Gépjárműadó és cégautóadó, amit a gépjárművek után fizetni kell

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2024/05/17

Az új határidő miatt az állami adóhatóság idén mindenkinek határozatot küld a fizetendő adó összegéről. A határozat kézbesítése az elektronikus ügyintézésre kötelezett cégek, egyéni vállalkozók részére a cégkapura, illetve a KÜNY tárhelyre történt a megszokottak szerint. Azon magánszemélyeknek, akik rendelkeznek KÜNY tárhellyel (ügyfélkapus azonosítással) és nem zárták ki az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét, a NAV szintén a KÜNY tárhelyre küldte ki a határozatokat. Akik azt nem töltötték le, illetve nincs KÜNY tárhelyük postai úton kapták március közepétől a határozat. Ezen papíralapú határozatok 1 db csekket is tartalmaztak az éves adó befizetéséhez.

Több fizetési mód

Fontos azonban kiemelni, hogy a gépjárműadót több, egyszerűbb módon is be lehet fizetni. A legegyszerűbben ezt a NAV mobil applikáción keresztül lehet megtenni, ahol a bejelentkezést követően látható a fizetéssel érintett jármű rendszáma(i) és a fizetendő összeg, majd néhány mozdulattal lehet indítani a fizetési folyamatot és bankkártyával rendezni a kötelezettséget. Ezen felül persze banki utalással is fizethető az adó, azonban itt figyelni kell, hogy jó számlaszámot adjunk meg és a közlemény rovatban is szerepeltetni kell az adóazonosító jelet.
Az új fizetési határidővel jár még egy változás, ami azoknak kedvez, akik nem akarják vagy nem tudják az adót egy összegben megfizetni. Lehetőség van az éves adóra évente egy alkalommal 5 havi részletfizetést kérni. Ebben az esetben az adóhatóság nem vizsgálja a részletfizetési engedély kvázi feltételeit, hanem automatikusan engedélyezi az éves adó 5 hónap alatti teljesítését. Fontos, hogy a kérelmet legkésőbb június 30-áig be kell adni, ezt követően már nem lehet élni ezzel a lehetőséggel. Azt ki kell hangsúlyozni, hogy a kérelem benyújtásának június 30-ai határideje nem jelenti azt, hogy az egyébként április 15-én esedékessé váló adóra az adóhatóság nem indíthat végrehajtást, illetve azt is tudni kell, hogy április 15-étől késedelmi pótlékot számol fel a NAV a részletfizetési kérelem benyújtásáig. Vagyis az, aki nem akarja egy összegben megfizetni az adót, azzal teszi a legjobbat, ha a részletfizetési kérelmet már április 15-én benyújtja. A kérelmet szintén a NAV mobilapplikáción keresztül lehet indítani, egyébként pedig az ONYA felületen keresztül az AUTOFIKO adatlap kitöltésével kezdeményezhető. A részlet nem csak a most esedékessé váló éves adóra, hanem a már korábban esedékessé vált, de még meg nem fizetett korábbi adóra is kérhető.

Ha tulajdonváltás történik

A gépjárműadó törvény előírja, hogy a jármű tulajdonjogának változásakor ezt a tényt az eladó/átadó és a vevő/átvevőnek is be kell jelentenie a kormányablakban. Sajnos a korábbi évek tapasztalataiból látható volt, hogy ez a bejelentés gyakran a vevői oldalról elmaradt, de olyan is előfordult, hogy az eladó sem tett ennek eleget. Ez pedig azt eredményezte, hogy az adókivetés a korábbi tulajdonos részére történt, aki ha nem tudta igazolni, hogy eleget tett a bejelentési kötelezettségének, akkor az adót neki kellett megfizetnie. A kormányablakok adatszolgáltatásában e tekintetben több pontosítás is történt, így az idei évtől az adókivetés pontossága is várhatóan javulni fog, de a lényeg ezzel együtt is azon van, hogy a tulajdonjog változást, haladéktalanul de legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni a kormányablakban.
Az adót mindig az fizeti meg, aki az adott év első napján a jármű üzembetartójaként, annak hiányában tulajdonosaként szerepel a járműnyilvántartásban, ezért is különösen fontos, hogy a változásokat mindig bejelentsük. Ez a szabály egyébként azt is jelenti, hogy ha valaki év közben adja el a gépjárművet attól még az egész évre ő marad az adó alanya, továbbra is neki kell az éves adót megfizetni. Az adóval érintett gépjárművek tekintetében nincs változás, továbbra is a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra kell megfizetni, amik Magyarország területén közlekednek. 

Vannak kivételek

Az adókötelezettség a forgalomba helyezést követő hónap 1-jével kezdődik, vagyis az éves adó összegét arányosítani kell az év azon hónapjaira, amelyben végig forgalomban volt a gépjármű. Az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű és a próbajármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik az adófizetési kötelezettség. Ha a gépjárművet kivonják a forgalomból, akkor a kivonást követő hónap első napjától nem terheli a járművet adó, kivéve, ha a kivonást követő hónapban újra forgalomba helyezik. Ha a gépjárművet év közben helyezik (újra) forgalomba, akkor az év időarányos részére az adóhatóság szintén (újra) megállapítja az adót, amit annak kell megfizetnie, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján üzembentartóként ennek hiányában tulajdonosként szerepel a járműnyilvántartásban. 
Néhány esetben mentes a gépjármű az adó alól. Ilyen a környezetkímélő (zöld rendszámos) gépjármű, valamint mentesség illeti meg a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élőt, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozót egy gépjármű után, maximum 13.000,- Ft erejéig, de csak a 100 kw teljesítményt meg nem haladó gépjármű esetében. Ha az ilyen adózónak több gépjárműje is van, akkor a fenti mentességi összeg a legkisebb teljesítményű járműre vehető igénybe. Ezen utóbbi mentesség az úgynevezett GJADO adatlap kitöltésével és az adóhatósághoz történő beküldésével kérhető. A kérelmet nem kell minden évben benyújtani, ugyanakkor az esetleges változást is be kell jelenteni.

Az adó mértéke

Személygépjárművek esetében az adóalapja a jármű teljesítménye kilowattban számolva. Az adó mértéke pedig a:

• gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 4–7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 8–11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, 
• gyártási évet követő 12–15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, 
• gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

Az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi esetében az adóalapja a jármű saját tömege és a raksúly 50 százaléka. Nyergesvontató esetében pedig az adó alapja a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével. Az adó alapja ezen járművek esetében minden megkezdett 100 kg után a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft, minden más tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft. Az autóbuszokra és a tehergépjárművekre 20 százalékos kedvezmény érvényesül, ha 5-8 közötti környezetvédelmi osztály-jelzésűek, a legalább 9-es környezetvédelmi osztály-jelzésűeket pedig 30 százalék. Tudni kell azt is, hogy ha egy jármű után a tartozás mértéke az egy évnyi összeget meghaladja, akkor a NAV kezdeményezheti a jármű forgalomból való kivonását.

A céges autó adója

Azon gépjárművek után, amiket nem kizárólag magáncélra használnak, cégautóadót kell fizetni. Egészen pontosan a környezetkímélő gépjárműn kívül azon autók után kell megfizetni, amik nem magánszemélyek tulajdonában állnak, illetve magánszemély, egyéni vállalkozók esetében azok után, amire költséget számolnak el. Környezetkímélő minden elektronikus gépkocsi, valamint az, aminek a környezetvédelmi-osztályjelzése 5Z. Az adót a tulajdonos, illetve lízingelt jármű esetén a lízingbe vevő köteles megfizetni.
A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő költséget számolt el. Nem befolyásolja az adókötelezettséget, ha például egy társaság magyar rendszámú személygépkocsiját a forgalomból kivonták, ugyanis ebben az esetben is meg kell fizetni az adót a gépkocsi után. Szintén adókötelezettséggel jár az a külföldi rendszámú személygépkocsi is, ami után az költséget számoltak el.

Önadózás kell

A cégautóadót nem az adóhatóság állapítja meg, azt az adózónak kell önadózással bevallania negyedévente a ‘01-es bevalláson a negyedévet követő hónap 20-áig és a havi adó összegét is negyedévente szintén 20-áig kell megfizetni. A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján kell megfizetni az alábbiak szerint:

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban