2024. 06. 13., csütörtök
Antal, Anett
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás

Kategória: Állattenyésztés | 2024/05/22
Címkék: állattenyésztés, sertéstenyésztés

Farkas Sándor államtitkár jelentette be, hogy az idei nyártól kezdődően 400 milliárd forint beruházási támogatáshoz juthatnak azok a gazdálkodók, akik az állattenyésztésben, a takarmányfeldolgozásban, az állattenyésztéshez kapcsolódó élelmiszerfeldolgozásban fejlesztenek. Vissza nem térítendő forráshoz juthatnak így a sertéstenyésztésben, sertéstartásban kitartó gazdák is. Szükségük van erre, hiszen hosszú évek tapasztalata igazolja, hogy minden mozog a sertéstartásban. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára is – amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A nyártól pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.

A fejlesztések előtt érdemes a szakmai információkat gyűjteni, amelyhez a szaktudas.hu oldalon tájékozódhatnak a gazdák. A kocatartás és malacnevelés teljes technológiájáról a Balogh Péter és Novotniné Dankó Gabriella szerkesztésével és elismert egyetemi oktató - gyakorló gazdálkodó szakemberrek által íródott Versenyképes kocatartás és malacnevelés című kötetből tájékozódhatnak. A szakkönyv tárgyalja a fiaztató, utónevelő épületek berendezéseit, az etetési, fűtési, szellőztető rendszereket - az ágazat teljes tartástechnológiája tanulmányozható, modellkalkulációk mutatják be a versenyképességet meghatározó tényezőket. Az alábbi részlet a vemhesítő épület kialakításának technológiáját mutatja be.

Egy sertéstelep technológiai kialakításánál a legfontosabb korlátozó tényező az anyagi lehetőség. így a tulajdonosoknak mérlegelniük kell az igényeket, a minőséget és a lehetőségeket. Mivel a beépítendő eszközök használatát hosszú távra tervezzük (több tíz év) érdemesebb a minőségi anyagok mellett dönteni még akkor is, ha az valamivel többe is kerül (a jót egyszer kell megvenni, a rosszat sokszor). Tartós használat esetén hamar felszínre kerülnek a gyengébb minőségű eszközök hibái, melyek akadályozzák a zavartalan termelést. Érdemes utána járni a gyártók termékei minőségi megfelelőségének (milyen gyártástechnológiával állítják elő, milyen vastag az anyaga, a korrózióval szemben milyen garanciákat vállalnak stb.).

Mivel a sertések fizikai erejüknél fogva jelentős megterhelésnek teszik ki az anyagokat (leszorítók, karámok, etetők, válaszelemek), ezeknél kritikusan figyelnünk kell a minőségi anyagválasztásra.
Sok esetben érdemes számításokat kérni a technológusoktól a sertéstelepek várható energiafelhasználásáról, ugyanis a földgáz és az elektromos üzemű fűtő- és szellőztető- rendszerek jelentős üzemeltetési költséget jelentenek. Fontos tehát odafigyelni az épületek szigetelésére, a fűtésrendszer megválasztására és a szellőző- rendszer optimális beállításaira.

A következőkben lépésről lépésre szeretnénk bemutatni a különböző részlegekhez kapcsolódó technológiai elemeket, eszközöket, kialakításokat és megoldásokat.

VEMHESÍTŐ ÉPÜLET

 A választott kocákat és termékenyítésre szánt süldőket a vemhesítő épületben, részlegben fogadjuk. Itt az állatok speciálisan kialakított egyedi állásokba kerülnek.


1. kép. Egyedi állások (ivarzást stimuláló fényforrásokkal, keresőfolyosókkal 

A nyugati szemléletű, modern telepi kialakítások a hatékony helykihasználásra törekszenek, a lehető legkevesebb élőmunka felhasználásával. így a fiaztató nincs messze a tenyésztés termeitől/épületeitől, így az állatok a választás után minél hamarabb, akadálymentesen meg tudnak érkezni a vemhesítőbe. Ahogyan az 1., 2. és 3. képen látható, a kocák egyedi állásokba kerülnek, ezek az állások 63-65 cm szélesek 235 cm hosszúak, de speciális kialakítású leszorítok esetében ez a hosszúság valamelyest csökkenthető (süldőknél kisebb előnyös lehet). Egyes gyártók speciálisan a mesterséges termékenyítésre, inszeminálásra fejlesztettek ki farleszorítókat, melyek megkönnyítik az inszeminátorok munkáját. 

2. kép. Vemhesítő állás

A vályúk lehetnek kerámiából, polimerbetonból (nagyobb telepeken) vagy egyedi etetők műanyagból (fém élvédő ajánlott), rozsdamentes acélból. A költségek tekintetében a vályú lehet az előnyösebb, mivel nem kell külön itatórendszert kialakítani, hanem elég egy szintszabályzós önitató felszerelése, amely akár 10 állat vízellátását is hatékonyan megoldja.


3. kép. Egyedi állás egyedi etetővel és itatóval


4. kép. Lerekesztő kapurendszer kanok részére

Kisebb telepeken a gondozó egyedileg serpenyővel (fánglival), kézzel is etetheti az állatokat, de az egyedileg szabályozható volumetrikus etető pontosabb adagok kijuttatását teszi lehetővé, és teljesen automatizálható egy takarmánybehordó rendszer segítségével. Ezek kapacitása 4 és 7 liter között mozog, kialakítástól függően. Egyesek csipesszel is el vannak látva, mely a kocakarton (egyedi adatlap) rögzítésére szolgál.

A vemhesítő terem kialakítása során törekednünk kell arra, hogy a keresőkan megfelelő időt tudjon eltölteni az ivarzó kocák keresésével, a termékenyítés alatt állók előtt pedig le lehessen rekeszteni a kant, így növelve a termékenyítés hatékonyságát (4. kép). Fontos, hogy a vemhesítőben legalább 10 óra megvilágítást biztosítsunk 40-60 lux/m2 paraméterrel, ezzel is serkentve az ivarzást. Fontos szempont lehet a kocák alatti padozat kialakítása, ahol ajánlott a félrácspadozat, mely a vályútól a koca hosszának 2/3-áig, 3/4-éig telipadozat, lehetőleg enyhén domború, csúszásmentes kialakítású legyen, a hátsó részénél viszont megfelelő teherbírású rácspadozat. A rácspadozat kialakításából adódóan elősegíti az ürülék letaposását, így egyszerűbben tisztán tartható, kevesebb higiéniai kockázatot jelent a vemhesítés során.

Ha lehetőség van rá, akkor törekedni kell a tenyésztési részt úgy kialakítani, hogy közvetlen a választástól az ivarzást és termékenyítést követő 3-4 nap után kerüljenek nyugodtabb terembe (részbe), ahol a vemhesség- vizsgálatig nem zavarják egymást az állatok. Itt is egyedi állásokról beszélünk, ugyanis ez az időszak nagyon kritikus a vemhesség kialakulásában, az etető- és itatórendszer, valamint a férőhely kialakítása megegyezik a vemhesítőben leírtakkal.

 KOCASZÁLLÁS

Pozitív vemhességvizsgálat esetén a kocákat a kocaszállásra hajtjuk át, ahol a fiaztatóba hajtásig tartózkodnak. Ez az állomás szintén nagyon fontos, itt fejlődik ki a vehem, ezért törekednünk kell a kocák maximális kényelmére, nyugalmára. 

A kocaszálló funkcionális szempontból két nagyobb csoportra osztható:

  1. hagyományos rendszerű:
  2. a) egyszerű kutricarendszer (Magyarországra jellemző típus),
  3. b) egyedi állásokkal kombinált (nyugati típusú);
  4. modern chipes rendszerű:
  5. a) statikus csoport típusú.
  6. b) dinamikus csoport típusú.

 Az állatjóléti törvények és korlátozások 2013 januárjától tiltják a kocák egyedi állásban történő tartását a vemhesség időtartalma alatt. Ez a mai napig több országban vitás kérdésnek számít, mert nem csak hátrányai, hanem előnyei is voltak.

 Előnyei közzé sorolhatóak:

  1. a) társai nem zaklatják, a visszabúgók nem ugrálják a vemhes anyaállatokat,
  2. b) nincs rangsorvita, a pontosan beállított takarmányadagokat veszik fel az állatok,
  3. c) a kezelések és gyógyszerezések sem jelentenek nagyobb stresszt az állatnak, a kezelések gyorsabbak, kevesebb időt igényelnek.

 Hátrányai:

  1. a) ingerszegény környezet,
  2. b) az elégtelen mozgásból eredő szív-, izom- és csontszerkezet-gyengülés,
  3. c) felfekvések, körömmegnagyobbodás (nem tud kopni),
  4. d) nagyobb selejtezési százalék.

 Hagyományos rendszerű kocaszállás

 a) Hagyományos rendszerű kocaszálló kiscsoportos kialakítással. A hagyományos rendszerű kocaszállón a kocák elhelyezése kocacsoportokra osztható. A menedzsment törekszik arra, hogy (ha a kutricák mérete és a telep rotációja megengedi) egy kocacsoport egy fakkba kerüljön, így ezek az állatok a vemhesítőben, a kocaszállón és a fiaztatóban is egy csoportot képeznek. Ez azért is fontos, mert az állatok megszokják egymást, kialakul a rangsor és nem verekszenek az újrafalkásítást követően sem, ivarzásuk is nagyjából egyszerre történik. A kutricák válaszfala, mint ahogyan az 5. képen látható fa, de higiéniai szempontból a PVC, a HPL (High Pressure Laminated), kombinálva galvanizált karámelemekkel egyszerűbben tisztántartható és tartósabb. 


5. kép. Kocaszállás, 21-es csoportlétszám, hagyományos kézi etetés, 50 cm-es fejelválasztókkal


6. kép. Csoportos vemheskoca-szállás

A kocaszállón a beton-, a kerámia- vagy a polimerbeton etetők használata az elterjedt, sok esetben 50 cm-es fejelválasztókkal kombinálva. A régi telepeken hagyományos kézi erővel történő etetést alkalmazzák, mely nem igazán pontos adagok kijuttatását eredményezheti. Ahol a lehetőség adott, a takarmány kijuttatását behordórendszeren keresztül, volumetrikus etető- és surrantócső segítségével a koca vemhességének megfelelő pontos adagok kijuttatásával végzik. A kocaszállón a hagyományos önetetők nem kifejezetten alkamasak (gazdaságosak), mert túlzott kondícióhoz, verekedésekhez, nem egységes csoport kialakulásához vezetnek.

b) Hagyományos rendszerű, egyedi állásokkal kombinált kocaszállás. Ez a típusú kocaszálló Hollandiában és Németországban terjedt el, ahol az állatjóléti rendeletekhez alkalmazkodva felhasználták az egyedi állásokat. Itt a közlekedő utak lerekesztésével és felhasználásával alakítottak ki kisebb kocacsoportokat.

Pontos és hatékonyabb kocamenedzsmentet tesz lehetővé, valamint elősegíti a kocák kondíciójának beállítását és kontrollját. Többféle konstrukcióban elősegíti a kocák szabad mozgását csoporton belül, valamint az egyedi állásokon zavartalanul veheti fel a beállított mennyiségű takarmányt. Nyugodtan tudja megenni fejadagját, valamint az egyedi állás védelmet nyújt agresszív társaival szemben, így a vehem zavartalanul épülhet, növekedhet.

Ez a speciális, egyedi állásrendszer egyszerre három lehetőséget kínál, melyet egy kar segítségével, központilag állíthatunk be szükség szerint. Egyszerre maximum 25 állást tudunk kezelni, de ha szükséges, az állásokat külön- külön is pozícionálhatjuk a kívánalmaknak megfelelően (6. kép). így a problémás egyedeket el tudjuk szeparálni a csoport többi tagjától, egyedileg tudjuk akár takarmányon keresztül is gyógyszerezni, illetve elvégezni a szükséges vizsgálatokat (oltások, vemhességvizsgálat...).

Chipes etetőrendszerek (Pigteklntek-Mac chipes etetőrendszer)

A sertéstartás talán egyik legérzékenyebb és legkritikusabb része a tenyésztés. Ezen belül a kocáknak a vemhességvizsgálattól a fiaztatóba történő behajtásig eltelt időszaka.


7. kép. Chipes etetőrendszer

Intek-Mac chipes etetőrendszer kifejlesztésekor a Pigteka, gazdákkal együttműködve arra törekedett, hogy a lehető leghatékonyabb megoldást nyújtsa mind a gazdaságosság, mind pedig a használhatóság terén (7. kép). A vemhességvizsgálattól a fiaztatóba való behajtásig eltelt időszakban tudjuk a legkevesebbet az állatokról, pedig nagyon fontos a nyomon követhetőség, hiszen a koca állapotáról a takarmányfelvételi szokásai sokat elárulnak, nem beszélve a visszaivarzások időbeni észrevételéről.

 A modern telepeken a cél kettős: egyrészt egyre kevesebb élőmunkát szeretnének alkalmazni, másrészt szeretnék a lehető legmagasabb vemhesülési és fialási paramétereket elérni. A chipes etetőrendszer megoldást ad ezekre az igényekre a 100 kocás telepektől a több ezer kocát tartó (mega-) telepekig.

 Egy hagyományos rendszerű sertéstelepen a következő kritikus hibalehetőségek léphetnek fel:

  • nem egységes adagok (szórt kondíció egy kocacsoporton belül),
  • etetésnél jelentkező agresszió, stressz, sérülések,
  • a visszabúgások nem időbeli észrevétele (ugrálások miatti sérülések, gazdasági kár),
  • a kötelező oltások és behajtások nehézkesebbek, több figyelmet igényelnek,
  • az egyedi gyógyszerezés takarmányon keresztül nem megoldható (extra költség),
  • a technológiai fegyelem extra ellenőrzést kíván mind a dolgozók, mind pedig az adminisztráció szempontjából.

 Ezzel szemben a chipes etetőrendszer (pl. Intek-Mac) a következőket nyújtja:

  • minden koca egyedi chipet kap, ami alapján a rendszer azonosítja az állatot,
  • mindig pontosan tudjuk, hogy melyik állat hol van,
  • az egyedi jelölés alapján - akár állatonként -testre szabott etetést alkalmazhatunk,
  • az etetési adagokat görbe alapján is elkészíthetjük (figyelembe véve a koca kondícióját, illetve többfázisú etetést is alkalmazhatunk a vemhességi állapot szükségleteinek megfelelően),
  • nincs stressz, tülekedés az etetőnél, a fejadagok felvétele az állatok igényeihez igazodik,
  • a kocaszállón eltöltött idő alatt képet kapunk a koca takarmányfelvételi szokásairól, az elfogyasztott összes takarmány mennyiségéről, a lehető leghatékonyabb, veszteség nélküli takarmányozási mód,
  • lehetőségünk van egyedi gyógyszeres takarmányozásra,
  • a csoportban lévő betegeket (a takarmányfogyasztás elmaradása alapján vagy bármilyen más szempontból) a menedzsment tetszőlegesen megjelölheti, kiemelheti,
  • a csoportos kezelésekés oltások, valamint a behajtásra váró egyedek jelölése és kiválogatása számítógéppel egyszerűen megoldható (előre beállított paraméterek alapján),
  • a festékes jelölőrendszer 4 színnel képes megjelölni az állatokat, így külön színnel jelöli a betegeket, a visszabúgókat vagy akár a fiaztatóba készülő egyedeket,
  • kandetektort is alkalmazhatunk, amely nagyban elősegíti a visszabúgó kocák észlelését, mivel az etetőállomások folyamatosan nyomon követik a különböző csoportokban az eseményeket egy szoftver (pl. Pig-Mac) segítségével, naprakészen látjuk az összes állat termelési paramétereit, rendellenességeit, ezáltal a legrövidebb időn belül be tudunk avatkozni,
  • a rendszer vezeték nélküli hálózaton kommunikál az egyes állomásokkal, így akár kézi terminál (Milan-Nomad) segítségével is módosíthatjuk a beállításokat,
  • az Intek-Mac szoftver kompatibilis, hatékonyan együtt tud működni olyan telepirányítási szoftverekkel, mint például az AGROVISION által forgalmazott FARM-program. Ennek segítségével még részletesebb képet kapunk a tenyésztés termelési állapotáról.

 Kandetektor

A csoportok kialakításánál ilyenkor egy kanbokszot építenek be a csoportok közé úgy, hogy az egyes csoportokban lévő kocák könnyen meg tudják azt közelíteni. Etológiái vizsgálatok kimutatták, hogy egy visszabúgó koca naponta 100-200 alkalommal is meglátogatja a kan kutricáját, míg a nem ivarzók 10-20 alkalommal. A kankutrica kialakítása teljesen zárt, csak a csoportok felől van egy kis ablak, amin be tudják dugni az orrukat. Az ablak közelében ezért el van helyezve egy detektor, amely figyeli és nyilvántartja a látogatók adatainak és a látogatásainak számát. Ha ez a szám a természetes gyakoriságot (10-20 látogatás/nap) meghaladja, az etetőberendezés automatikusan megjelöli, és beállítástól függően kirakja a csoportból.

 A chipes csoportos etetési rendszer két változata ismert:

  1. dinamikus: több etetőállomás, nagy csoportok, állandóan változó csoportok ki-be (8. kép),
  2. statikus: állandó kocacsoportok, állandó létszám, all-in-all-out rendszer 9. kép).


8. kép. Dinamikus chipes etetőrendszer


9. kép. Statikus chipes etetőrendszer

 A rendszer működése (10. kép):

  1. A belépő kapu azonosítja a kocát a chip alapján, majd beengedi (a meghatározott napi adag erejéig).
  2. Az etetőnél lévő szenzor ismét ellenőrzi a kocát és a beállított adagot (általában 60 dkg) leadagolja. Ha a koca megeszi, akkor kapja a következő adagot, ez addig folytatódik, amíg a koca beállított napi adagja el nem fogy. Ha nem eszi meg maradéktalanul a kiadott adagot, a rendszer visszaméri, és úgy kalkulálja a koca napi fogyasztott mennyiségét. Itt akár két takarmányfajtát is etethetünk, akár keverve is, valamint opcionálisan egy por állagú adagolóval extra vitamint vagy gyógyszert is tudunk adagolni egyénileg. Itt található egy kontroli- panel, amellyel manuálisan is változtathatunk a beállításokon, valamint opcionálisan festékszóró, mely segítségével négy különböző színnel jelölhetjük meg az állatokat, tetszés szerint.
  3. Kettős kapurendszer, mely megakadályozza az etetőállomás másik oldalról történő megközelítését.
  4. Osztályozó kapu segítségével a program a beállításoknak megfelelően irányítja az állatot vissza a csoportba vagy a folyosóra.


10. kép. A chipes etetőrendszer részei

Ajánlott kiadványokDr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlata
Dr. Tóth László:
Információtechnika (IT) a korszerű szarvasmarhatartásban
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelés
Dr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartás
Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalás
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)
Bárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxon

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Fejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a közeljövőben megjelenő támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlődésre ítélt a baromfihús és a tojás termelése
A baromfi ágazatban mindig történnek jó és rossz dolgok egyaránt. A fogyasztóknak sem mindegy, hogy milyen irányt vesz az ágazat, már csak azért sem, mert a baromfihús és a tojás a bolygó lakosságának legfontosabb fehérjeforrása, az egészséges emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke nem csak idehaza, hanem a nemzetközi kapcsolatok révén az Európai Unióban is sokat tesz a magyar baromfiágazat egészének érdekeiért, azok érvényre juttatásáért.
Folytatódik a hagyomány: telt ház várható Hódmezővásárhelyen
Május elején nyílik a háromnapos Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár Hódmezővásárhelyen. A szervezők a jól bevált programmal várják a látogatókat, köztük a tenyészállat-bírálattal.
Présben a húsipar
Fogyasztásnövekedésre és a kormányzati terhek csökkentésére, valamint piacvédő intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a húsipar kilábaljon a válságból. A sertéstartásban ugyanakkor már az állomány növekedése is jelzi a javuló helyzetet.
Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése
Nem versenyképes a hazai baromfi ágazat. A termelők nagy része alacsony hatékonysággal dolgozik, ennek egyenes követkeménye a szerény jövedelem. Elavultak, korszerűtlenek a telepek, a berendezések. A brojler férőhelyek több mint harmadának alacsony színtű a műszaki állapota, nem felelnek meg a versenyképesség feltételeinek. Így hiába világszínvonalú a magyarországi brojler genetika, a termelésben ezt a potenciált nem képesek kihasználni.A várva várt állami támogatások sikerének egyik feltétele a telepek korszerűsítése, versenyképessé tétele. Ehhez ad gyakorlati szakmai tanácsokat a legnagyobb magyar integrátor, Bárány László által szerkesztett Versenyképes brojlerhízlalás című szakkönyv, amely csak a szaktudas.hu oldalon érhető el.
Lesz-e előrelépés a vadkár rendezésében?
Miután tavaly november végén Dr. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) elnöke bejelentette, hogy a köztestület céget alapít, hogy átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, véleménycunami árasztotta el a közösségi médiát. Ahogy mondani szokás, a NAK elnöke kapott hideget-meleget, pedig ha minden véleményformáló alaposabban átgondolta volna a javaslatot, akkor gyorsan rájöhetett arra, hogy az elnök nem másra törekszik, mint hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, annak érdekében, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza