2026. 04. 18., szombat
Andrea
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Bock József kapta a Magyar Bor Akadémia Életmű Díját

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: Magyar Bor Akadémia, 2024/06/19

Az Országház Vadásztermében Bock József borász tiszteletére felharsant a Magyar Bor Akadémia szignálja. A villányi szakembert a 2017-ben alapított Életmű Díj átadásán családtagjai, az MBA tagjai, barátai köszöntötték.

„Hazánk történelme, adottságai, borkultúrája, termékkülönlegességei és kitűnő szakemberei erős alapot teremtenek. Ehhez azonban nagy egyéniségek, karakterek kellenek, akik formálják, törik az utat és felvállalják az ezzel járó nehézségeket.
Bock József neve fogalommá vált az elmúlt évtizedek alatt a magyar borásztársadalomban” - méltatta a díjazottat Jakab István. Az Országgyűlés alelnöke hozzátette, hogy a villányi borász élete és munkássága jó példa arra, hogy szívós, kitartó munkával, töretlen hittel egy életen át, milyen kimagasló eredményeket lehet elérni.

   

Koch Csaba, az MBA elnöke emlékeztetett arra, hogy az Akadémia immár harminchárom éve adja át az Év bortermelője díjat, a kiemelkedő borász pályafutások elismerésére pedig 2017-ben megalapították az Életműdíjat is.
A díjazottról szólva kiemelte, Bock József több mint ötven éve készít bort, ezen felül sokat vállal a közösségért, többek között az MBA elnökségi tagjaként is. A Magyar Bor Akadémia életműdíját eddig Tiffán Ede, Garamvári Vencel, Szepsy István, Kállay Miklós és Módos Péter nyerte el.

A Gere Andrea villányi borász által felolvasott laudációban elhangzott, Bock József egyike azoknak, akik úttörő szerepet játszottak a Villányi borvidék újjászületésében és akik az egész magyar borágazatot új alapokra helyezték. Munkáját számos kitüntetés mellett 1997-ben az Év bortermelője díjjal ismerték el, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét és elnyerte az Év pincészete díjat, majd 2014-ben a Magyarország legszebb szőlőbirtoka kitüntető címet is.

 „A jó borász is isten áldotta tehetség, akiben ötvöződik az anyag, a lélek és a szellem. Többet tesz annál, minthogy a szőlőből bort készít. Kopár dűlőből termő vidéket teremt, tanít, fejleszt, inspirál. Munkát, kenyeret biztosít családoknak, lendületet ad szűkebb és tágabb közösségének. A lét teljességét képes megjeleníteni a borban” - mondta köszöntőjében Nagy István. Az agrárminiszter felhívta a figyelmet, amikor megkérdezik tőle, mi a sikere titka, ő azt válaszolja, hogy a hagyományok és a munka tisztelete mellett olyan tevékenységet választott, amivel magának és másoknak is örömet tud szerezni.

Már gyermekkorában megismerte a szőlőművelést, hiszen a családja 1850 óta foglalkozik szőlővel Villányban. Ugyan részt vett a munkában, de - saját bevallása szerint - kamaszként szinte hallani sem akart a szőlőművelésről, inkább az ipart választotta. De szülei mindig számíthattak rá a munkában. Iskola, majd később munka után rendszeresen kijárt a szőlőbe és a pincébe. Mert pontosan tudta, érezte, hogy a Jammertál dűlőben lévő ősi családi birtok mennyire fontos érték a családnak, elsősorban édesapjának, Bock Antalnak.

Ezért nem volt kérdés, hogy a fiú az apa halála után is tovább vitte a családi hagyományt. Kezébe vette a birtokot és először is megtanult metszeni, hogy megfeleljen magának. Akkortól szeretem igazán a szőlőt – vallja magáról. 
Már az első önállóan készített bora jól vizsgázott, és eredményesen szerepelt előbb a helyi, majd az országos versenyeken is. Híre a rendszerváltásra már eljutott a borkereskedőkhöz, a magyar gasztronómia akkori fellegváraiba és exkluzív szállodákba.

Így elindult a fejlesztés, újabb és újabb területek megvásárlásával az egykori hét hektáros terület mára 80 hektárra hízott, és a borászat további 70 hektár integrált területen gazdálkodik a Villányi borvidék legjobb dűlőiben. Saját feldolgozót építettek és fejlesztettek, közben pedig a vendéglátás, a panzió, majd a négycsillagos szálloda és végül a szőlőmag feldolgozása is bekerült a családi vállalkozás repertoárjába.

Bock József lassan, céltudatosan építkezett, soha nem nyújtózkodott tovább, mint ameddig a takarója ért. A minőséget pedig soha nem áldozta fel a mennyiség oltárán. Életútja ékes bizonyítéka annak, hogy az olyan örök emberi értékek, mint a tisztesség, a hűség, az önzetlenség, a méltóság, a hagyományőrzés, és az odaadó, alázatos munka mindig termőre fordul.

Ajánlott kiadványokPók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
Borászat
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Dr. Somlyay István:
Gyakorlati borászat - kémiai alapok
Hevér László:
Vörösborkészítés I. A tőkéktől az erjedésig
Rakonzás Nándor - Kállai Zoltán:
Terroir - A hagyomány forradalma II. Szakrális megfontolás
Murányi Zoltán:
Boranalitika
Rakonczás Nándor - Kállai Zoltán:
Terroir - A hagyomány forradalma I. Technológiai megközelítés
Harasztiné Lajtár Klára:
A szüret, szőlőfeldolgozás és erjesztés berendezései - Borászati technológiák eszközei I.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza