2024. 06. 13., csütörtök
Antal, Anett
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások

Kategória: Állattenyésztés | 2024/05/30
Címkék: állattenyésztés, juhágazat

Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a közeljövőben megjelenő támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 

A fejlesztéshez, a támogatási pályázatok kidolgozásához a Szaktudás Kiadó kínálatában találnak információkat a lendületre készülő juhászati szakemberek.  A juhok elhelyezésének tartástechnológiai elemeiről többek között a szaktudas.hu oldalon elérhető Juhtenyésztés haladóknak az extenzívtől a precíziósig című szakkönyvből tájékozódhatnak.  

Juhok elhelyezésének módja

Szabadtartás (1. kép) az, ahol a juhok időszakosan sem tartózkodnak zárt hodályban, esetleg szélvédő domb, vagy az ellési időszakban szín óvja őket. Napjainkban a juhtechnológia munkálatait külső, mobil válogatórendszer könnyítheti meg és teheti hatékonnyá a juhok kezelését. Ma korszerű juhtartás válogatókarám nélkül nem képzelhető el. Magyarországon alig található ilyen megoldás a téli legelőterületek korlátozott hozama és a szélsőséges időjárás miatt.


1. kép: Külső karám

 A félig zárt tartás (időszakosan hodályban (2. kép) tartott) Magyarországon a legelterjedtebb rendszer a juhok elhelyezése alapján. Jelentősen befolyásolja a belső technológia kialakítását a hodályok típusa, szerkezete, amelyek alapján a legismertebbek:

a szerfás hodály, kő, tégla, esetleg deszka fallal, cserép, pala vagy nád fedéssel. Nem korszerű, mert a gépi mozgás nehézkes az épületben, ellenben jellemzően kiváló klímájú, hosszú élettartamú kell, hogy legyen. Kiváló növendéknevelő épület.

 
2. kép: Hagyományos juhhodály

  • Belső oszlop nélküli, külső tartópilléres, fém vagy betonvázas, tégla vagy szendvicspanel falú, trapéz lemez, pala, vagy egyéb héjazattal rendelkező állattartó épület. A mai kor technológiai elvárásainak megfelel, ha könnyű a gépi mozgás az épületben, és amennyiben megfelelő szellőztető rendszer is kialakítható, gyorsan építhető és később a férőhely a hodály megnyújtásával bővíthető. Hosszú élettartamú építmény, de költséges megoldás.
  • Zárt tartáshoz kialakított, pihenővel, külső, vagy belső etetőúttal ellátott hodályok, amelyek padozata sok esetben beton. Ezek az épületkomplexumok a stabil belső technológiának köszönhetően szinte csak juhtartásra használhatók. Beruházási igényük nagy és csak az intenzív tartásmód által elért magas termelési hozam tudja biztosítani a megtérülésüket.
  • Könnyűszerkezetes, fémkeretes, ponyvahéjazatú, szigetelt hodályok (3 - 4. kép), amelyek könnyen telepíthetők, csekély a beruházási igényük és az épület oszlop nélküli kialakításának köszönhetően a felhasználási lehetőség többcélú is lehet (hodály, tároló).

 
3. kép: Ponyvahéjazatos, könnyűszerkezetes hodály 1.

 
4. kép: Ponyvahéjazatos, könnyűszerkezetes hodály 2. 

Zárt tartás (folyamatosan hodályban tartott állomány esetén)

 A hodályon belül belső karámrendszer (5. kép) és válogatókarám kialakítása szükséges a korszerű és hatékony munkavégzéshez. A karámrendszer a juhok válogatását, kezelését, fejőjuhászatok esetében a fejőházba történő felhajtást biztosítja.


 5. kép: Automata válogató karám rendszer (chipolvasó, beépített mérleg)

 Jellemző a zárt tartásra, hogy a hodályok rendelkeznek kifutókkal vagy külső etetőszínnel (6. kép), ami lehet fedett, vagy nyitott.

 
6. kép: Külső etetőszín

Ez a zárttartási forma a nagy tejhozamú juhok intenzív tartástechnológiájára jellemző és hazánkban csak fejőjuhászatokban fordul elő.
A hodályon belüli juhtartásnak fontos munkaeleme a trágyaeltávolítás, -elhelyezés. Hagyományos módon, évente egy vagy két alkalommal távolítják el a mélyalmos trágyát a hodályokból. A mélyalmos trágya egyik fontos eleme az alomanyag, aminek kiszórása már hazánkban is több juhászatban gépesített, ami bálabontó és -terítő gépek segítségével zajlik. A korszerű hodályokon belül nem találunk oszlopsorokat, a technológiai berendezések eltávolítása egyszerű és a mélyalmos trágyaeltávolítás könnyen gépesíthető. Ez a feladat összeköthető egészségügyi kezelésekkel (parazita elleni védekezés, körmölés, fürösztés). Van olyan korszerű módszer, ahol nincs klasszikus hodályon belüli almozás, hanem zárt tartásban a juhokat műanyag rácspadozaton tartják, és a padozat alatt lévő tárolóba lehulló ürüléket rakodó gép segítségével időszakosan eltávolítják. Ennek beruházási igénye jelentős és csak nagy hozamú, intenzív juhászatok, fejőjuhászatok esetében jöhet szóba. A hazai gyakorlatban ezt a technológiát nem alkalmazzák. Az összes hazai kísérlet, amely alom nélküli tartás értékelését szolgálta, kisebb-nagyobb kudarcot vallott.
A kiscsoportos báránynevelésnél, illetve korai bárányválasztás esetén egyre több helyen találkozhatunk batériás tartással, mint a sertésnevelésnél. Ezek a magas padozatú batériák szintén trágyaráccsal vannak ellátva. Előnye a higiénia, a jó gépesíthetősége, a bárányok átláthatósága, a bárányok könnyű kezelése. A trágya hodályon kívüli elhelyezése és kezelése környezetvédelmi és tápanyagutánpótlás szempontjából is jelentős. Hazánkban is elterjedt a különböző trágyatároló és -kezelő terek, ahol a trágyák kezelését és érlelését anélkül végezhetjük el, hogy a csurgaléklé és egyéb szennyező anyagok a talajt és a talajvizet szennyeznék és a trágyakitárolás is egyszerűbbé válik.

A jó tartástechnológia egyik alapvető jellemzője, hogy a hodály típusától függetlenül biztosítsa a kiscsoportos tartás (7. kép) lehetőségét. Biológiai állapottól függően – például ellés időszakában – biztosítania kell a kiscsoportos elhelyezés lehetőségét. Természetesen ilyenkor is lehetővé kell tenni az etetés, itatás és kezelés lehetőségét.

 
7. kép: Intenzív kiscsoportos bárányhízlalás batériában

 A precíziós technológia

Napjaink juhtartásában nem a juhok igényeinek kielégítése és talán már nem is a befektetett tőke mértéke az, ami igazán kihívás elé állítja a gazdálkodókat. Az egyik kardinális kérdés az élőmunkaerő igényeinek, kényelmének, a társadalom által elvárt igények (bér és a munka színvonala) az ami a juhágazat, de az egész állattartás létét megnehezíti. A szabadidő, a tiszta munkakörülmény iránti igény megnövekedése a jó, elhivatott szakembereket is eltávolítja a juhágazattól. Ami általánosságban segíthet az éppen a precíziós gazdálkodás technikai megoldásai.
A legeltetés, a beteg juhok kiválogatásának nagy része, a juhok ellésének megfigyelése, a juhok mozgásmintájának értékelése már egy okostelefonról is elvégezhető szélsőséges esetben akár 1000 km távolságból is. A precíziós technológia nem mellőzi az élőmunkaerő szükségét, azonban az élőmunka könnyítésén és időbeli hatékonyságának növelésében segít. Ez által tervezhető az időbeosztása a dolgozónak, meghatározható a munkavégzés ideje és helye, és időben a munkafázisok csúsztathatóak lesznek.

 A precíziós mezőgazdasági technológia fogalma is összetett, a legáltalánosabb, megfogalmazás az lehet, hogy mindazok a műszaki, digitális információs technikai, technológiai elemek összessége, amely az adatgyűjtés és -feldolgozáson túl döntést elősegítő információval látja el a gazdálkodót (sok esetben közvetlenül a technológiának a vezérlését). Hatékonyabbá teszi a gazdálkodást úgy, hogy a környezet fenntarthatóságot, az állatjóléti feltételeket biztosítja.  

A precíziós mezőgazdaság egyik feltörekvő és minden állat esetén gyorsan fejlődő technológiai rendszere a PLN (Precision Livestock Farming). A juhtartás esetében sincs ez másként. A precíziós technológia elsőként a fejőházakban, a tejelő juhok takarmányozás technológiájában jelent meg, ezt követte az intenzív húshasznosítású tartástechnológia hodályon belüli, majd a hodályon kívüli (legeltetési technológia) technológiájának digitális adatgyűjtésé, feldolgozása és döntéselőkészítése. Ma már a digitális adatgyűjtés és információ feldolgozásán keresztül vezérelt technológiai megoldások kiterjednek a legismertebb takarmányozás és tejtermelési megoldásokon túl az állategészségügyi, etológiai, szaporodásbiológiai digitális adatgyűjtésre és döntéselőkészítésre a juhtartásban. Az adatsorokból levonható következtetések és döntések meghozatala már felkészült emberé kell, hogy legyen.

Ezek a technológiai megoldások megfizethetőek, könnyen fejleszthetőek, hiszen a legtöbb megoldás a hagyományos technológiába is beilleszthető.
Egy példát követve tekintsünk át jelenleg hol tart a PLN a juhtartásban. A példa egy 500 anyajuhos gazdaság 2 hodállyal, egy szociális épülettel, 100 ha ősgyep legelővel valahol Magyarországon. A két hodály 500-500 nm-es alapterületű hagyományos szerkezetű (szerfás, belső oszlopokkal megtört technológát jelent) épület. A legelő a telep közelében található, amely 15 ha-os területekre van felosztva, a legelőből csak 60 ha közelíthető meg a juhok számára telepről. A jelenlegi időjárási viszonyok miatt egy intenzív, sűrített elletésre alkalmas nyáj takarmány igényét csak rövid technológiai időszakban tudja a gyep takarmány szolgáltató képessége teljesen biztosítani. Ezért szükséges a juhok szálastakarmány igényének pótlása a nyári időszakban is. Erre célszerű kialakítani külső etetőkarámokat, ahol a juhok önállóan ad libitum pótolhatják a szükséges táplálóanyag igényüket. Ezek az etető karámok nem szükségszerűen kell, hogy fedettek legyenek. A legeltetés precíziós technológiai megoldásait a legeltetés fejezetben tárgyaljuk. 
A takarmány kiegészítés lehet a karámban, vagy nagyobb beruházás esetén a szalagos etetőrendszerrel (kép). A karámban történő etetés, olcsó a juhokat nem zavarjuk, a juhok átnézése, vizuális vizsgálata nem okoz stresszt az állatnak, könnyen kiszűrhetjük az eltérő viselkedésű egyedeket (beteg, elleni készül). Ennél a megoldásnál a belső etetési technológiára nincs szükség, mindent hodályon kívül végzünk, a belső hodálykihasználást maximalizálni lehet, akár 250-300 állat is elfér a hodályban.  

A belső szalagos etetőrendszer (8. kép) esetében takarmánykiosztó kocsik segítségével történhet az abrak-szálas takarmánykeverék kiadagolása, ahol az optimális, a termelési időszakra optimalizált összetételű szálas takarmány és abrakkeveréket tudunk kiosztani. Technológiailag csak arra van lehetőségünk, hogy a hodályuk két szélén kialakított futószalagos etetőrendszert építsünk ki, ahol minimum 0,4 m/egyed vályúférőhellyel kell kalkulálni, ami 10 m x 50m-es hodályban maximum 220 egyed férőhely igényét tudja kielégíteni, ami egyébként akár elég is lehet egy sűrített elletésnél, ahol az átlagos alomszám meghaladja az 1,6-1,8 bárányt/ellés. A belső technológiához ilyen kor célszerű beszerezni egy térfigyelő kamera rendszert, ahol etetéskor úgy tudjuk az állományt átnézni, hogy nem kell feleslegesen közzé menni az állománynak. Az ellő, beteg állatok kiszűrése néhány perc. Az etetőszalagon lévő juhokat a nyakbefogó rendszerrel tudjuk mozgásukban korlátozni, ha egészségügyi kezeléskor, termékenyítésnél szükség van arra. Ezzel nem törjük az állatok, a mechanikai sérülések esélyét szinte nullára csökkentjük, az élőmunka hatékonysága jelentősen nő, míg az állatok ellátása javul.

 
8. kép: Etetőszalag + felsővezetésű abrakadagoló

Ma a PLN rendszer egyik legfontosabb eleme a juhok egyedi elektronikus jelzésének olvasása és az egyed különböző, egyedi adatainak változásának felismerése alapján (számítógépes program végzi) a szükséges beavatkozásának elvégzése. A legegyszerűbb és legrégebbi precíziós eljárás a napi testtömeg változás követése az áthajtókapukon, ahol a rendszer jelzi a normálistól eltérő testtömeg változást és egy automata válogatóval magától ki tudja választani a kezelésre szoruló állatot. A gondozó csak a kiválasztott állattal találkozik. Ez minden korosztályban használható. Ez a technológiai elem mind a hodályon belül, mind a hodályon kívül egyaránt használható.

A kiválasztott beteg állatok kezelése esetén, ha a gyógykezelés oltással, vagy szájon át történő gyógyszeradagolással valósul meg, akkor a kezelő folyosón a beépített mérleg és fülszámleolvasó információból a program automatikusan küldi a jelet az elektronikus tömegoltónak (9. kép), vagy drencs pisztolynak, hogy mekkora dózissal kezeljük az állatot. Ezzel csökkentjük a rezisztencia kialakulásának a lehetőségét, javítjuk a gyógykezelés hatékonyságát. Használhatjuk vakcinázásnál, de egyedi kezeléseknél is.

 
9. kép: Elektromos tömegoltó, drencspisztoly

 A bárányok testtömeg szerinti válogatásánál, az automatikus adatgyűjtés hozzájárul az ivadék teljesítmény vizsgálatok gyorsaságának növeléséhez és a mérések pontosságához. Ez által sokkal gyorsabbá válhat a genetikai előrehaladás. Persze ehhez nem csak gyűjteni, hanem értékelni és hasznosítani is kell az adatokat. Ugyancsak a nemesítés érdekeit szolgálja a széleskörű adatgyűjtés a tejházakban, ahol a juhok egyedi tejtermelését nemcsak napi szinten, hanem élethosszon át a program méri és értékeli, kiszámolja a takarmányigényét egy liter tej termelésének, szűrhetjük a tőgygyulladásra genetikailag érzékeny juhpopulációkat, amelyeket ma már genetikailag is meg tudnak határozni (SNP pontmutációk meghatározása az érintett csoportban). Minél nagyobb egyedszámmal, adathalmazzal dolgoznak a genetikusok, annál biztosabb a genetikai kódok meghatározása.

 A jövőben biztosan többet fogunk foglalkozni a juhok etológiai vizsgálataival. Lehetőségünk fog nyílni, hogy a hodályon belüli mozgás mintákat GPS koordináták alapján meghatározzuk, amelyből a juhok egészségügyi állapotára, az ivarzás meghatározására az állat étvágyára, takarmányfelvételére vagy éppen az ellés megindulására következtethetünk. A precíziós gazdálkodás jobb, könnyebb körülményeket biztosít a dolgozók számára, és közben javíthatjuk a juhok termelőképességét, az éllettartamukat, tenyészértéküket, mindemelett az állatjóléti követelményeknek is eleget teszünk a stressz csökkentésével.

Ajánlott kiadványokDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Ruda Győző - Dr. Tóth László:
Szeglemez kötésű tetőszerkezetek alkalmazása a mezőgazdaságban
Dr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.
Dr. Vahid Yousefi - Kóbori Judit:
A merinói juhok tenyésztése és kiválasztása
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Dr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxon

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Fejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás
Farkas Sándor államtitkár jelentette be, hogy az idei nyártól kezdődően 400 milliárd forint beruházási támogatáshoz juthatnak azok a gazdálkodók, akik az állattenyésztésben, a takarmányfeldolgozásban, az állattenyésztéshez kapcsolódó élelmiszerfeldolgozásban fejlesztenek. Vissza nem térítendő forráshoz juthatnak így a sertéstenyésztésben, sertéstartásban kitartó gazdák is. Szükségük van erre, hiszen hosszú évek tapasztalata igazolja, hogy minden mozog a sertéstartásban. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára is – amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A nyártól pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Fejlődésre ítélt a baromfihús és a tojás termelése
A baromfi ágazatban mindig történnek jó és rossz dolgok egyaránt. A fogyasztóknak sem mindegy, hogy milyen irányt vesz az ágazat, már csak azért sem, mert a baromfihús és a tojás a bolygó lakosságának legfontosabb fehérjeforrása, az egészséges emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke nem csak idehaza, hanem a nemzetközi kapcsolatok révén az Európai Unióban is sokat tesz a magyar baromfiágazat egészének érdekeiért, azok érvényre juttatásáért.
Folytatódik a hagyomány: telt ház várható Hódmezővásárhelyen
Május elején nyílik a háromnapos Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár Hódmezővásárhelyen. A szervezők a jól bevált programmal várják a látogatókat, köztük a tenyészállat-bírálattal.
Présben a húsipar
Fogyasztásnövekedésre és a kormányzati terhek csökkentésére, valamint piacvédő intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a húsipar kilábaljon a válságból. A sertéstartásban ugyanakkor már az állomány növekedése is jelzi a javuló helyzetet.
Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése
Nem versenyképes a hazai baromfi ágazat. A termelők nagy része alacsony hatékonysággal dolgozik, ennek egyenes követkeménye a szerény jövedelem. Elavultak, korszerűtlenek a telepek, a berendezések. A brojler férőhelyek több mint harmadának alacsony színtű a műszaki állapota, nem felelnek meg a versenyképesség feltételeinek. Így hiába világszínvonalú a magyarországi brojler genetika, a termelésben ezt a potenciált nem képesek kihasználni.A várva várt állami támogatások sikerének egyik feltétele a telepek korszerűsítése, versenyképessé tétele. Ehhez ad gyakorlati szakmai tanácsokat a legnagyobb magyar integrátor, Bárány László által szerkesztett Versenyképes brojlerhízlalás című szakkönyv, amely csak a szaktudas.hu oldalon érhető el.
Lesz-e előrelépés a vadkár rendezésében?
Miután tavaly november végén Dr. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) elnöke bejelentette, hogy a köztestület céget alapít, hogy átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, véleménycunami árasztotta el a közösségi médiát. Ahogy mondani szokás, a NAK elnöke kapott hideget-meleget, pedig ha minden véleményformáló alaposabban átgondolta volna a javaslatot, akkor gyorsan rájöhetett arra, hogy az elnök nem másra törekszik, mint hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, annak érdekében, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza