Biogazdálkodás Esterházy-módra – a határ túloldalán

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2024/07/08

A legkorszerűbb gépeket is bemutatták

Az Esterházy Alapítványok 2024-ben ünneplik fennállásuk harmincadik évfordulóját. A mai rendszer alapjait az utolsó herceg, Esterházy V. Pál örököse, Esterházy Melinda teremtette meg, aki 1994-ben három megszüntethetetlen magánalapítványt hozott létre. Az egykori uradalmi igazgatóság így alakult egy a régió határain kívül is meghatározó, vezető vállalkozássá. Az Esterházy Vállalat (Esterházy Betriebe AG) kezeli az alapítványok vagyonát és menedzseli a mai kor követelményeihez igazítva a modernizált gazdasági tevékenységeket. Amelyek nagyban kötődnek az agráriumhoz, hiszen az Esterházyhoz összesen 44 ezer hektár terület tartozik, amiből több mint 22.400 hektár erdő, 5600 hektár mezőgazdasági, 15 ezer hektár pedig természetvédelmi terület (idei értve a Fertő-tó környéki nádasokat, legelőket és vízterületeket).

A 2024-ben 100 millió eurós árbevétel elérését kitűző Esterházy Vállalat gazdasági tevékenysége a Pannatura védjegy alatt folyó erdő-, mező- és természetgazdálkodásra, az ingatlanfejlesztésre, a borászatra, a vendéglátásra, valamint a kultúrára, a turizmusra és rendezvényekre terjed ki. 

Biogazdálkodási napok 70 hektáron

A Pannatura idén már harmadszor rendezte meg a Biogazdálkodási Napokat, Ausztria legnagyobb biogazdálkodási kiállítását, amelyet társzervezőként az Osztrák Biomezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL), a BIO AUSTRIA, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara (LKÖ) és a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományi Egyetem (BOKU) jegyzett. A május utolsó hétvégéjére szervezett rendezvényt 70 hektáros területen, a Soprontól 26 kilométerre fekvő donnerskircheni Seehof-majorban tartották, több mint 200 kiállító részvételével, fajta- és gép-, illetve haszonállat-bemutatókkal, szakmai eszmecserékkel.

Ausztriában hagyományosan erős a biogazdálkodás, ami különösen igaz Burgenlandra, ahol a nagyobb gazdaságoknak hangsúlyosabb a szerepe. A kistermelők ugyanis egyelőre még idegenkednek a biogazdálkodási módszerek alkalmazásától, kivéve persze a zöldség- és gyümölcstermelést, ahol eleve kisebbek a területek. A Pannatura 2002-ben kezdte meg az átállást, jelenleg pedig az 5600 hektáros mezőgazdasági területükből 3 ezer hektár lett a biotermelés helyszíne, továbbá a bérlőknél lévő mintegy 1500 hektáros földterületük javán szintén bio módszerekkel folyik a gazdálkodás.
A biotermék már önmagában prémiumminőséget hordoz, s ha a fogyasztók eltérnek egy kicsit a hagyományos étkezési szokásoktól, és például kicsit kevesebb húst esznek, de több bioterméket, akkor a végén nem is biztos, hogy ez többe kerül nekik. Különösen ha beleszámítjuk azt is, hogy például a gyógyszereken spórolni fognak, illetve az időskor is könnyebb lesz – vallják az Esterházynál.

Idén, a kiállításon hangsúlyos szempont volt, hogy a gyerekek számára minél vonzóbb programokat kínáljanak, s a Biogazdálkodási Napokra érkező mintegy ezer iskolásnak legyen lehetősége játszani és játszva megismerkedni a biogazdálkodás alapjaival. A vásárokhoz hagyományosan kapcsolódó kulináris élmények itt sem maradhattak el, és ezeket is az Esterházy szállította, mégpedig stílszerűen kizárólag bio-, és a saját húsüzeméből származó termékek formájában. Az őstermelői piactéren is gazdag volt a kínálat, ahol 35 standon a regionális termelők és forgalmazók termékeit lehetett megvásárolni.

Borászat: hagyományok és új módszerek

Burgenland Esterházyakhoz kapcsolódó részén szinte mindenhol nyoma van az évszázados hagyományoknak, nem csak az épületekben, hanem például a borászatban is. A bor mindig is szorosan kapcsolódott a családhoz, amire jó példa, hogy az első számlák 1652-ből származnak, a borászati feljegyzések pedig egészen 1758-ig nyúlnak vissza. A borászat pedig ma is egy fontos része a tevékenységnek: az Esterházy Borászat új épületét 2006-ban adták át a Kismarton mellett fekvő Darázsfaluban (Trausdorf). Jelenleg 90 hektáron termelnek szőlőt, ami évente mintegy 800 ezer palack vörös- és fehérbor előállítását biztosítja. A biogazdálkodás iránti elkötelezettség ezen a területen is jelen van, hiszen 2019 óta az összes szőlőterületen ennek megfelelően gazdálkodnak, tavaly pedig a biológiai gazdálkodásról szóló tanúsítványt is megkapták. 
A borászatban többnyire saját, a Lajta-hegységből származó tölgyfát, nemesacél-, amfóra- és gránittartályokat használnak a tároláshoz. Kuriózum, hogy tavaly óta három, egyenként 3800 literes betontojást is felállítottak, amelyek alapanyaga a saját bazaltbányájukból, Paulibergről származik. Mindebből leszűrhető, hogy az Esterházy Borászatban a hagyományokat a kísérletezéssel ötvözve állítják elő a jól beazonosítható, karakteres és autentikus borokat.

BIOVILÁG

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai