. A magyar baromfiágazat a hazai ellátáson túl, jelentős exportot bonyolít le, míg a franciák alapvetően a belső fogyasztás kielégítésére koncentrálnak. Így őket nem érintik érzékenyen azok a korlátozó intézkedések, amelyeket a világ számos országa (Japán, Kanada, USA, stb.) hoz meg a vakcinázott termékekkel szemben, amelyek import baromfitermékeket fogadnak. Az elnök szerint jelenleg nincs is olyan hiteles világszintű felmérés, hogy a betegség elleni küzdelemben mely országokban használnak és milyen vakcinát, így visszásságok alakulhatnak ki a baromfihús és baromfitermék kereskedelemében. Megítélése szerint a WOAH (állategészségügyi világszervezet) feladata lehet, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéskörrel, kifejezetten abból a célból, hogy a piacon egyértelmű(bb) és tiszta kép legyen. Jelenleg ugyanis elképzelhető az az eset, hogy egy ország vakcina használata miatt utasít vissza baromfihúst, úgy, hogy önmaga is vakcinás védekezést használ. Ugyanígy elképzelhető, hogy vakcinázott termék érkezik egy olyan országba, ahol a vakcinázás, mint védekezési megoldás, nem engedélyezett.

Előtérbe helyezni a szakmapolitikát

Az elnök megerősítette, hogy a hazai baromfiágazat tovább fog fejlődni. A legkiszámíthatóbb jövőképe a csirkének van, hiszen ez mindennapi fogyasztási cikk, amire adott mind a belföldi fogyasztási igény, mind az exportpiaci igények. Mindemellett talán a legszervezettebb, koncentrált ágazatról beszélhetünk, ahol a technológiai színvonal, a termelés hatékonysága is európai színvonalú. Az uniós helyzetre áttérve az elnök elmondta, hogy idén húsz éve vagyunk az Európai Unió tagja, de ez a közösség már nem az, amelyhez húsz éve csatlakoztunk, mivel az elmúlt két évtizedben, de különösen a legutóbbi öt évben komoly értékrendbeli változások következtek be a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szakpolitikában. Míg belső szabályozóiban folyamatosan szigorítani kíván, addig saját termelőit, feldolgozóit cserben hagyja, amikor kereskedelempolitikáról van szó.

Az elnök bízik abban, hogy az európai parlamenti választásokat követően sokkal nagyobb szerepet kapnak a szakmai érvek, és háttérbe szorulnak az ideológia vélemények. Az elnök azt is reméli, hogy a konzervatívok nagyobb szerepet kapnak majd a mezőgazdaság irányításában, hiszen az agrár és élelmiszeripar stratégiai fontosságú, ahol nem lehet felelőtlen döntéseket hozni, hiszen az veszélyezteti a teljes európai élelmiszer-ellátás (mennyiségi és minőségi) biztonságát. Sajnos, az Európai Unió az elmúlt években inkább politikai célokat tűzött ki maga elé, olyanokat, amelyek nem vagy nehezen összeegyeztethetők a szakmaisággal, a gyakorlattal. Számos példa van erre az állatjólét, a környezetvédelem, az állategészségügy területén, a fenntarthatóság elvének értelmezésében, ahová az aktuálpolitika is befészkelte magát, s ami életszerűtlen javaslatokat, jogszabályok meghozatalát eredményezte.

Az állat jóléte elsődleges

Az egyik ilyen szélsőséges példa az állatjólét területén figyelhető meg, ahol számos olyan törekvés történt az elmúlt időszakban, amelyek komolyan veszélyeztetik az állati termékpályák létét. Rendkívül felelőtlen és nevetséges, hogy lassan a szakmai vélemények és következményeinek (és hatásainak) figyelmen kívül hagyásával már-már közönségszavazással (like jelekkel) dől el, hogy mi a jó, és mi nem jó az állatnak. Mintha az állattartók, állattenyésztők folyamatosan, szisztematikusan azon dolgoznának, hogyan lehetne megkeseríteni az állatok életét! Ez egy óriási szakmai ellentmondás, mivel az állattartó az állat tartásából szeretne eredményesen, gazdaságosan megélni. A termékpálya minden szereplője abban érdekelt, hogy az állat genetikai képességének a maximumát nyújtsa, és minél jobb teljesítménnyel, minél hatékonyabban, eredményesebben termeljen. Márpedig rossz tartási körülmények között ez nem lehetséges, az állatnak meg kell adni minden jót ahhoz, hogy az állattartók is elérjék a céljaikat. Egy az erőforrásokat hatékonyan felhasználó állati termék a társadalom számára is előnyös, mert biztonságos, ár fekvése pedig jellemzően kedvezőbb.

Fontos volna e szakterületen a gyakorlati szereplők érdemi bevonása is a döntéshozatalba. Ellenkező esetben olyan problémák fognak jelentkezni (élelmiszer-biztonsági, élelmezés-biztonsági) melyek megoldása szinte lehetetlenné válik. 

Csak a vegán?

Az Európai Unió a körkörös gazdálkodás megvalósulását szorgalmazza. Ehhez azonban méretre és mennyiségre van szükség. Csorbai Attila az édesapját idézi, amikor azt mondja, hogy a mennyiség, (ha valamiből sok van), egy idő után átvált a minőségbe, mert értéket fog jelenteni. Igaz ez minden melléktermékre, vagy a termelés, gyártás során keletkező „hulladék” nagy részére is. Így ha például az állati termék előállítás során sok trágya keletkezik, az előbb-utóbb értéket fog jelenteni (pl: a talajerő visszapótlásában). A baromfi ágazat nagy mennyiségben, és csaknem állandó minőségben állítja elő a melléktermékeket is, ezért hosszabb távon ezekből ismételten hasznos termékek juthatnak vissza a gazdaságba, ami komoly értéket képviselnek. „Óriási dolognak - egyben kötendő példának - gondolom hazánk legnagyobb csirke integrációjának ilyen irányú, mára már megvalósult törekvését, amely eddig a világon egyedül valósította meg a körforgásos gazdálkodást a gyakorlatban”, fogalmazott az elnök.

Szóba kerül a húsfogyasztás elleni propaganda is. Nagyon sokan tévesen kapcsolnak össze bizonyos eszméket, ideológiákat. Fenntartható lenne-e környezeti és társadalmi szempontból a vegán eszme, tehetjük fel a kérdést. Tény, hogy a mindenevő emésztőrendszerünk megfelelő működéséhez szükség van megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjékre, illetve a fehérjék építőköveinek számító aminosavakra. Hipotetikusan természetesen lehetséges volna olyan diéta létrehozása, amely különböző esszenciális aminosav kiegészítéssel pusztán növényi diétával is fenntartható (az állattenyésztés szintjén ez bevált gyakorlat). Azonban az állati termék-előállítás szintjén is csak egy kiegyenlített (azonos kor, ivar, testtömeg, korosztály) homogén közeg, és nem az egyed szintjén optimalizálható, és nagyon komoly szakmai (mérési, takarmányozási, táplálkozási, élettani) ismeretek szükségesek hozzá. Ráadásul az evés itt szinte a táplálással (mint biológiai szükséglettel) lenne egyenértékű, és elveszne annak kulturális, társadalmi, kulináris élvezeti értéke. A fehérje (és aminosav) szükségletet kizárólag növényi alapanyagokból szinte lehetetlen lenne kielégíteni, hiszen már az egyén szintjén is rendkívül nagyok az eltérések, továbbá nem is ismerjük pontosan a biológiai és élettani szükségleteket (sport, fizikai aktivitás, növekedés, fejlődés, nemi érés, terhesség, betegség, stb.). Tehát nem ismerjük pontosan sem a szükségletet és nem ismerjük pontosan a táplálékkal bevitt táplálóanyagok mennyiségét sem. 

Szintén kérdés, hogy az állati termékekben koncentráltan fellelhető táplálóanyagokat milyen mennyiségben kellene fogyasztani, hogy legalább mennyiségileg megfeleljen az igényeknek és az rendelkezésre állna-e, illetve ha igen, milyen környezetterheléssel valósítható meg? Feltételezésem szerint egy pusztán növényi táplálkozáshoz az emberiségnek legalább egy másik bolygóra volna szüksége. A vegán eszmék az interneten és a közösségi médiában kapnak nagy teret, ahol olyan fiatalokat érnek el, akiknek kevés az ismeretük, tudásuk és tapasztalatuk az élelmiszer-biztonságról, az élelmiszer-termelésről, az állattartásról, a  növénytermesztésről. Sokan divatnak és vagánynak tartják, hiszen nincsenek tájékoztatva annak komoly veszélyeiről, hangsúlyozta Csorbai Attila. 

Azonos versenyfeltételek

Csorbai Attila az Európai Unió kereskedelempolitikájában is talált kivetnivalót. Nem korrekt magatartás az, hogy az unión belül a szigorú szabályozással előállított termékek mellé olyan import termékeket engednek behozni, amelyeknél ezeket a szabályokat, előírásokat nem alkalmazzák. Így nem lehet korrekt a verseny, s ha eltérő versenyfeltételek vannak, akár egy uniós versenyjogi vizsgálatot is megérne ez a kérdés, fogalmaz az elnök. A más feltétel ugyanis lehet, hogy olcsóbb, ugyanakkor nem fenntartható, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szempontból, és korántsem olyan szigorú tartási, feldolgozási körülményeket jelent. Tény, hogy az Európai Unióba érkező import baromfi, ezen belül csirkehús több mint egynegyede harmadik országból, más földrészről érkezik. 

Az ukrán kereskedelmi megállapodások újabb egy évre történő meghosszabbításával ez az érték egyharmadra nő, ami igen komolyan eltorzítja a piaci viszonyokat. Nem véletlen, hogy a magyar kormány minden élelmiszerexport termékre bejelentési kötelezettséget írt elő, mert így a hazai élelmiszer-biztonságot, állatvédelmet is meg tudja védeni. Az unió kereskedelempolitikájával az is probléma, hogy a bejövő import termékeket nem ellenőrzik. Fontos volna egy korrekt megállapodás a politika és a szakma képviselői között a tekintetben, hogy uniós szinten is ellenőrizni kellene a megállapodások alapján bejövő termékeket. 

A megállapodásokban azt is meg kell követelni, hogy az adott terméket a szigorú uniós tartási körülmények között állítsák elő, különben felborul a versenyhelyzeti egyensúly. És itt nem csak az ukrán termékekről van szó, hanem például a brazil csirkemell filéről is, ami igen nagy mennyiségben érkezik az Európai Unióba a Mercosur megállapodásoknak köszönhetően. Azonos pályán egyforma esélyekkel szabad csak a szereplőket kezelni, mert ha nem így történik, akkor az uniós gazdák szenvedik el a hátrányt. Az elnök kíváncsi arra is, hogy az újabban Kínából beérkező 35-36 ezer (!) tonna elősütött pekingi kacsa esetében hogyan és mit ellenőriznek élelmiszer-biztonsági szempontból, és ez hogyan érinti azokat az uniós termelőket, feldolgozókat, akik ebben az ágazatban fejlesztettek, fektettek be jelentős tőkét.

Mesterséges intelligencia

A baromfi termékpályán is – akarjuk, avagy sem – meg fog jelenni a mesterséges intelligencia. Számos olyan információt fog gyűjteni ez a technika, amire eddig nem gondoltunk, fogalmazott az elnök. Számos kísérlet folyik e területen, pl: az állatok hangjából következtetni lehet az állat fizikai, testi-lelki, állategészségügyi állapotára, problémákra. Ahogy ez a rendszer önfejlesztő módon egyre komplexebb módon értékeli a megkapott információkat, és minél hosszabb távon termékpálya szakaszon értékelik ezeket, ez olyan fejlődést generál a tartástechnológiában, amire eddig nem is gondoltunk.

Minden fejlődés alapja, hogy legyenek mérés és abból származó adathalmaz, amit össze tudunk hasonlítani egy korábbi adatsorral. A mesterséges intelligencia tehát komoly tartalékokat tárhat fel a gazdálkodás hatékonysága, jövedelmezősége, fenntarthatóság terén. Az uniós támogatáspolitikával ezeket a fejlesztéseket az elkövetkezendő öt-hét évben megvalósíthatják az ágazat szereplői, s ezzel olyan tartalékokat is teremthetnek, amivel az újabb kihívásokra is jó válaszokat tudnak adni.

Több magyar terméket

A magyar baromfihús termékpályák tevékenysége exportorientált, így fontos számunkra, hogy egyre több (elsősorban nyugat-európai) vevő követel meg jogszabályi előírásokon túlmutató elvárásokat. Ilyen például a telepítési sűrűségre vonatkozó elvárás. Bár az elnök úgy gondolja, hogy az állatjólétet csak a telepítési sűrűséggel nem lehet mérni (az ennél lényegesen összetettebb fogalomkör), a vevői igények miatt sok esetben ezeken a piacokon csak így lehet bent maradni. Az így előállított baromfitermékek értelemszerűen drágábbak, mivel a telepítési sűrűség csökkentése a kibocsátott mennyiségek csökkenéséhez is vezet (lásd nyugat-európai termelés), ami befolyásolhatja a keresleti/ kínálati viszonyokat, más oldalról viszont teret engedhet azon import termékeknek, amelyek már az eredeti normákat sem tartják be (nem csak ebben a tekintetben). Ez azonban megint csak elvezet ahhoz a problémához, amiről már korábban szó volt, nevezetesen a versenyhelyzet felborulásáról.

Az elmúlt két-három év gazdasági és politikai eseményei nem tettek jót a kereskedő és beszállító közötti kapcsolatok erősítésének, mert a bizalmi viszonyok meggyengültek. A hazai kereskedelmi láncok is arra szorították a beszállítókat, hogy minél olcsóbban szerezzék be a termékeket, mert a vásárlói erő is meggyengült. Kevés olyan magyar piaci szereplő van, aki érdemben fel tudja venni a versenyt a nagy konkurens cégekkel, ebből adódóan változott a belföldi forgalmazás, több import termék jelent meg az áruházláncok polcain. Viszont többet is exportálunk. De hogy visszaálljon a régi bizalom, szükség volna párbeszédet kezdeni a kereskedelmi láncokkal, hiszen megszűntek a korábbi piaci, értékesítési korlátozások. Érdemes volna újra kialakítani azt az egészséges termékarányt a polcokon, amit két-három éve már sikerült megvalósítani a magyar és az import élelmiszerek között, hangsúlyozta végezetül az elnök.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokbanSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztés

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Fejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a közeljövőben megjelenő támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás
Farkas Sándor államtitkár jelentette be, hogy az idei nyártól kezdődően 400 milliárd forint beruházási támogatáshoz juthatnak azok a gazdálkodók, akik az állattenyésztésben, a takarmányfeldolgozásban, az állattenyésztéshez kapcsolódó élelmiszerfeldolgozásban fejlesztenek. Vissza nem térítendő forráshoz juthatnak így a sertéstenyésztésben, sertéstartásban kitartó gazdák is. Szükségük van erre, hiszen hosszú évek tapasztalata igazolja, hogy minden mozog a sertéstartásban. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára is – amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A nyártól pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Folytatódik a hagyomány: telt ház várható Hódmezővásárhelyen
Május elején nyílik a háromnapos Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár Hódmezővásárhelyen. A szervezők a jól bevált programmal várják a látogatókat, köztük a tenyészállat-bírálattal.
Présben a húsipar
Fogyasztásnövekedésre és a kormányzati terhek csökkentésére, valamint piacvédő intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a húsipar kilábaljon a válságból. A sertéstartásban ugyanakkor már az állomány növekedése is jelzi a javuló helyzetet.
Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése
Nem versenyképes a hazai baromfi ágazat. A termelők nagy része alacsony hatékonysággal dolgozik, ennek egyenes követkeménye a szerény jövedelem. Elavultak, korszerűtlenek a telepek, a berendezések. A brojler férőhelyek több mint harmadának alacsony színtű a műszaki állapota, nem felelnek meg a versenyképesség feltételeinek. Így hiába világszínvonalú a magyarországi brojler genetika, a termelésben ezt a potenciált nem képesek kihasználni.A várva várt állami támogatások sikerének egyik feltétele a telepek korszerűsítése, versenyképessé tétele. Ehhez ad gyakorlati szakmai tanácsokat a legnagyobb magyar integrátor, Bárány László által szerkesztett Versenyképes brojlerhízlalás című szakkönyv, amely csak a szaktudas.hu oldalon érhető el.
Lesz-e előrelépés a vadkár rendezésében?
Miután tavaly november végén Dr. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) elnöke bejelentette, hogy a köztestület céget alapít, hogy átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, véleménycunami árasztotta el a közösségi médiát. Ahogy mondani szokás, a NAK elnöke kapott hideget-meleget, pedig ha minden véleményformáló alaposabban átgondolta volna a javaslatot, akkor gyorsan rájöhetett arra, hogy az elnök nem másra törekszik, mint hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, annak érdekében, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza