2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

MBH Bank: A kiskereskedelem lehet az idei növekedés egyik támasza

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MBH Bank Sajtó, 2024/06/26

A kiskereskedelem egyike azoknak a területeknek, amelyeken keresztül a lakosság leginkább érzékeli a gazdaság uralkodó trendjeit, így az ágazat állapota mind a fogyasztók, mind a gazdaság és az állam szempontjából kulcsfontosságú. A mögöttünk álló évek inflációval terhelt időszaka alatt jelentősen megrendült a fogyasztói bizalom, ami a forgalmat is negatívan érintette, ám ez a trend mára megfordult, s a jelek szerint az idei gazdasági növekedés egyik legfontosabb támasza épp a lakossági fogyasztás lesz – derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának kiskereskedelmi trendekről szóló sajtóbeszélgetésén. A magyar gazdaság különböző szektorait górcső alá helyező szakmai eseményeken a bank az épp vizsgált ágazat gazdasági környezetének elemzése mellett betekintést enged a területhez kapcsolódó üzleti tapasztalataiba is.

Stabil emelkedés várható a lakossági fogyasztásban

Nehéz éveken van túl a hazai kiskereskedelem, hiszen a forgalmi adatok a 2022-es csúcs óta folyamatos, hosszan elhúzódó mélyrepülést mutatnak. A kelet-közép-európai térség több országában megfigyelhető visszaesés – az inflációs válsággal is összefüggésben – hazánkban különösen elmélyült, ami többek között a fogyasztói bizalmi index éles esésében is megmutatkozott. Az árak emelkedésére a lakosság a fogyasztás szerkezetének és mértékének visszafogásával reagált, mely tényező még ma is érzékelhetően hatást gyakorol az ágazat belső folyamataira.

„Az áremelkedés üteme a tavalyi második félévben kezdett érdemben lelassulni, ugyanakkor a nettó reálbérek már a 2023-as év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehetett arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás legkésőbb 2024-ben visszatér az emelkedő pályára. Ez a folyamat október óta – a kisebb ingadozások ellenére is – egyértelműen érzékelhető, úgyhogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy az idei gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz” – jelentette ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A kiskereskedelem alágait vizsgálva azt látjuk, hogy a gépjármű-üzemanyag kereskedelem – az árstop kivezetéséhez kötődő bázishatás megszűnését követően – tavaly év vége óta emelkedő pályát mutat, az élelmiszer fogyasztás esetében pedig az elmúlt szűk egy évben, tavaly nyár óta szintén láthatóak a stabil visszaépülés jelei. A nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelmi fogyasztás nagyjából negyedéves csúszással követte az üzemanyag és az élelmiszer kategóriákat a pozitív előjelű volumenváltozásban. „A legutóbbi adatokból az látszik, hogy két és fél éve most először mutatta a nem-élelmiszer kategória a legnagyobb éves növekedést a három kategória közül, ráadásul havi alapon is bővülés látható (+1,1%). Ebben a kategóriában is további emelkedésre számítunk, részben a tavaly elhalasztott vásárlások pótlása, részben az otthonfelújítási program hatására felpörgő bútor-, háztartásicikk- és építőanyagvásárlások miatt” – vetítette előre Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.

Valóban drága az élelmiszer Magyarországon?

Az MBH Bank piacvezető az agrárgazdaság és az élelmiszeripar finanszírozásában, így a kiskereskedelem makrogazdasági értékelése után a sajtóbeszélgetésen külön is fókuszba került az élelmiszeripar helyzete. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője többek között azokra a sajtóban gyakran megfogalmazott kérdésekre reagált, hogy miért drágábbak az élelmiszerek Magyarországon, mint külföldön, és milyen okok állnak az esetleges eltérések mögött.

„Kétségtelen, hogy lehet tapasztalni különbséget a hazai és a külföldi piacokon elérhető élelmiszerek árai között, de fontos látni, hogy ez a jelenség mindig ideiglenes és egy-egy konkrét terméknél alakul ki. A háttérben jellemzően az áll, hogy egy-egy élelmiszer nagyipari előállítására specializálódott országokban időnként túltermelés alakul ki, és ilyenkor dömpingáron elárasztják a termékkel az árakra érzékenyebb piacokat. A magyar gazdaság adottságai méretgazdasági okokból nem teszik lehetővé, hogy a dömpingáruval versenyezzünk, de nem is ez az optimális út számunkra. A hazai cégeknek a mennyiséggel szemben, érdemes inkább a jó minőségű, magasabb árú termékek gyártását fókuszba helyezniük” – mutatott rá Héjja Csaba. Az elemző szerint, ha nem konkrét termékeket, hanem egy általános fogyasztói kosár árát vetjük össze a külföldön jellemző árakkal, akkor a magyarországi árszint az EU átlagát alulról közelíti.

Hogyan lesz gyorsabb és kényelmesebb a vásárlás?

A kiskereskedelemben tapasztalt fogyasztói élmény szempontjából meghatározó szempont, hogy a különböző üzletekben, kereskedelmi egységekben mennyire elterjedt az elektronikus fizetés lehetősége. Napjainkban ezek közül egyértelműen a bankkártya számít a legnépszerűbb eszköznek; jelenleg több mint 10 millió darab van forgalomban, s ebből mintegy 2,5 millió darabot, azaz az aktívan használt kártyák 34%-át mobiltárcákba is regisztrálták. Az elektronikus fizetésre vonatkozó növekvő igényt jelzi, hogy ma csaknem 153 ezer fizikai elfogadóhely van az országban, melyek összesen több mint 250 ezer POS-terminált üzemeltetnek – s ezek száma folyamatosan emelkedik.

„A belföldi bankkártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekedett az elmúlt öt évben. A tranzakciók számában mért 2021-es és 2022-es 20% feletti növekedést 2023-ban egy szerényebb, 11,91%-os növekedés követte, a tranzakciók értékében azonban ugyanebben az évben 19,67%-os növekedés mutatkozott. Hasonló tendencia figyelhető meg a hitelkártyás vásárlásoknál is. A vásárlások száma 2022-höz képest 2023-ban 8%-os emelkedést mutatott, míg a tranzakciók értékében 16 %-os emelkedés történt” – mutatott rá Rózsa Richárd, az MBH Bank Daily Banking Üzletfejlesztési vezetője.

Az elektronikus fizetési technológiák jövője

Az elektronikus fizetés jelentősége a piaci szabályozók törekvéseinek megfelelően, a közeljövőben folyamatosan növekedni fog – a Magyar Nemzeti Bank például 2030-as pénzforgalmi stratégiájának céljaként a fizetési folyamatok digitalizálását és a készpénzforgalom visszaszorítását jelölte meg. A stratégia értelmében 2030-ra a hazai gazdaságban a jelenlegi 30%-ról 66%-ra kell emelkednie az elektronikus tranzakciók arányának.

„A napjainkban is ismert és sokak által használt megoldások mellett a közeljövőben két új technológia is a mindennapjaink részévé válik majd: A kiskereskedelmi cégek szempontjából fontos újítás a Buy Now Pay Later (BNPL) technológia, mely lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását – az ellenérték kifizetésének halasztásával, esetleg részletekre bontásával. Ilyen típusú finanszírozási megoldást az MBH Bank a Bupa platformon keresztül, a régióban elsőként kínál a kis- és középvállalatoknak. A másik fontos innováció az MNB által bevezetett Qvik technológia, mely akár egy QR-kód beolvasásával lehetővé teszi az egyszerű, ingyenes elektronikus fizetést” – mutatta be a kiskereskedelmi üzletmenetet nagymértékben megújító, küszöbön álló megoldásokat Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője.

Háttér információk

MBH Bank Nyrt.

Az MBH Bank Magyarország egyik vezető hitelintézete. A modern, univerzális bank célja, hogy mindenki számára elérhető, korszerű pénzügyi szolgáltatásaival, folyamatosan bővülő termékpalettájával kiszolgálja a lakossági- és vállalati-intézményi ügyfeleit egyaránt.

Az MBH Bank, mely a legtöbb bankfiókkal rendelkezik Magyarországon, közel két és fél millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege megközelíti a 11 785 milliárd forintot. A banknál elhelyezett betétállomány több mint 7 588 milliárd forintot tesz ki, míg a bruttó hitelállomány meghaladja az 5 643 milliárd forintot.

A banknak számos szegmensben meghatározó a piaci pozíciója, többek között a vállalati szegmensben, azon belül is a mikro-, kis- és középvállalati hitelezésben, a lízingpiacon, az agrár- és élelmiszeripari üzletágban, továbbá széles körű pénz- és tőkepiaci, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységet végez. 

A hazai bankszektorban betöltött szerepénél, magyar hátterénél és kiterjedt fióki jelenléténél fogva az MBH Bank átfogóan ismeri a hazai ügyféligényeket, törekszik a személyre szabott kiszolgálásukra, és elkötelezett a felelősségteljes bankolás, a magyar emberek, vállalkozások, a helyi közösségek és a gazdaság iránt. Stratégiai célja, hogy Magyarország egyik legmeghatározóbb bankjává váljon, és megjelenjen a nemzetközi piacokon, így a közép-kelet-európai régió országaiban is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza