Szimbolikus és gyakorlati haszna is van a Magyarok Kenyere programnak

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2024/07/05

A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot 2011-ben indította a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), majd a 2013-as megalakulásakor bekapcsolódó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adott új lendületet a programnak. A szervezők szerint, ez a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása, és most már elmondható, hogy százszorosára nőtt az első évben gyűjtött mennyiség. A programban Magyarország teljes területéről és határainkon túlról is, a Kárpát-medence magyarlakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek.

A ma már az egész éven átívelő jótékony kezdeményezést a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ fogja össze. A kezdeményezés megbecsültségét jelzi, hogy példaértékű nemzetegyesítő szolgálatáért a programot 2018-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, továbbá 2022-ben a támogatott szervezetekből elnyerte az Aranybölcső támogatói, valamint Az év támogatója elismeréseket. A rendezvény mottója: „Ahogy a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben válik eggyé, úgy válik egységes nemzetté a 15 millió magyar az egész világon.” 
A program jelentőségét az is bizonyítja, hogy a magyar gazdák önzetlen adományainak köszönhetően ma már több mint 100 ezer gyermek és rászoruló éves ellátását biztosítja, szerte a Kárpát-medencében. A 2023-as eredményeket számszerűsítve elmondható, hogy több, mint 8 ezer adakozó gazda révén 1100 tonna búza gyűlt össze, és Kárpát-medence szerte több, mint 700 tonna lisztet osztottak ki a közel 800 szervezet és segítő közreműködésével. 

Az idei adománygyűjtés a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel indult, amelyet a Partiumban található Kaplony településen tartottak, közel 400, anyaországi és határon túli gazdálkodó részvételével. Maga a búzaszentelés ősi gyökerekkel rendelkező szimbólum, amely a magyarok összetartozását jelképezi, de egyben a mindennapi kenyerünket előállító, illetve a földeken és az állatokkal dolgozó gazdatársadalom ünnepe is – mondta az ünnepségen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Mint kifejtette, az ilyen eseményeknek azért is van manapság kiemelt jelentőségük, mert fontos lenne az agrárium világát megismertetni az élelmiszer-előállítás folyamatáról viszonylag csekély ismeretekkel rendelkező emberekkel is.

A hagyományok követése a mezőgazdaságban azért is fontos, mert bár az ágazat jelentős technológiai fejlődésen megy keresztül, a pillérei ugyanazok: a természet és a biológia törvényszerűségén alapszik, élő anyaggal dolgozik, és akkor lehet terméssel számolni, ha az ember és környezete között megvan az összhang, ha a gazda odafigyel a jószág, illetve a növény szükségleteire. A növény egyik ilyen szükséglete van most veszélyben: a klímaváltozás felborítja a földművelés ritmusát a szokatlan tavaszi felmelegedés, majd lehűlés hatásai révén. A mezőgazdasággal kapcsolatban számos tévhit él, ezért az államtitkár szerint el kell utasítani azt, hogy kiemelten az agráriumot tegyék felelőssé a klímaváltozásért. Egyben minden gazdasági szektortól arányos részvételt kellene elvárni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. 

Az idei ünnepség helyszínválasztása sem volt független a program eszmeiségétől: Kaplonyban ugyanis mintegy 140 magyar család foglalkozik mezőgazdasággal. A Magyarok Kenyere program együttműködő szervezete az RMDSZ, amelynek parlamenti képviselője, Magyar Lóránd Bálint erre utalva kiemelte, hogy ez az összefogás hasznos kapcsolatot teremt gazdák és gazdaszervezetek, adományozók és rászorulók között, emellett pedig a nemzeti szintű szakmai együttműködés színtere is. „A partiumi gazdák pedig szívesen adományoznak, mert tudják, hogy jó helyre kerül az a bizonyos kenyér” – tette hozzá.

Az adománygyűjtésen túl is van még kézzelfogható eredménye a programnak: ahogy Jakab István, a MAGOSZ elnöke elmondta, ösztöndíjat is tudnak biztosítani tehetséges, de nélkülöző Kárpát-medencei fiatalok számára.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát képviselő Luzsi József, a köztestület alelnöke kifejtette, hogy a NAK is nemzetben gondolkodik, nem csupán országban. A kamara alelnöke szerint a búza a gazdának a reményt, egyben a remény sokféleségét jelenti: a bizakodást, hogy időben vethet, hogy jókor jön a csapadék, hogy bőséges lesz a termés, hogy el tudja tartani a családját. Az élelmiszer kemény munka gyümölcse, érték, ezért a mindennapi étkezéseknél is figyelmet kell szentelnünk az élelmiszer-pazarlás minimalizálására – emelte ki.

A  Magyarok Kenyere program összekötő erejét méltatta Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, EP-képviselőjelölt, aki szerint a magyar identitás, a kultúra közössége összetartó erő, a program pedig túlmutat a számokon: a szolidaritás és nemzeti egység kézzel fogható példája. Ő is a hit és a remény fontosságát ecsetelte, mondván, hogy a búzaszemet nem vetné el a gazda, ha nem hinne benne, hogy termést hoz és megsokszorozódik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai