Debrecenben piacképes agrárdiplomát adnak kézbe

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2024/05/16

DR. HARSÁNYI ENDRE
Rektorhelyettes

 - Rektorhelyettes úr, a debreceni agrároktatás már az évezred elejétől betagozódott a Debreceni Egyetembe. Mit hozott ez a nagy hagyományú debreceni agrárképzésnek?

 - A korábbi Debreceni Agrártudományi Egyetem 2000-től lett a Debreceni Egyetem része, és az ezredforduló óta bővült egy szolnoki és egy nyíregyházi campussal, valamint kutatóintézetekkel és tangazdasággal. Az intézményen belül nagyon fontos az agrárterület, hiszen az egyetem két fő stratégiai területet határozott meg: az egészségipart, valamint az agrár- és élelmiszeripart. Utóbbi pedig a volt agráregyetem jogutódjához, a Mezőgazdasági-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karhoz (MÉK) kötődik. Az egyetemen belül működik az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT), illetve a Gazdaságtudományi Kar (GTK), ahol szintén folynak agrártudományi képzések. A MÉK képzési és kutatási tevékenységét a biológiai újrahasznosításon, az előállított termék hozzáadott értékének növelésén alapuló, szolgáltatás-központú, és okos megoldásokat alkalmazó körforgásos gazdálkodási modellnek megfelelően fogalmazta meg, szakjainkat is ennek szellemében hirdetjük meg. Közülük a legfiatalabb a tavaly szeptemberben indult precíziós mezőgazdasági mérnöki szak. Nyolc alapképzés mellett ugyanennyi mesterszakot is kínálunk, amelyeken a hallgatók olyan sokrétű tudást és kompetenciákat szerezhetnek, amelyek megfelelnek az egyre inkább specializálódó, digitalizálódó modern mezőgazdaság követelményeinek. Ez igaz a Gazdaságtudományi Kar agrártudományi képzéseire is.

 - Hogyan alakult az agrárképzésekre felvételizők létszáma?

 - A Debreceni Egyetemen a hallgatói létszám a tavalyi szint körül alakul, ezen belül az agrárképzéseket tekintve sem rosszak a számok, de ott egy kis csökkenés figyelhető meg. Az elmúlt évi nagy növekedés általánosan, - nem csak az agrárképzésekben – annak volt köszönhető, hogy átalakult a felvételi rendszer, és emiatt több hallgató tudott bekerülni a felsőoktatásba. Ez a puffer azonban idén már nem realizálható. Ha az összesített számokat nézzük, ez jól látszik, országosan ötezerrel kevesebb fiatal jelentkezett most a felsőfokú intézményekbe. A DE MÉK-en azt tapasztaltuk, hogy a precíziós mérnöki alapképzésre körülbelül ugyanannyian jelentkeztek mint tavaly. Ez egy új szak, és nem csökkent az érdeklődés. Jó felvételi számokat produkáltak a mezőgazdasági-, az élelmiszer-, a kertész-, a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai, a lótenyésztő, a lovassport szervező agrármérnöki, a természetvédelmi- és a vadgazda, valamint az osztatlan öt éves agrármérnöki szak, továbbá a már említett precíziós mezőgazdasági mérnöki szakunk is. Az állattenyésztés sajnos továbbra sem tartozik a népszerű szakok közé, pedig ebben a szakmában is fontos lenne, hogy megjelenjenek a fiatalok. A mesterképzésekben sem látunk növekedést: úgy tűnik, sokan a karrierépítés miatt halasztják tanulmányaik folytatását. A duális képzés nyújtotta lehetőségek azonban segíthetik, hogy többen jelentkezzenek a mesterképzésre.

 - Mi az, ami Debrecenbe vonzhatja az agrárképzés iránt érdeklődőket?

 - A Debreceni Egyetem múltja, hírneve már egy jó hívószó az agrárium iránt érdeklődők számára. Ha pedig valaki részletesebben megvizsgálja, milyen a DE MÉK képzési kínálata, láthatja, hogy azt folyamatosan a változó agrárium igényeihez igazítjuk, hogy piacképes diplomát tudjunk a végzősök kezébe adni. Az agráriumban nagyon fontos a gyakorlat, ennek megfelelően a mi képzéseink is gyakorlatorientáltak, vállalati kapcsolataink kiterjedtek, duális képzésünk pedig a legnagyobb agrárvállalatoknál kínál szakmai tapasztalatszerzést a hallgatóknak. De magának az egyetemnek is igen széles az infrastrukturális háttere: saját szántóföldjeink, állattenyésztő- és kertészeti kísérleti telepünk van. Folyamatosan fejlesztjük az élelmiszer-feldolgozó üzemünket, csomagolóüzemet építünk, növeljük a hűtőkapacitásainkat, s ezek mind a hallgatóink rendelkezésére állnak. Emellett a kutatómunkában is elmélyedhetnek: a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt laboratóriumainkban, mint az egyedülálló Biodrome-ban vagy a Hallaborban is kutathatnak. Az is vonzó lehet a fiatalok számára, hogy egy közel ezerháromszáz fős aktív, összetartó hallgatói közösség tagjai lehetnek, és megismerkedhetnek a debreceni agráregyetemisták egyedülálló hagyományaival, mint például a sárgulással és a korsóavatással. A kar otthonául szolgáló Böszörményi úti campus pedig számtalan sportolási lehetőséget is nyújt az itt tanulóknak, legyen szó teniszről, atlétikáról, vagy labdarúgásról.

 - Hogyan frissítették képzéseiket?

 - Az egyetem nem csak a munkaerőpiaci igényekre reagál, de a mezőgazdaságban rendkívüli módon felgyorsult technológiai változásokra, illetve a klimatikus kihívásokra is, Erre jó példa a precíziós mezőgazdasági mérnök alapszakunk elindítása. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a gyakorlatban is értik a precíziós eszközök működését, ugyanis jól látszik: hiába szereljük fel a legkorszerűbb eszközökkel a mezőgazdaságot, ha nincsenek meg azok a szakemberek, akik ki is tudják használni az ezekben rejlő tudást. Ezzel nem csak a klímaváltozásra reagálunk, hanem a mezőgazdaságban fennálló komoly munkaerőhiányra is, amit az automatizálás, az autonóm eszközök, például a vezető nélküli járművek alkalmazásával lehet enyhíteni. Ezeknek a működtetéséhez pedig informatikában jártas fiatalokra van szükség. Ezt tartjuk szem előtt a precíziós mérnökeink képzésében, hiszen ők nagyon komoly informatikai tudást, emellett pedig agronómiai ismereteket is kapnak.

 - Milyen a kapcsolatuk a piaci szereplőkkel? Be tudják őket vonni a gyakorlati oktatásba?

 - Kihelyezett tanszékeink száma közelíti a húszat, valamint mintegy harminc mértékadó agráripari vállalat a partnerünk a duális- és a gyakornoki képzéseinkben. Hallgatóinknak lehetőségük van például a Nagisz Csoportnál, a KITE Zrt.-nél, a Master Good Kft.-nél, vagy a Tranzit Food Kft.-nél megszerezni a szakmai előmenetelük számára nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatot. Növeli hallgatóink lehetőségeit, hogy nem csupán a környékbeli vállalatokkal, hanem például több, Dunántúlon működő céggel is sikerült nagyon szoros együttműködést kialakítani. Személyes kapcsolataink ápolására külön figyelmet fordítunk, például olyan tudományos tanácskozások szervezésével, amelyekre kifejezetten cégvezetőket hívunk meg. Ezek a kapcsolatok nem csak a hallgatók miatt nagyon fontosak, hanem azért is, mert mi is szereplői vagyunk a termelésnek. Az egyetemhez tartozó AKIT Debreceni Tájkutató Intézetben, a Nyíregyházi Kutatóintézetben és az Újfehértói Kutatóintézetben is nagyon komoly génmegőrzési munka folyik, saját vetőmagfajtáink vannak, amelyek olyan jól teljesítenek, hogy már nem csak Magyarországon vannak vevőink, hanem már Ausztriában is.

 - Hogyan építenek ebben a tangazdaságukra?

 - Tangazdaságunk három szervezeti egységből áll, ide tartoznak az említett debreceni, nyíregyházi és újfehértói intézetek. A képzésekben mindhárom gazdaság gyakorlati helyszínt biztosít a szorgalmi időszakban, és a nyári gyakorlatokon egyaránt, illetve a PhD-képzésekben is, továbbá a kutatásokra is lehetőséget nyújtanak.

 - Milyen K+F+I tevékenység folyik az agrárterületen?

 - Sok olyan kutatást végzünk, például vetőmag-nemesítéssel, fajtanemesítéssel és technológiafejlesztéssel kapcsolatban, amelyek nem csak publikációink és kutatásaink alapját nyújtják, hanem ezekre képzéseinkben is építkezni tudunk. Dolgozunk az egészséget támogató funkcionális élelmiszerek előállításán, és az egyetemen elért tudományos eredményeink felhasználásával részt veszünk a Nébih-el egy állategészségügyi monitoring rendszer kidolgozásában. Tavaly voltak negyven évesek a debreceni növénytermesztési tartamkísérleteink, amelyeket ma már a mesterséges intelligencia bevonásával folytatunk. A vetőmag-fejlesztésben és -értékesítésben az alternatív növények – mint például a hajdina vagy a köles – is komoly szerepet kapnak. Vannak kutatásaink az ökológiai gazdálkodás területén. Újfehértón gyümölcsfajtákat fejlesztünk, illetve génmegőrzést végzünk, csakúgy, mint a Debreceni Tájkutató Intézet állattartó telepén, az őshonos fajták esetében. Nagy előnye a kutatóintézeti hálózatunknak, hogy különböző környezetben, talajspecifikus vizsgálatokat tudunk végezni: a löszhát tájkarakter a debreceni tájkutatóra jellemző, míg a homoki talajok a nyíregyházi intézetünkre. Az egyetem adottságaiból adódóan pedig számos olyan, az egyes tudományterületeken átívelő kutatásokat folytatunk, amelyek átlépik a klasszikus értelemben vett agrárium határát, érintik az orvostudományt, az informatikát és a technológia innovációkat. Ezek alapján bizton állíthatjuk, hogy már a jövő agrárképzésein dolgozunk Debrecenben.

 - Végezetül: mi a DE MÉK jövőképe?

 - Fejlesztéseink folyamatosak, az élelmiszeripari beruházásokat idén átadjuk és készül a precíziós képzési központunk is, ahol az autonóm eszközök megismeréséhez és azok vezérléséhez szükséges eszközök a hallgatók rendelkezésére állnak, így itt akár maguk is kipróbálhatják az ötleteiket és építhetnek eszközöket. Ez egy közösségi térként is működő informatikai központ lesz, ahol az Agrárműszaki Tanszék is helyet kap.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai