Egészségünk egyik záloga a paradicsom

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Hajtungy, 2024/07/11

PROF. DR. HELYES LAJOS
a MATE egyetemi tanára

Prof. Dr. Helyes Lajos, a MATE egyetemi tanára a kezdetektől tagja a WPTC-nek, s olyannyira számítanak a kutatói, oktatói, tudományos felkészültségére, amelyet a paradicsom kutatásában szerzett, hogy Luca Sanders mellett őt bízták meg a kongresszus tudományos szervező bizottságának a vezetésére. A professzort nevezhetjük a hazai paradicsomkutatás meghatározó szereplőjének, hiszen a csaknem 40 éve tartó kutatói, tudományos tevékenységével a határon túl is letette a névjegyét, és terjesztette, erősítette jó hírét a magyar kutatási tevékenységnek, s az eddigi 17 világkongresszuson, egy kivételével, mindegyiken részt vett. A kongresszust korábban négy évente rendezték meg, az utóbbi évtizedben kétévente hívják össze a tudományos tanácskozást. A 2022-es esztendőben sikeres online konferenciát tartottak, miután a covid járvány megakadályozta a személyes jelenlétet.

Az UNIVER jelentős támogató

Magyarország ugyan nem játszik jelentős szerepet az ipari paradicsom termesztésében, feldolgozásában, de fontos megismerni azokat az információkat, amelyek a bolygó másik országaiban születtek az ipari paradicsom termesztéséről, feldolgozásáról, kereskedelméről, a termékek minőségéről, s a paradicsomnak az egészségre gyakorolt hatásáról. A magyar ipari paradicsom feldolgozásában az UNIVER Magyarország Zrt. jár az élen. A vállalat életében mérföldkövet jelentett a 2014-ben átadott új kecskeméti gyártóüzem, ahol a gyártókapacitást 100-110 ezer tonnára növelték. A hárommilliárd forintból megvalósult beruházás lehetővé teszi a magyar és a külföldi piacok ellátását, a gyártási hatékonyság növelését, valamint a tartósítószer-mentes termékskála kiszélesítését a majonéz, a mustár, a ketchup és a salátaöntetek termékkategóriákban. E termékkörökben a hagyományos tubusos, üveges és flakonos kiszereléseken túl, 2011-től a talpas tasakos kiszerelés is helyet kapott, melyből a termék utolsó cseppje is könnyen kinyerhető.

S hogy a bolygón elhelyezzük a magyar ipari paradicsomtermelés helyét, el kell mondani, hogy világviszonylatban az összes paradicsom éves termelése megközelítőleg 180-185 millió tonnát tesz ki. Ennek a 180 millió tonnának körülbelül a negyedét a feldolgozóipar számára termesztik, ami a paradicsomot a világ vezető feldolgozási zöldségévé teszi. Évente átlagosan 38-40 millió tonna paradicsomot dolgoznak fel a globális élelmiszeripar legnagyobb márkáihoz tartozó gyárakban. A feldolgozásban Kalifornia áll az élen az évi 11 millió tonnájával, de jelentős termelők és feldolgozók vannak Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában is. A magyar termelés tehát csak csepp a tengerben, de hogy miért Budapestet választották a kongresszus helyszínéül, arra az a válasz, hogy egyrészt Magyarországon jelentős eredmények születtek a paradicsomkutatás területén, másrészt az UNIVER-nek köszönhetően, amely jelentősen támogatta a kongresszus megrendezését, s amely cég első kézből kaphatott olyan információkat, amelyeket a termelés és a feldolgozás során innovatív módon tudnak felhasználni.

Új tudás első kézből

A paradicsom a kb. 200 zöldségfaj közül a bolygó legjelentősebb zöldségfaja, hiszen a legnagyobb területen és a legnagyobb mennyiségben termesztik. A termesztése globalizálódott, ahogy a többi mezőgazdasági ágazat tevékenysége is. Egy világkongresszus megrendezésére azért van nagy szükség a digitalizált világunkban, mert a személyes kontaktus semmivel sem helyettesíthető. A különböző országok kutatói megbeszélhetik azokat a témaköröket, amelyekkel leginkább foglalkoznak, s itt lehet első kézből megszerezni azt a tudást, ismeretet, hogy mi az új kutatási irány akár a növényvédelemben, a technológia fejlesztésében, az öntözésben, a feldolgozásban, a fajtaválasztásban, a tápanyag utánpótlásban, stb. A legtöbb jelentkező persze, Európából érkezett, de jelen voltak ausztrál, amerikai, kanadai, kínai, chilei kutatók, szakemberek is. A résztvevők száma meghaladta a 400 főt.

Helyes Lajos kiemelte, hogy a kongresszuson nem csak paradicsom nemesítő, technológia fejlesztő, feldolgozással foglalkozó szakemberek vettek részt, hanem külön szekció keretében foglalkoztak a paradicsomnak az emberi egészségre gyakorolt hatásával, így az orvostudomány jeles képviselői is tartottak előadást. Az orvosok elsősorban a likopin hatásával, annak humán egészségügyi következményeit vizsgálják. Érdemes megjegyezni, hogy a professzor tudományos munkássága az elmúlt két és félévtizedben a paradicsom egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatára összpontosult. Közismert, hogy Helyes Lajos e témakörben védte meg az MTA doktori címét, és választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Idehaza elsőként ismerte fel a különböző gyümölcs- és zöldségfajok antioxidáns tartalmának a jelentőségét, ezért kezdett a paradicsom, a likopin vegyület kutatásával is foglalkozni. A paradicsomban is jelen vannak a karotinok, amelyek természetes pigmentek, színük a sárgától a vörösig változik. A likopin a karotinoidok családjába tartozó, aciklikus szerkezetű élelmiszer-alkotó bioaktív vegyület, melynek preventív szerepét számos daganatos megbetegedés kialakulásában epidemiológiai és experimentális adatok is alátámasztják.

A paradicsom táplálkozási jelentősége

Az egy főre jutó zöldségfogyasztás a világon kb. 130-140 kg/fő/év, amiből a paradicsom közel 20 kg/fő/év, tehát az összes zöldségfogyasztás kb. 15 százalékát adja. A hazai zöldségfogyasztás a világátlag alatt van, az elmúlt 5 évben 115 és 120 kg/fő/év között alakult. A hazai fogyasztáson belül a paradicsom részesedése kb. 20 százalék (22-24 kg/fő/év). Az egyes országok paradicsom fogyasztása között óriási eltérések vannak. A világ tíz legnagyobb paradicsomfogyasztó állama közül kiemelkedik Görögország, ahol az éves fogyasztás meghaladja a 120 kg-ot (ez közel megegyezik a hazai összes zöldségfogyasztással).

Az arab országokban a paradicsom rendkívül kedvelt és nagy mennyiségben fogyasztott zöldségfaj. Általánosságban elmondható, hogy a mediterrán régió 9 országaiban magas a paradicsomfogyasztás. Érdemes megemlíteni, hogy a Földön több olyan ország van, ahol a paradicsom nem szerepel az étlapon, illetve nem is igazán ismerik. Ez részben a földrajzi elhelyezkedéssel, részben a táplálkozási szokásokkal magyarázható. Banglades, Burundi, Csád, Etiópia, Közép-Afrikai Köztársaság, Laosz, Lesothó, Mozambik, Uganda és Zimbabwe, ahol az éves fogyasztás nem éri el az 1 kg-ot sem (FAO, 2005.).

Hétezer paradicsomfajta

A paradicsom az a zöldségnövény, amiből egy ember nagy mennyiséget képes elfogyasztani még akkor is, ha nem nagyon kedveli. A táplálkozás minősége alapvetően befolyásolja az életkor alakulását, s hogy minél tovább éljünk egészségesen, óriási szerepe van a zöldség-gyümölcs termékeknek, az élelmi rostoknak, és azoknak a növényi hatóanyagoknak, karotinoidoknak, vitaminoknak, polifenoloknak, amelyeket ezek a termékek biztosítanak. A paradicsomból igen sokfajta feldolgozott terméket fogyasztunk az év minden napján, tehát nem szezonális élelmiszerekről van szó. Ahhoz, hogy egészségesen éljünk, ahhoz a paradicsom - amelynek óriási a fajta szortimentje, hiszen hétezer fajtát azonosítottak - és más zöldség-gyümölcsfajok is jelentősen hozzájárulnak, mondta végezetül Helyes Lajos.

Röviden a WPTC-ről

A World Processing Tomato Council (WPTC) egy nemzetközi non-profit szervezet, amely a paradicsomfeldolgozó ipart képviseli. Jelenleg tagjai, amelyek a termőterületüket képviselő hivatásos termelők és/vagy feldolgozó szervezetek, a világszerte feldolgozott paradicsom több mint 95 százalékát képviselik. A szervezetet 1998 májusában hozták létre a Pamplonában (Spanyolország) megrendezett 3. Paradicsomfeldolgozó Világkongresszuson, központja Avignonban (Franciaország) található. A WPTC tagjai professzionális paradicsomtermesztők és/vagy feldolgozó szervezetek a következő országokban: Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kalifornia, Chile, Kína, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Magyarország, Izrael, Olaszország, Japán, Peru, Portugália, Málta, Oroszország, Dél-Afrika, Spanyolország, Szíria, Tunézia, Törökország, Ukrajna.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai