2025. 04. 03., csütörtök
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

DélKerTÉSZ: véget vethet az élelmiszer-pazarlásnak az inflációs sokk - Egyre tudatosabban vásárolnak a magyarok

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: DélKerTÉSZ sajtó, 2024/07/12

Sokkal jobban odafigyelnek a megvásárolt termékek, így a zöldségek és gyümölcsök mennyiségére is a fogyasztók a mindennapos kiadások emelkedésE miatt. A vásárlók egyre tudatosabbak és nem csak az árra, hanem a megvásárolt mennyiségre is ügyelnek – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.

NAGYPÉTER SÁNDOR
a DélKerTÉSZ elnöke

Az eddiginél is erőteljesebb az a trend, hogy az akciók tudnak lényeges elmozdulást hozni a fogyasztásban. A magyar zöldségtermelők számára ezért kiemelten fontos, hogy minél több boltláncban elérhetőek legyenek a magyar termékek, és olyan áron, ami a termelők számára is jövedelmező. Ehhez az is fontos, hogy minél jobb hozammal és minél jobb minőségben, egyre hatékonyabban tudjanak termelni. A tavalyi szezon az Ukrajnában zajló háború, az inputtermékek ára és az energiaköltségek emelkedése miatt rendkívüli kihívásokat jelentett. Az 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nek azonban ezeket sikerült kezelni és növekedési pályán maradni – derült ki a szövetkezet összefoglalójából. 

„A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2023-ban 63 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 25 százalékos, 10 ezer tonnás növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett friss piaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – 28,5 ezer tonnát értékesítettek. A friss piaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 46 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly. A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel majdnem 22 milliárd forintra rúgott 2023-ban, ez éves szinten 4 milliárd forintos növekedést jelent” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. 

Vége a pazarlás időszakának

Nagypéter Sándor a 2024-es kilátásokról elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet miatt egész Európában jellemző, hogy még tudatosabbá váltak a fogyasztók, és elkezdtek spórolni, azaz meggondolják, hogy mit vesznek meg, nem pazarolnak, nem vásárolnak felesleget. A szakember szerint ez már a magyarokra is jellemző, kevesebbet vásárolnak az emberek, de kevesebbet is pazarolnak, ha élelmiszerekről van szó. A vásárlók továbbra is árérzékenyek, így az eddiginél is erőteljesebb az a trend, hogy az akciók lényeges elmozdulást tudnak hozni a fogyasztásban. 

Nagypéter Sándor szerint ezért most kiemelten fontos, hogy a magyar termékek, így a szentesi zöldségek minél több áruházláncnál elérhetőek legyenek, és a lehető legjobb áron tudják a tagok termékeit pozicionálni. Annak érdekében, hogy minél több fogyasztót elérjenek, a DélKerTÉSZ célja, hogy saját fizikai és online bolttal is megjelenjen. A webshop júniusban indul el, és idén egy szentesi mintabolt is megnyílik, ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is értékesítsenek. 

Tavaly a DélKerTÉSZ-nél egyébként a volumencsökkenés ellenére elsősorban belföldi áruházi értékesítés növekedett. Öt országos hálózattal rendelkező boltláncnak 11,5 milliárd forint értékben adott el zöldségeket a DélKerTÉSZ, ami 1,5 milliárd forintos növekedést jelent. A külföldi értékesítés szintén nőtt, mégpedig 10 százalékkal 3,5 milliárd forintra, az exportpiacok közül elsősorban a cseh, szlovák, német, román, bolgár vevők biztosították a legnagyobb megrendeléseket. 

Nem lehet hibázni

A fogyasztók árérzékenysége miatt a magyar zöldségek versenyképessége hosszú távon csökkenhet, ezért fontos, hogy egyre professzionálisabbá váljon a termelés.

„Ezzel pedig a termelőknek is tisztában kell lenniük, hibázási lehetőség ugyanis nincs. Minél jobb hozammal és minél jobb minőségben kell termelni, hatékonynak kell lennünk, és növelni kell a versenyképességünket. Ennek érdekében a DélKerTÉSZ már számos lépést tett, ilyen volt a tavaly átadott 3 milliárd értékű új logisztikai csarnokunk is. Ezt követően 2023 végével további 1,5 milliárd forint beruházási csomag valósult meg, amelynek fókuszában az automatizálás, és a környezeti fenntarthatóságot szolgáló zöld megoldások, valamint az energia diverzifikálása állt. Idén pedig 1,4 milliárd forint értékben tervezünk beruházásokat, amely a logisztikai és kereskedelmi központunk energiafüggetlenségének elérését, valamint közvetlenül a termelők hatékony és korszerű termesztéstechnológiai megoldásait fogja szolgálni” – mondta Nagypéter Sándor. 

A DélKerTÉSZ több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnoka közel 3 milliárd forintból épült fel. A beruházás segítségével jelentősen felgyorsultak és hatékonyabbá váltak a logisztikai folyamatok, így a boltok nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot. A csarnokban többek között csomagolóüzem és hűtőház is működik, a raktározást pedig a jövőben robotizáció is segíti. A nyugat-európai színvonalú üzemben könnyebben tudják kiszolgálni a megrendelőket, és jelentősen növelni lehet a napi csomagolt termékek kiadási arányát. 

Fel kell készülni a szélsőséges időjárásra is

A fejlesztések pedig nem csak a logisztikához elengedhetetlenek. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban a termelők így sem tudják teljesen függetleníteni magukat. 
Nagypéter Sándor szerint a klímaváltozásra így is fel kell készülni, hiszen a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezeknek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre. A zárt térben való termelésnek abban is kiemelt szerepe van, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére.

Új fajtákra van szükség

Kiemelkedően fontossá válik a minél ellenállóbb paprika és paradicsom fajták használata. A növényi vírusok ellen folyamatos fejlesztés szükséges a még rezisztensebb, és ellenálló új fajták használata érdekében, az utóbbi időkben egyre nagyobb terméskiesést okoznak a termelők számára a drasztikus vírusok megjelenése. A megfelelő ellenállóságú fajták kifejlesztése és köztermesztésben való mihamarabbi megjelenése fontos feladata lett a fajtanemesítő vetőmag cégeknek. A DélKerTÉSZ a termelő tagjainál folyamatosan végez fajta- és technológiai kísérleteket az új fajták minél szélesebb körben való termesztése érdekében. 

A DélKerTÉSZ-ről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika - ide tartozik a fehér tölteni való (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza