Így változik a Földforgalmi törvény július 1-től

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Cseh Tibor András MAGOSZ főtitkár, 2024/07/06

Egyértelművé válik a „volt haszonbérlői” ranghely időtartama

Egy haszonbérleti szerződés megkötésekor gyakorlatilag mindenkit megelőző elő-haszonbérleti jog illeti meg a „volt haszonbérlőt” (de csak akkor, ha ez a „volt haszonbérlő” legalább 20 kilométeren belül lakik vagy cég esetén 20 kilométeren belüli üzemközponttal rendelkezik). A volt haszonbérlőnek csak akkor jár ez a kiemelt jogi státusz, ha az új szerződést „közvetlenül megelőző” legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte a földet [Földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdése]. A kérdés az, hogy pontosan mit is jelent a „közvetlenül megelőző” kifejezés?
A törvénymódosítás egyértelművé tenné ezt a kérdést, kimondva, hogy a „volt haszonbérlői” ranghely a szerződés lejárta után is megilleti az előző haszonbérlőt. Ez viszont csak akkor korlátozódik 1 évre, ha a föld tulajdonosa vagy közeli hozzátartozója, cége erre az 1 esztendőre bejegyzi a földhasználatát a földhivatalnál. Amennyiben nem jegyzik be, úgy a „volt haszonbérlői” ranghely 1 éven túl is fennáll.

Fel kell tüntetni az adásvételi szerződésben a többlethasználati megállapodást

Ha olyan földet adnak el, amelyet más személy használ, akkor az adásvételi szerződésnek jelenleg is tartalmaznia kell egy tájékoztatást a földhasználat időtartamáról és ellenértékéről. Ezzel kiszűrhetők az olyan helyzetek, amikor a vevő úgy venné meg a földet, hogy nincs információja a bérleti szerződésről és a bérleti díjról. Igen ám, de a többlethasználati megállapodás jogilag nem tartozik ebbe a kategóriába (mivel az nem földhasználati jogcím, hanem közös tulajdon használatának minősül). A törvényjavaslat ezt a joghézagot pótolja, előírva, hogy ha többlethasználati megállapodás van érvényben a megvásárolni kívánt tulajdoni hányadon, akkor ennek a tényét is fel kell tüntetni az adásvételi szerződésben.

Az elővásárlásra jogosultnak is meg kell fizetnie a foglalót

A gyakorlatban az elővásárlói jogosultak oldaláról is előfordulhat visszaélésszerű magatartás. Több esetben megtörtént ugyanis, hogy csak azért „jelentkezett rá” valaki egy szerződésre, hogy a visszalépésért cserébe különböző előnyöket szerezzen magának. Ezt szűri ki majd az a rendelkezés, miszerint ha a vevő foglalót fizetett az eladó részére, akkor az elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét előzetesen letétbe helyezni (ügyvédi letétbe vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzésbe), ennek igazolását pedig csatolni az elfogadó jognyilatkozatához.

Végrendelkezés a termőföldről: nem szükséges azonnal földművesnek lenni

Ha a termőföldről végrendeletet tesznek, úgy a végrendeleti örökös csak akkor szerzi meg a föld tulajdonjogát, ha földművesnek minősül. Nemrégiben az Alkotmánybíróság finomított ezen a szabályon, kimondva, hogy a földműves státuszt legkésőbb a kormányhivatali jóváhagyásig kell megszerezni, de annak nem szükséges már az örökhagyó halálakor is fennállnia [314/2023. AB határozat].
A július 1-től hatályba lépő törvénymódosítás ezt a logikát ültetné át a jogszabály szövegébe, sőt még nagyobb teret is engedne, mint maga az AB határozat: ha valaki végrendelettel földet örököl és nem rendelkezik földműves státusszal, úgy ettől függetlenül a tulajdonába kerülhet a föld, azzal, hogy 1 éven belül meg kell szereznie a földműves bejegyzéshez szükséges végzettséget.

Gyorsított eljárással rendezhetik a föld helyzetét, ha már rég elhunyt a bejegyzett tulajdonos

A jogszabályi módosításnak köszönhetően ezután már jelentősen felgyorsulhat az olyan földek tulajdonjogi rendezése, ahol már elhunyt a tulajdonos. A szabály így változik: 
Ha a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról a földhivatal tudomást szerez, hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából. A folyamat gyorsítása érdekében a közjegyző ilyenkor hirdetményt bocsát ki és ha ennek a határideje alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot az államnak adja át. Fontos, hogy erre az eljárásra az olyan 5000 négyzetméternél kisebb méretű ingatlanok esetében kerülhet, melynek tulajdonosa már legalább 15 éve elhunyt.

Szigorodik a termőföldek kivonása

Az Országgyűlés minap elfogadott döntésével szigorúbb szabályok vonatkoznak majd arra, hogy milyen termőföldet lehet kivonni a művelés alól. Ez a védelem elsősorban a magasabb aranykorona értékkel rendelkező földeknek jár majd, ahol a települési aranykorona-átlag eleve magasabb. Nem ritka ugyanis, hogy egy hajdúsági vagy békési településen a szántók aranykorona átlaga a 30 aranykoronához közelít vagy akár meg is haladja azt. Eddig ugyanis csak a települési átlagot kellett figyelembe venni és ha ezt nem érte el az adott föld minősítése (például „csak” 29 aranykoronás volt a terület), akkor engedélyezhették a művelésből való kivonást.
A most elfogadott szabályozás alapján azonban már csak akkor lehetséges a „más célú hasznosítás”, ha szántó esetében legfeljebb 22 aranykorona értékű, rét esetében legfeljebb 16 AK értékű, legelő esetében legfeljebb 6 AK értékű a termőföld. Emellett továbbra is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a települési átlagot sem haladhatja meg a kivonandó föld minősége (tehát kettős korlátozás vonatkozik mostantól a „más célú hasznosításra”).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai