Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2024/07/07
Dr. Csicsor János, a Biopol Kft. ügyvezető igazgatója végzettségét tekintve vegyészmérnök, és az atomfizikával is mélyrehatóan foglalkozott, hiszen ebből doktorált. Az élet azonban a mezőgazdasághoz terelte azzal, hogy a kutató-fejlesztő mérnök évtizedek óta foglalkozik a huminsav kutatásával, s az ebből készülő termékek fejlesztésével. Ahogy a cég honlapján olvashatjuk, „a Biopol Kft-nél már több mint 20 éve foglalkozunk huminsav alapú termékek mezőgazdasági felhasználásával, termékfejlesztéssel és gyártással. Büszkék vagyunk rá, hogy a Magyarországon forgalmazott huminsav alapú termékek nagy része Dr. Csicsor János munkásságához köthető.”

Igazgató úr, Ön volt az, aki a vörösiszap katasztrófa idején kísérletekkel bebizonyította, hogy a huminsav alkalmas a szennyezett területek semlegesítésére, méregtelenítésére, így 700 hektár szennyezett termőföldet huminsavval semlegesítettek. Milyen a jó termőföld?
Évszázadok óta Aranykoronával mérjük a termőföld értékét. Az a jó talaj, amelyik sötét színű, sok benne a szerves anyag, a humusz. Sajnos, ilyet egyre kevesebbet lehet látni, pusztulnak a talajaink. Az elmúlt 50-100 évben viszont sikerült szinte teljesen eltüntetni a humuszt a talajból a vegyszerezéssel, és az intenzív gazdálkodással. Megöljük a baktériumokat és a gombákat, amik lebontják a szerves anyagot. De van megoldás a talajok javítására: a Biopol Kft. huminsavból, leonarditból készült termékeivel jelentősen javíthatunk a talaj minőségén.
Bizonyára sokadszor kérdezik Öntől, hogy mi is az a huminsav, és a leonardit?
Igen sokadszor kérdezik, de nem lehet eleget beszélni róla. A huminsav nem egyenlő a humusszal, s csak a humusz egy kis részét definiálhatjuk huminsavként. Ha megnézzük, hogy maga a huminsav hogyan keletkezik, akkor millió évekre kell visszamennünk. A huminsav a növényi anyag geológiai időben mért bomlásterméke, és humifikálódás során jön létre, a növények fás részeiből keletkezik. Az elhalt növényi anyag elkezd tőzegesedni, abból keletkezik a lignit, amit már talaj borít és ahogy egyre mélyebbre kerül a földbe, barnaszén, feketeszén, végül grafit, majd gyémánt lesz belőle, nagyjából húszmillió év alatt. A tőzegfázisban keletkezik a huminsav, a lignitfázisban van a legtöbb és a barnaszénben elkezd elbomlani, a feketeszén már nem tartalmazza. Az élő anyag bomlásterméke nagyon sok élettani folyamatban játszik szerepet. A huminsavak tehát a növényi biomassza geológiai időkben mérhető (több millió éves) ún. humifikációs folyamataiban keletkeznek, és kivételes körülmények között konzerválódnak szerves humusz ásványként (leonardite). Termékeink alapanyagául a világviszonylatban is egyedülálló minőségű, Magyarországon bányászott természetes humusz ásványokat (leonardite, tőzeg) használjuk fel.
Hogyan „dolgozik” a talajban a huminsav?
A huminsav polimer molekula, nincs egy határozott molekula képlete, mint mondjuk a C-vitaminnak. Ez abban mutatkozik meg, hogy vannak kisebb és nagyobb méretű frakciók. A kisebb frakciót, amely vízben is oldódik, fulvosavnak nevezik, a nagyobb molekula méretet pedig huminsavként ismerjük. Ezek a molekulák a tápanyag felvételt segítik, a gyökérszőrök közelében kell oldat formában eljuttatni, ahol szerves komplexeket képez a tápanyagokkal. A huminsav a tápanyag felvétel hatékonyságát javítja, másrészt ha a fulvosav bekerül a növénybe, akkor a növény számára hasznosítható állapotban tartja a tápanyagokat, és rendbe teszi a növény ún. elektrolit rendszerét. A molekulának antioxidáns hatása is van, ezért a növényt nagyon sok külső problémától megvédi, s a huminsav az energiatermelő folyamatokban is képes részt venni. És ne feledjük, a vírusos megfertőzések ellen is hatékonyan véd. Amíg a fulvosav felszívódik a növénybe, addig a huminsav a talajban marad, és ott komplex állapotban tartják a tápanyagokat, a mikrobiológiai életet stimulálja, így a tápanyagot a növény azonnal hasznosíthatja.
Hogyan juttatható ki a talajba a készítmény?
A vetőmaggal együtt kell kijuttatni, így az átalakult foszfort a növényt számára felvehetővé teszi. Ez eléggé látványosan történik, nagyon sok kísérletet végeztünk el ezen a téren úgy, hogy a szántóföldi kultúrában a műtrágya helyett huminsav oldatot használtunk: azt tapasztaltuk, hogy nem csökkent, hanem több lett a termés.
Milyen termékek vannak jelen a piacon?
Először megemlíteném a natúr bányászott leonarditot, melyet többféle néven is forgalmazzák. Ezek a termékek nem oldódnak vízben, mert ez maga a kibányászott leonardit. Ez is talajjavító, de sokkal több kell belőlük egy hektárra, és sokkal lassabb a hatás. Olyan helyen használják, ahol vagy műtrágyával együtt szórják ki vagy van valamilyen mikrobiológiai élet a talajban, s a mikrobák el kezdik feltárni a leonarditot. Összehasonlításképpen: leonarditból egy hektárra 300-500 kilogramm szükséges, a mi HYMAGRO vizoldható granulátum termékünkből 20-30 kilogramm elegendő, és sokkal jobb, hatékonyabb eredmény érhető el. A HYMAGRO-SOL talajkondicionáló folyadékunk elsősorban lombra kijuttatva alkalmazandó, de a talajban is kiváló eredményeket érünk el vele. Hogy ne rébuszokban beszéljek: a műtrágya felét kiválthatjuk a HYMAGRO termékekkel, és 50 százalékkal több termést takaríthatunk be. Ez pedig jelentős költségmegtakarítást jelent.
Úgy olvastam, hogy csak néhány százezer hektáron használják a Biopol Kft. huminsav készítményeit. Ön szerint miért nem érdeklődnek a gazdák a talajéletet javító szerek iránt?
A gazdálkodókat nagyon kötik a hagyományok, s a támogatási rendszer is kényelmessé tette a termelőket. A talajok állapota viszont rossz, hiszen súlyos ásvány és mikroelem hiány van, és sterilizáltuk a talajainkat, amelyekben semmiféle élő, szerves organizmus nincs. Eltűnt a giliszta is, amelyre viszont nagyon nagy szükség lenne. A talajok tápanyagmegtartó és vízmegtartó képessége drasztikusan csökkent, s a technológiában is „meztelen” marad a talaj, vagyis a művelés után nem borítja semmi, így a víz kipárolgása gyorsan zajlik. A Kárpát-medencében az elmúlt 30-50 év alatt egy métert süllyedt a talaj vízszintje, ez pedig a vízgazdálkodás hiányosságaiból adódik. Nem öntözésről, hanem vízgazdálkodásról kell beszélni. Az árvizektől nem megszabadítanunk kellene az országot, hanem az országban kellene tartani a vizet, amiből aztán gazdálkodhatnánk.
Ha ilyen jó eredményeket tudnak felmutatni a huminsav használatával, akkor a jövőben még nagyobb figyelmet kellene szánni az Önök tevékenységére, mert a klímaváltozással, sőt, az ukrán termékek hazai és uniós piaci elterjedésével újabb kihívásokra lehet pozitív, jó választ adni.
Köszönöm, hogy így látja. Az intenzív növénytermesztés, a műtrágyák, a növényvédő szerek és a GMO bevezetése az elmúlt 100 évben jelentősen megváltoztatta talajaink szerkezetét és termőképességét. A mikroelemek és ásványi anyagok szintje drasztikusan csökkent a humusz tartalommal és a talaj mikrobákkal együtt. Mindezek szántóföldi talajaink kimerüléséhez, víz-és tápanyag tartó képességének romlásához vezettek. Fontos volna a termelésszerkezetet is megváltoztatni, s a gabonafélék túlsúlyát kellene a szántóföldi kultúrákba megváltoztatni. Már a WHO is megfogalmazta azt a tényt, hogy a világ mezőgazdasága ebben a formában nem képes élelmiszerrel ellátni az emberiséget. Ezt a káros folyamatot vissza kellene fordítani és fenntarthatóvá kell tenni. A talajok humusz tartalmának és mikrobiológiai életének helyreállítása nélkül ez nehezen oldható meg. A huminsav alapú termékek alkalmazása, a komposztálás, és a talaj mikrobiológiai készítmények alkalmazása az alapja lehet ennek a folyamatnak. Termékeinkkel ezen a nehéz, de jövőépítő úton járó gazdálkodóknak is szeretnénk segítséget nyújtani.
Végezetül: nem csak a talajban hasznosítható a huminsav...
Jó, hogy ezt is megemlíti, mert a nagyüzemi (ipari) állattartás jelenlegi formájában hosszú távon a legtöbb szakember szerint nem fenntartható. Ezt a zsákutcát a szakmai és politikai vezetők is felismerték és törvényileg is előkészítették a fenntartható megoldások bevezetését. Az antibiotikumok és a gyógyszerek használatának szigorodó feltételei egyre inkább előtérbe helyezik a természetes hatóanyagokat, és a megelőzés fontosságát. Az EU 1831/2003 rendeletében az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság Tudományos Operatív Bizottsága megfogalmazta, azt a célt, hogy „a mikrobaölő szerek (antibiotikumok)” növekedés serkentő szerként való felhasználását az állatgyógyászatban mielőbb fokozatosan ki kell vonni a forgalomból, végső soron pedig be kell tiltani. Ugyanakkor elegendő időt kell biztosítani az alternatív termékekkel való helyettesítésre”. Az alternatív hatóanyagok közül kiemelkednek, és egyre inkább előtérbe kerülnek a természetes huminsavak. Mindezek a problémák a kedvtelésből tartott állatoknál is fennállnak, így a huminsavak javulást hozhatnak az ő életminőségükbe is. A HUMAX® és a HYMAGRO® termékeink használatával kapcsolatosan a gazdálkodóknak széles körű szaktanácsadással állunk rendelkezésre.

Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza