2026. 06. 25., csütörtök
Vilmos
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Jönnek a beruházások – a hazai tejtermék-piac visszaszerzése a cél

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: B. K., 2024/07/02

Hatékonyságjavító és az ágazat szereplőinek versenyképességét növelő beruházásokra van szüksége a tejágazatnak, hogy a magyar tejszektor minél nagyobb arányban vissza tudja szerezni a hazai piacot, és minél nagyobb arányban hazai tejtermékekkel tudja ellátni a magyar fogyasztókat – ez lehet a 49. Tej Világnap alkalmából szervezett sajtóeseményen elmondottak konklúziója.

A takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartás fejlesztésére jelentős forrásokat biztosítanak az új uniós pályázatok: a feldolgozóipari beruházásokra és az állattartó telepek megújítására 200-200 milliárd forintos keretet különítettek el – jelezte Nagy István agrárminiszter, hogy a fejlesztésekre a tej termékpályán is lesz lehetőség. Egyéb források is támogatják az ágazatot: a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra beérkező támogatási kérelmekre körülbelül 550 gazdálkodó egységet támogat, mintegy 42,5 milliárd forint értékben. 

Reklámbotrány

A kiemelt támogatás oka az, hogy a tejtermékgyártás az élelmiszeriparon belül is nagy súlyú: az iparági foglalkoztatottságból 8, a teljes árbevételből pedig szintén 8 százalék volt a részesedése, amivel mindkét szempontból a negyedik legjelentősebb szakágazat. 

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszélt a nemrég kirobban vaj-margarin háborúról, vagyis arról a reklámkampányról, amit egy neves margaringyártó indított el, a „hagyjuk békén a teheneket”, szlogennel. A NAK és a Tej Terméktanács felszólította az érintett vállalkozást, hogy függessze fel ezt a kampányt, az ugyanis a tejhasznú szarvasmarhatartás létjogosultságát kérdőjelezi meg azzal, hogy a növényi eredetű termékeket minőség szempontjából értékesebbnek tünteti fel. Nagy István pedig ehhez azt is hozzátette, hogy ha a margaringyártó nem visszakozik, akkor a minisztérium is beavatkozik. 

A tejágazat nem vonzó foglalkoztató, mert a tehenet mindennap meg kell fejni, ünnepnapokon és hétvégén is dolgozni kell, erre pedig nehezen találnak munkaerőt – mondta Koller Attila, a Tej Terméktanács feldolgozói társelnöke, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatója, aki szerint ezért is fontos, hogy a beruházásoknál hangsúlyos legyen az automatizáció. Szükség lenne a munkaerő minőségének javítására is, amire a termékpálya vállalkozásai által generált felnőttképzési programok lennének alkalmasak.

Növelik a feldolgozottságot

A társelnök szerint gyengíti az ágazatot, hogy évente 300 millió liter nyers tej megy ki feldolgozatlanul az országból ahelyett, hogy magyar feldolgozókban keletkezne belőle magasabb hozzáadott értékű termék, ami munkát és többlet adóbevételt is jelentene. A nyers tej itthon tartásában, és az egyes termékkategóriákban kifejezetten nagyarányú – a joghurtnál például a 60 százalékot is meghaladó – import visszaszorításában segíthetnek a pályázatok segítségével megvalósuló fejlesztések. Ehhez azonban az is kell, hogy a beruházások valóban a magasabb hozzáadott értékű tejtermékek előállítására irányuljanak.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács termelői társelnöke megköszönte a kormányzatnak a nyers tej árának határidőre történő kifizetésére, illetve a kötelező előlegfizetésre vonatkozó előírások bevezetését. 

Még nem megy import nélkül

A kiskereskedelmi láncok számára az lenne a legjobb, ha csak magyar tejtermékeket értékesíthetnének – mondta Zséli Ilona, a Tej Terméktanács kiskereskedői elnökségi tagja. És bár hosszabb távon ez a cél, de a jelenlegi piaci helyzetben ez nem kivitelezhető, jelenleg a gyümölcsjoghurtok, a tömbsajtok és a tejdesszertek importja megkerülhetetlen. Ennek főként az az oka, hogy a magyar fogyasztók nagyon árérzékenyek, és az akciók erősen befolyásolják vásárlói döntéseiket. Nehezítik a kereskedők helyzetét a kormányzat – átmenetinek meghirdetett, de már hosszú ideje jelen lévő – kereskedelempolitikai eszközei, mint például a kötelező akciózás, amelynek a kivezetése remélhetőleg megtörténik. (A szabályozás június 30-áig volt érvényben, annak jövőjéről lapzártánk után döntött a kormány.)

A hazai élelmiszer kiskereskedelmi forgalom egyébként 2022 júliusától egészen 2023. év végéig folyamatosan csökkent, mérsékelt növekedést csak az idei hozott. Bár a piac továbbra is rendkívül árérzékeny, a kiskereskedők bíznak abban, hogy visszatér a vásárlási kedv és egy enyhe növekedés lesz a következő időszakban. Ehhez viszont rendkívül fontos, hogy az ágazat valamennyi szereplője felhívja a fogyasztók figyelmét a hazai termékek vásárlásának jelentőségére.

Ha nem függeszti fel a tejtermelés ellen hangoló margarinreklámját az egyik ismert gyártó, az Agrárminisztérium is beavatkozik – hangzott el a tej világnapja alkalmából tartott rendezvényen. A tejágazatnak a nehézségek ellenére is van perspektívája, a beruházási támogatások jó hasznosítása esetén az import is csökkenhet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza