2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Méhészkedés a megváltozott körülmények között

Kategória: Állattenyésztés, Élelmiszeripar | 2024/06/19

Valami baj van a méhekkel? Nincs. Az emberekkel van baj. A méhek csak elszenvedői az emberek által okozott károknak – írja Csonka Imre egyetemi oktató és gyakorló méhész.Fiatal korára emlékezve idézi föl nagybátyja kérdését: „ Mi ez már megint te gyerek?” Kezét széttárva válaszolta, „hát ilyenek”. A méhek vastagon, több rétegben egymásba kapaszkodva próbáltak a lépen maradni. Serkentés nélkül szedték a virágport, kétnaponta tele volt a szedő.

Ma már minden trükköt be kell vetni, hogy a méhek termelőképesek legyenek az akácra.
Megváltozott körülmények között lehet méhészkedni. Ez vonatkozik a forró és aszályos nyarakra is, amelyeket az utóbbi években megéltünk. A méhészek azt tapasztalják, hogy a napon hagyott kaptárak kereteinek felső szélén megolvad a viasz, rosszabb esetben megcsúszik a lép. Az ilyen keretekről egyre lejjebb vonulnak a méhek, kisebb helyre szorul a fiasítás, nehéz a kaptár klímájának a fenntartása. Egyre fontosabb szempont a méhészet elhelyezése. A kaptárakat árnyékos vagy félárnyékos helyre érdemes rakni, ha ezt nem lehet, árnyékoló anyagot kell föléjük rakni.

Csak a laikusoknak vagy a kezdő méhészeknek hangzik furcsán, a tapasztalt méhészek tudják, hogy a nyár legforróbb hónapjaiban kell megalapozni a méhcsaládok telelő képeségét. A július második felében és az augusztus elején lerakott petékből kel ki az áttelelő méhállomány nagy része. A korábban lerakott petékből kelt méhek télen elöregednek és elpusztulnak. A július közepétől számított három-négy hetes időszak a meghatározó. A napraforgó már elvirágzott, nincs jelentős méhlegelő, ami nektárt és virágport adna. Ekkor van viszont a nagy forróság és aszály. Minden abba az irányba hat, hogy az anyák csökkentsék petézésüket. A méhész beavatkozása nélkül a méhcsaládok legyengülnek.

Mit kell ilyenkor csinálni a méhészeknek? A kérdésre fontos, gyakorlati válaszokat kaphatnak a méhészek Csonka Imre, Ludányi István, Csaba György, Baranyi Aranka, Ruff János méhészeti könyveikből a szaktudas.hu oldalon.

Ajánlott kiadványokDr. Ludányi István - Dr. Csaba György:
Méhész leszek I.
Dr. Csapó János:
A méz, bor és pálinka hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás II.
Dr. Ludányi István - Dr. Baranyi Aranka:
Méhész leszek II.
Ruff János:
A méhészmester könyve
Csonka Imre:
Valami baj van a méhekkel - Méhbegetségek és környezeti ártalmak
Csonka Imre:
Méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza