Lesz piaca a magyar bornak

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/12/17

Magyarországon a KSH 71 ezer hektár szőlőt tart nyilván, de ennél kisebb területen termelnek a gazdák. Ahhoz, hogy a termőterület ne csökkenjen tovább, nagyon fontos feladat az ültetvények megújítása. A telepítési jogok alapján 5300 hektár ültetésére van lehetőség. A szektor fejlesztését segíti az a 145,5 millió eurónyi uniós keret, amiből 123 millió költhető a szőlők megújítására, 22,3 millió pedig egyéb tevékenységre, promócióra, melléktermékek lepárlására és beruházásokra fordítható. A 123 milliós összegből 100 milliót már megnyitottak, sőt, ebből 50 milliót a termelők pályázatai alapján már le is kötöttek. 2016. január elsejével újraindul az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, amelynek kerete 63 milliárd forint. Ebből az összegből az ültetvényes kultúrák a korábbinál jóval nagyobb arányban kapnak támogatást.

Rendkívül nehéz évjárat

A szüretre vonatkozó végleges terméseredmények egyelőre még nem ismertek, mivel a termelők szüreti jelentéseinek feldolgozását a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) jelenleg is végzi. Az összesítést november 30-ig kell befejezniük. Augusztusban a HNT 2,7 millió hektoliter újbor termést jelzett előre, ami az akkori időjárási viszonyoknak megfelelő, reális előrejelzés volt.

Rendkívül nehéz évjárat szüreti időszakán vannak túl a termelők. A 2013-as enyhe tél következtében a szőlőt károsító betegségek már nagyon korán jelentkeztek az ültetvényekben, amely helyzetet a szokásosnál csapadékosabb nyár és ősz tovább nehezítette. Az átlagot meghaladó csapadékmennyiség rontotta a szőlő minőségét. Ezért is fordult a minisztérium az Európai Bizottsághoz, hogy a mustjavításra engedélyezett 1,5 térfogatszázalék alkoholtartalom-emelést a rendkívüli időjárás miatt további 0,5 térfogatszázalékkal növelhessük. A döntést a Bizottság számunkra kedvező módon meghozta. A kedvezőtlen évjárat egész Európát érintette. A nehéz időjárási viszonyok ellenére a bor minőségét nem mindenhol ítélik rossznak. Ahol a növényvédelmi munkákat sikerült időben elvégezni, ott a leszüretelt szőlő minősége is jobbnak mondható.

A korai fajták jó mennyiségben adtak kiváló zamatú, illatos szőlőt, azonban később a körülmények megváltoztak. Augusztus közepén és szeptemberben esetenként a normál átlag kétszeresét is meghaladó csapadékmennyiség, viharos időjárás, erős UV-sugárzás, a magas harmatpont, illetve a sok fertőzést hozó déli, délnyugati szél együttesen nagymértékben megterhelték a szőlőtőkéket. A helyzetet tetézte a növényvédő szer hiánya. Néhány vidéken a helyi hitelintézet csődje akadályozta a védekezést, mert a termelő nem jutott hozzá saját pénzéhez. Másutt a hatékony gazdálkodáshoz szükséges beszállítói háttér színvonalával akadtak problémák.

A bor minőségét befolyásoló kedvezőtlen viszonyok között óriási különbségek alakultak ki azonos fajtájú, illetve azonosan kezelt ültetvények között is. A klíma ilyesfajta nem várt szélsőségeit és az időjárás extrém változékonyságát a termelési szokások nem voltak képesek követni. Egyes helyeken a küllemre tökéletesen beérő szőlő paraméterei is alulmúlták a korábbi években tapasztaltakat.

A kedvezőtlen előjelek és kilátások ellenére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának legújabb adatai szerint az éves termésmennyiségre vonatkozó aktuális eredmények biztatóak. A HNT összesen több mint 41 500 darab szőlőszármazási igazolványt adott ki az elmúlt három hónapban. A területi viszonyokat nézve közel 37 ezer hektár a szüreti bizonyítvánnyal lefedett mennyiség. Az ez idő alatt szüretelt szőlőmennyiség: közel 2,7 millió mázsa. Ennek megfelelően az átlagtermés hektáronként meghaladja a hektáronkénti 82 mázsát, amitől borvidékenként elég nagy eltérés tapasztalható. A legnagyobb átlagtermést elért területek: Etyek–Budai borvidék 93 q/ha, Balatonboglári borvidék 94 q/ha, Kunsági 95 q/ha.

Arányaiban épp a közepes és késői érésű fajták esetében volt tapasztalható nagyobb veszteség, ami jelentősen módosíthatja az eddigi eredményeket.

A hazai bort segítik

Az ágazati összefogás egyik fontos hozadéka, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az idei évtől ellenőrzési díjat vezet be az oltalom alatt álló, de eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést nem viselő borászati termékekre. Az intézkedés háttere, hogy bizonyos import borok minősége sok esetben nem megfelelő, emellett irreálisan olcsón érkeznek Magyarországra, így tisztességtelen piaci előnyt élveznek. Az intézkedéstől a piac tisztulását, a jogszabályokat betartó vállalkozások piaci helyzetének megerősödését várjuk (1. táblázat).

1. táblázat.
Az export és import borok mennyiségi megoszlása
Forrás: FM

Az ellenőrzési díj minden megkezdett liter után 30 forint, ami a fogyasztói oldalon várhatóan 60 forintos literenkénti árkülönbség formájában fog lecsapódni. Mindez csak a legolcsóbb szegmensbe tartozó import borok esetében lesz ennyire tetten érhető (ezek a PET palackos vagy kannás kiszerelésű borok), mivel a hazai borok előállítói termelői támogatásban részesülnek, amely részben ellensúlyozza a várható többletköltségeiket.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által előkészített és bevezetendő piacszervezési intézkedés miatt földrajzi jelzés nélküli borok az idei évben gyakorlatilag nem fognak készülni. Várhatóan a leszüretelt termés 39%-ából készülhet védett eredetű bor, míg 60% lehet a tájborok aránya.

Európában a kivételezettek között

Ami a magyar termés globális hatását illeti, ahhoz érdemes megvizsgálni a többi európai termelő adatait is. Összességében a világ legnagyobb termelőjénél, az Európai Unióban, a tavalyinál néhány százalékkal kevesebb, az előre jelzések szerint 158 millió hektoliter bor készülhet 2014-ben. A franciák 2 százalékos növekedéssel, 45 millió hektoliterrel idén a legnagyobbak lesznek az olaszok és spanyolok előtt, ahol 15 millió hektoliter csökkenéssel számolnak. A legnagyobb magyar exportpiacon, Németországban 9,5 millió hektoliter, az előző évinél 1 millió hektoliterrel több termés várható.

Nemzetközi becslések és az eddigi hazai adatok alapján a 16. legnagyobb termés várható Magyarországon a többi nemzet borterméséhez viszonyítva. Ezzel Ausztria, Brazília, Görögország és Új-Zéland termelési színvonalán mozgunk (bár Új-Zéland közel 30 százalékos termésnövekedése kimagaslik az egész nemzetközi mezőnyből). Ugyanakkor Magyarország mégis a kivételezettek közé tartozik, hiszen az Európában érvényesülő csökkenő tendenciával szemben, meg tudta tartani terméshozamát.

A globális körkép tükrében várhatóan lesz piaca a magyar bornak. Ez az évjárat ráadásul segít közeledni a piaci trendekhez, vagyis a testes helyett inkább a könnyedebb, alacsonyabb alkoholtartalmú borokhoz.

Kanada legjobb import fehérbora

A mádi Szent Tamás Pincészet Dry by Tokaj bora nyerte – a magyar borok közül elsoként – az Ontario tartománybeli Vaughanban székelő Top Choice Awards nemzetközi marketingkutató cég Top Imported White Wine of Canada (Kanada legjobb import fehérbora) díjat. „Ezt a díjat olyan vállalkozások, olyan személyek kapják, akik szenvedéllyel hisznek abban, amit csinálnak” – mondta David Silvestre, a Top Choice Awards ügyvezetője, a legjobb kanadai termékeknek és szolgáltatásoknak járó díjat ismertetve a magyar diplomáciai képviseleten kedden megtartott díjátadáson. „Egy olyan bort próbáltunk kifejleszteni az észak-amerikai piacon a magyar borok promócióját elősegítő partnereinkkel közösen, amely összetevői tekintetében a borvidék jellegzetes szőlőfajtáinak a legjobb együttes megjelenését adja, s amely a kanadai borfogyasztók ízlésvilágának is legjobban megfelel” – jelentette ki a díjnyertes bor alkotója, ifj. Szepsy István, a Szent Tamás Pincészet főborásza. Az esemény házigazdája, Ódor Bálint nagykövet hangsúlyozta, hogy a bor nemcsak egy termék, de egy ország kultúrájának a kifejeződése is, így fontos szerepet kap az országimázs építésében, ezen belül kiemelten a gazdasági együttműködés erősítésében. Bár a magyar mondás szerint „a jó bornak nem kell cégér”, a mai kornak és a nemzetközi piaci igényeknek megfelelő bormarketing, valamint az ilyen rangos elismerések segíthetnek abban, hogy a világnak ezen a táján is minél többekhez eljuthassanak a kiváló minőségu magyar borok. Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a díjátadás alkalmából küldött köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az elismerés mindenekelőtt a boré és az alkotóké, de talán joggal büszke rá a teljes Tokaji Borrégió, valamennyi magyar borvidék, a teljes magyar borágazat. A nagykövetség összefoglalója szerint a kanadai borpromóciós projekt közel egy éve indult el, így külön öröm a programban részt vevő szervezetek számára, hogy tevékenységük eredménye ilyen rövid időn belül megmutatkozott.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai