Agrár-vidékfejlesztési aktualitások

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | Szerző: Hajtun György, 2024/07/01

PAPP ZSOLT GYÖRGY
helyettes államtitkár

Helyettes államtitkár úr, induljunk el a kályhától: mekkora forrás áll rendelkezésre a gazdálkodók számára a 2021-2027 támogatási ciklusban?

Az Agrárminisztérium által kidolgozott KAP Stratégiai Terv felváltotta a 2014-től működő Vidékfejlesztési Programot, valamint egységes keretrendszerbe helyezte a közvetlen támogatásokat (I. pillér), az ágazati intézkedéseket, és a vidékfejlesztési (II. pillér) intézkedéseket. Magyarország Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai terve 2027-ig összesen 5.393,3 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A forrás 54 százaléka, azaz 2.895,8 milliárd forint vidékfejlesztési célokat szolgál, amely magában foglalja az agrárberuházások-, az élelmiszeripar-, és a vidéki infrastruktúra fejlesztését. A fennmaradó 2.497,5 milliárd forint a közvetlen és ágazati agrártámogatások forrása. Magyarország kormánya a vidékfejlesztési célokhoz 80 százalék, azaz 2.299 milliárd forint tagállami hozzájárulást biztosít, mely a KAP teljes keretének 43 százaléka. A finanszírozó uniós alapok az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA), és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). Hozzáteszem, hogy Magyarország 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve történelmi lehetőséget jelent a magyar vidék és agrárium számára. Az új támogatási időszakban az uniós források 80 százalékos nemzeti költségvetési kiegészítése minden eddiginél nagyobb segítséget jelent a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára.

Hol tartanak a pályázati kiírások terén?

Azt gondolom, hogy a támogatások szempontjából soha nem volt ennyire eseménydús, izgalmas időszaka a hazai agráriumnak. Közzé tettünk egy pályázati menetrendet, amiben tettünk egy bátor vállalást arra, hogy mintegy 70 pályázati felhívást megjelenítünk még 2025 első feléig, és minden mezőgazdasági szereplőre, agráriumi tevékenykedőre, vidéken élőre igyekszünk figyelmet fordítani, hogy megtalálja a számításait, fejlesztési lehetőségeit a KAP által finanszírozott pályázatok között. Ez óriási munka úgy, hogy mellette a korábbi programot zárjuk, aminek keretében még sok pályázatot, támogatási kérelmet kell menedzselni. Új időszakban, új jogszabályi keretek között új pályázatokat kell kiírni úgy, hogy emlékezzünk rá, mik voltak a nehézségei a Vidékfejlesztési Programnak, és hol tudunk egyszerűsíteni a végrehajtáson, a pályázati felhívásokon. Azt mondom a kollégáimnak is, hogy közérthető és hozzáférhető pályázati felhívásokat kell írni, ami lehetőséget teremt a valódi fejlesztésekhez.

Miben nyilvánul meg a közérthetőség, a hozzáférhetőség?

Abban például, hogy ma már látjuk, hogy újabb szempontoknak is meg kell felelnünk, és hogy 70-nél is több felhívást kell kiírnunk. Arra koncentrálunk, hogy semmi se maradjon ki a rendszerből. Meg kell találni azokat a stratégiai célokat, amelyek szükségesek az egészen nagy összegű pályázati források kihelyezésére. Magyarán, megvizsgáltuk, hogy milyen az egyes ágazatok „felszívó képessége”, persze, minden ágazatnak szüksége van a fejlesztésekre. Mi arra törekszünk, hogy senkit ne korlátozzunk a fejlesztési elképzeléseinek a megvalósításában. Fontos, hogy olyan pályázati felhívások szülessenek, amelyekben elférnek a legkisebbek, az őstermelők, a családi gazdaságok, és a nagy vállalkozások, Zrt.-k is. A kicsi és a nagy egyaránt fontos számunkra, mert így vagyunk összhangban, így kerek a magyar mezőgazdaság. Lesznek olyan kiírások, amelyekben külön válik a kicsi a nagytól. Így nem akadályozzák egymást, külön pályán versenyeznek, külön forrás jut mindenkinek, és ami fontos, hogy a kisebbek számára olyan felhívásokat tudunk közreadni, amelyekkel gyorsabban, könnyebben megvalósítható fejlesztéseket támogatunk. Itt alacsonyabb a támogatási maximum, míg a nagy stratégiai célú beruházásoknál gépekre, eszközökre, új technológiák beszerzésére nyílik lehetőség. Ez utóbbiak komplex pályázatok kidolgozását igénylik.

Az új programban célul tűzték azt is, hogy ne legyen forrásvesztés, és a források felhasználása hatékonyan történjen. És jóval kisebb bürokráciát ígértek. Hogy lehet mindezt elérni?

A pályázati felhívások elkészítése széles társadalmi egyeztetéssel történik. Amennyi szereplőt meg tudunk hívni, lásd háttérintézmények, minisztériumok, szakmai szervezetek, kutatóintézetek stb., azokat szívesen látjuk Kecskeméten, az IH tárgyalótermében. A szakmai vita végeredménye az lesz, hogy közérthető, olvasható, kézzel fogható pályázati felhívást jelentetünk meg. Most nem 30 napos határidőben gondolkodunk, hanem 60 napot biztosítunk a kedvezményezetteknek ahhoz, hogy legyen idejük a felkészülésre. Törekszünk arra is, hogy a lehetőségekhez mérten, ne minden, a kérelmek értékeléséhez szükséges dokumentumot kelljen az ügyfeleknek benyújtani, hanem azok a rendszeren belül, más intézményektől, szervezetektől kerüljenek beszerzésre.

Miért fontos az új honlap?

Annak érdekében, hogy a KAP Stratégiai Terv kapcsán minden releváns információ egy helyen legyen elérhető, az Agrárminisztérium új honlapot indított el, a kap.gov.hu oldalt, ami a tudás és információ átadását biztosítja. Ezen a jogcímrendeletek, pályázati felhívások, a tudástár, a segédletek, a vonatkozó uniós és hazai jogszabályok is elérhetőek, de az aktualitások és hírek is a honlapon kerülnek megjelenítésre. Az érdeklődők a honlapon tudnak észrevételeket tenni az egyes pályázati felhívásokra a társadalmi egyeztetés keretében, de ugyanitt találhatók információk a Monitoring Bizottság és a KAP hálózat vonatkozásában, továbbá közvetlen elérhetőséget biztosítunk a LEADER honlaphoz is. A Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos információk - amely program a zárási szakaszába lépett, és amelynek keretében további felhívások már nem jelennek meg - továbbra is a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.

Külön fejezet az élelmiszeriparé, ami stratégiai szempontból is meghatározó lesz a támogatási ciklusban. Ha jól számoltam, összességében mintegy 470 milliárd forint áll az élelmiszeripar fejlesztésének a rendelkezésére. De, ha minden igaz, akkor kamattámogatással is lehet számolni.

Fenntartva a Vidékfejlesztési Programban kialakított gyakorlatot, kettő pályázati felhívás várható az élelmiszeripar tekintetében. Lesz egy komplex projekteket támogató nagyobb támogatási összeghatárú felhívás és egy kisebb projekteket támogató felhívás kisebb támogatási összeghatárral. Első körben 200 milliárd forint kihelyezését tervezzük. A Bizottsággal több körben egyeztettünk a kamattámogatás témakörében, és természetesen az összes hazai bankkal is leültünk tárgyalni arról, hogy hogyan lehetne egy olyan támogatási konstrukciót meghirdetni, amelyben a bankok is jó partnerek, s az általunk meghatározott peremfeltételek mentén a kedvezményezettek is hozzá jussanak a hitelhez, s a végeredmény egy megfizethető kamat legyen. Már nem vagyunk messze a megoldástól, a közeljövőben ki tudjuk választani azokat a bankokat, amelyek vállalják, hogy a kötött feltételekkel részt vesznek ebben a programban, és érdemi segítséget adnak a KAP pályázati felhívásainak. A cél az, hogy a beruházók, a pályázók egy kedvező kamatkörnyezetet tudjanak a saját beruházásuk mögé, s a pályázat során felmerült kamatköltségeket el tudják számolni.

A kedvező kamat nyilvánvalóan egy számjeggyel kezdődik…

Pontosan, de nem szeretnék még százalékot mondani, mert nincsen végleges megállapodás.

Mikorra várhatók az élelmiszeripari pályázatok megjelenése?

Az említett két felhívás tervezetét társadalmi egyeztetés keretében már közzé tettük, számos észrevételt kaptunk, amelyet mind megfontolunk. A véglegesített kiírások hamarosan megjelennek. Ahogyan a pályázati kiírások megjelennek, attól a naptól legalább 60 nap felkészülési idő áll rendelkezésre a pályázat elkészítésére, beadására. Ezt követően megkezdődik a pályázatok értékelése, feldolgozása. Igyekszünk a közhiteles adatbázisoktól bekérni a szükséges adatokat, így gyorsabban tudunk döntést hozni, és a támogatási okiratokat kiküldeni.

Milyen változások lesznek a pályázati rendszer működtetésében?

Fontosabb változás a kamattámogatás és a biztosítékmentes előleg igénybevételének a lehetősége. A megújuló energiaforrásokkal működő technológiák kialakítását – reagálva az elmúlt években tapasztalt külső hatásokra, például az energiaköltségek emelkedésére –erőteljesebben ösztönözzük, 70 százalékra növeljük az azzal kapcsolatos támogatási intenzitást. Komoly változásokra kell felkészülni a pályázatok értékelésénél is. Kiemelt jelentőséggel bír a digitalizáció fejlesztése, a fenntarthatósági és a környezetvédelmi kritériumok teljesítése, valamint az adott beruházás pénzügyi megalapozottsága, vagyis van-e annyi tőkeereje a cégnek, hogy a beruházást meg tudja valósítani, és az új fejlesztést tudja-e hasznosítani, működtetni. Fontos ugyanis, hogy a források felhasználásával növeljük a hatékonyságot, a versenyképességet.

Van-e olyan kitétel, hogy az alapanyag beszerzést hazai forrásból kell biztosítani?

Nagyon fontos szempontra világított rá, ugyanis ez is a változásokhoz tartozik. Most már nem fontos a foglalkoztatás növelése, mint az elmúlt támogatási időszakban. Az élelmiszeripari pályázóknál figyelembe vesszük, hogy milyen beszállítói, értékesítési kapcsolatokkal rendelkeznek a beruházni szándékozók. Jelen idők egyik legnagyobb kihívása, hogy honnan veszik az alapanyagot és hova értékesítik a termékét.

Azért kérdeztem erre rá, mert manapság elég nagy a szakadék a hazai termelők és feldolgozók között. De van-e remény arra, hogy ez a szakadék szűküljön, netán eltűnjön a két ágazat között?

Egészen biztos, hogy a termelői, feldolgozói kapcsolatokra pozitív hatással lesznek az új pályázati kiírások. A feldolgozóiparnak is fontos, hogy legyen alapanyag bázisa, s a termelőnek a biztonságát az adja, ha van piaca az alapanyagának. A kettőt tehát szinkronba kell hozni ahhoz, hogy eredményes gazdálkodást valósítsunk meg.

A II. pillérben ismét szerepel a LEADER program. Mekkora forrás áll rendelkezésre a program végrehajtásához, és mikorra várható a helyi pályázati felhívások meghirdetése?

A LEADER programok megvalósítása számunkra fontos, megtisztelő feladatot jelent. Ma már 105 helyi akciócsoporttal működünk együtt. Ezek az akciócsoportok behálózzák egész Magyarországot, így a kis településeken is tudunk rendkívül jó, hatékony, helyben szerveződő felhívásokat kiírni. Ez nagyságrendileg 60 milliárd forintos keretösszegből működő programot jelent. Hamarosan elkészül a program pályázati menetrendje, ahol bemutatjuk a településeken élő vállalkozók, beruházók, civil szervezetek, önkormányzatok, egyházak számára a LEADER források felhasználási lehetőségeit. Hozzáteszem, hogy bár a program forráskerete nem nagy, de nagyon is fontos a kisebb vállalkozásoknak. A forrásokkal a kistelepülések, falvak fejlesztését is elősegítjük, hiszen szebbé, jobbá, környezetbarátabbá válhatnak.

Végezetül, mi a helyzet a marketing programok pályázataival?

Komoly terveink vannak az Agrár Marketing Centrummal közösen, mert velük sikerre tudjuk vinni a marketing elképzeléseink megvalósítását. Az AMC ugyanis az elmúlt években nagy sikereket ért el a marketing tevékenységével, s ezt a munkát szeretnénk folytatni. A marketing nélkülözhetetlen része a pályázatoknak is, hiszen e nélkül egyik ágazat sem tud talpra állni, talpon maradni. A marketing a megújulás és a hatékonyság egyik eszköze.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban